Ma 2019 október 15. Teréz napja van. Holnap Gál napja lesz.
Hatalmas balhé van készülőben!

Hatalmas balhé van készülőben!

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

Beismerte a Facebook, hogy lehallgatta felhasználóit.

Bár korábban Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója összeesküvés-elméletnek nyilvánította a gyanút, a vállalat most mégis elismerte: a telefonok mikrofonján keresztül gyűjtött adatot, vagyis lehallgatta felhasználóit. A botrány évek óta ismert problémákra hívja fel a figyelmet, miközben a helyzetet bonyolítja, hogy a vállalatok a nemzetközi kapcsolatok szereplőjévé váltak. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a felhasználók magukra maradtak.

Internetes fórumokon, baráti beszélgetésekben visszatérő téma a felhasználói felismerés, miszerint a Facebook és más, népszerű alkalmazások lehallgatnak bennünket. Korábban a keresett szavak, kifejezések mentén kínálták az alkalmazások a személyre szóló hirdetéseket, vagyis be kellett gépelnünk, rá kellett kattintanunk egyes tartalmakra ahhoz, hogy telefonunk, számítógépünk képernyőjén megjelenjenek a kapcsolódó szolgáltatások, termékek. Egyre több az a tapasztalat, hogy eszközeink kihallgatják beszélgetéseinket. Elég az asztalon hagyni a telefonunkat, és a tegnapi vacsoránál elhangzottakat hirdetések formájában látjuk viszont.

Ezt a technológiát leplezte le kedden az Ír Adatvédelmi Bizottság, majd a Bloomberg hírportál megkeresésére tegnap a vállalat elismerte: hanganyagot gyűjtöttek felhasználóikról, majd külsős cégek bevonásával leiratokat készítettek a fájlokról. A vállalat szerint a program hátterében a hirdetési beállítások fejlesztése állt. A Facebook nyilatkozata szerint a népszerű chatalkalmazás, a Messenger felhasználóinak beszélgetéseibe hallgattak bele, akik hozzájárultak ehhez. Az így szerzett információt mesterséges intelligencia elemzi, hogy a felhasználói profilok pontosításával jobban felmérje a fogyasztói igényeket. A mesterséges intelligencia fejlesztéséhez kellettek a hanganyagok leiratai, azok alapján vizsgálták a rendszer hatékonyságát.

A botrányt színesíti, hogy a Facebook alapító-vezérigazgatója, Mark Zuckerberg 2018-ban, a vállalat kongresszusi vizsgálata során összeesküvés-elméletnek nevezte a gyanút, hogy vállalatuk lehallgatja felhasználóit.

– Olyan ez, mint a környezetszennyezés. Mindenki tudja, hogy nagy a baj, de senki nem látja a teljes képet – nyilatkozta lapunk megkeresésére Balogh Zsolt György, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A jogász–programozó matematikus szerint az adatbiztonság problémája roppant összetett, és a felhasználókat magukra hagyták. Egyrészt adott a konfliktus a vállalatok érdekei, illetve a velük szemben támasztott adatvédelmi elvárás között. – Olyan ez, mint egy tigrist zöld fűre szoktatni. A Facebook adatvédelmi gyakorlata obskúrus, hiszen személyes adatokkal kereskedik – válaszolta Balogh, amikor arról kérdeztük, vajon a Messenger-felhasználók valóban tudatában voltak-e annak, hogy lehallgatják őket. A Facebook ugyanis az adatvédelmi nyilatkozatra hivatkozik, amelyet éppen tavaly frissítettek azért, mert túl bonyolultnak, átláthatatlannak ítélték meg a kritikusok. Most azonban kiderült, az alkalmazás telepítésekor elolvasandó szöveg továbbra is félrevezető. Szó sincs benne hanganyagok készítéséről, a Facebook szándékosan homályosan fogalmaz.

A félrevezető jogi szövegek régóta problémát jelentenek, Balogh szerint azonban a vezető cégek nem fognak változtatni a méltánytalan gyakorlaton. Ahhoz ugyanis szigorúbb átfogó nemzetközi szabályozásra lenne szükség, erre azonban nem valószínű, hogy valaha sor kerül. Mindig lesznek a vállalatok további gazdagodásában érdekelt országok, melyek akadályozni fogják az adatvédelmi szabályok átfogó szigorítását. – Donald Trump amerikai elnök azonnal védővámok kivetésével fenyegette meg Franciaországot, amikor Emmanuel Macron elnök a Facebookot további adók befizetésére kötelezte – mondta Balogh.

Hogy az egyes nemzetállamok mennyire megosztottak a kérdésben, arra a Huawei kínai telekommunikációs vállalat körüli konfliktus is jó példa. Mások mellett az Egyesült Államok állítja, a kínai hátterű távközlési cég adatokat szolgáltat a pekingi vezetésnek, ezért adatvédelmi szempontból veszélyes beépíteni technológiájukat a távközlési infrastruktúrába. Mivel a Hua­wei olcsóbb a versenytársainál, a legtöbb nyugati ország a nyomás ellenére is vonakodik kiűzni a kínai céget piacai­ról, ezzel azonban az amerikai aggályok szerint az egész nyugati szövetségesi rendet veszélyeztetik. A Facebook körül most kipattant botrány pedig arra mutat rá, hogy személyes adataink Nyugaton sincsenek biztonságban.

Balogh Zsolt György elmondta: senki nem állíthatja biztosan, hogy a személyes adataink nem kerülnek harmadik fél, például nemzeti titkosszolgálatok birtokába. – A magyar jogszabályok rendelkeznek arról, hogy a távközlési cégek tároljanak információt, ezek azonban metaadatok. Egy telefonhívás, chatbeszélgetés technikai részleteit rögzítik, a tartalom azonban a vállalatnál marad – mondta kérdésünkre Balogh. Ez pedig a szakértő szerint felveti a „Ki őrzi az őrzőket?” problémáját: senkinek nincs rálátása arra, hogy kihez kerülnek a rólunk gyűjtött adatok. – Az emberek nagyon könnyelműen kommunikálnak ezeken a csatornákon, eszükbe sem jut, hogy az állam vagy egy másik állam is hozzájuthat ezekhez a tartalmakhoz – mondta Balogh, hozzátéve, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem nyújtanak biztonságot a szigorúbb rejtjelezést használó csatornák sem, mint a Signal vagy a Viber.

A biztonság azonban kétélű fegyver Európában, hiszen a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, a rendőrségnek vagy a hírszerzésnek szigorú szabályok mentén kötelező betekintést kapniuk egyes olyan beszélgetések leiratába, amelyek segíthetnek a terrorizmus elleni harcban. Az Európai Unió számos országa működik együtt ebből a célból, miközben Franciaországban hivatalosan szükségállapot van a terrorfenyegetés miatt, de Belgiumban, Németországban és Olaszországban is sokkal aktívabb a hatóságok elhárítási munkája, mint négy évvel ezelőtt. A különböző jogvédő szervezetek, mint az Amnesty International a terror elleni harcot az emberi szabadságjogok megnyirbálásaként értelmezték és tiltakoztak ellene, ahogy ellenezték a francia szigort is a terrorcselekményeket követően. Ezért nem is engedélyezhető Európában olyan tökéletesen biztonságos, soha le nem hallgatható kommunikációs hálózat, amely alkalmas volna bűncselekmények elkövetésének megszervezésére a lebukás veszélye nélkül. Egy kanadai cég viszont átalakított Blackberry telefonokat készített a Sinaloa mexikói drogkartell tagjainak, a Phantom Secure vezetőjét pedig épp a túlságos biztonságosság miatt tartóztatták le.

A retró ereje

Ha a titkosítás szempontjából vizsgáljuk, akkor a legprimitívebb módszer a legjobb: egy emberi kéz, amely tollal ír valamit egy papírra vagy az írógép – mondta Nyikolaj Kovaljev, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat vezetője a Snowden-féle adathalászati botrány kipattanását követően. Az orosz állami hivatalok egy része biztonsági okokból vissza is tért az írógépek használatához, ahogy az amerikaiak se felejtették el a régi módszert, ma is teljesen általános a nagyon fontos iratok analóg kezelése a túlságosan érzékeny, nemzetbiztonsági ügyekben, valamint a rendőrségnél. Tavaly nyáron egy alaszkai város adminisztrációs rendszerét támadta meg egy számítógépes vírus, a zűrzavaron az írógépek használatával lettek úrrá. Az írógépeknek emellett van bizonyos érzelmi előnye is a személytelennek tekintett számítógépekkel szemben: ugyanúgy romantikusabbnak tartják a felhasználók a régi eszközökhöz hasonlóan, mint a bakelitlemezt vagy az analóg fotóskellékeket.

Buzna Viktor - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Jobbegyenes (1616) Alámerült atlantiszom (142) Autómánia (61) Flag gondolja (33) Belföld (5) Vetítő (37) Tereb (137) Egészség (50) Történelem (12) Kultúra (4) Irodalmi kávéház (470) Mozi világ (440) Mondom a magamét (3991) Sport (729) Szépségápolás (15) Emberi kapcsolatok (36) Életmód (1) Gasztronómia (539) Heti lámpás (216) Tv fotel (65) Politika (1571) Nagyvilág (1436) Rejtőzködő magyarország (171) Mozaik (42) Gazdaság (627)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>