Újabb vita keletkezhet szemétügyben az államapparátus akár legmagasabb fórumain is. Az Alkotmánybíróság kedden meghozott határozata alapján kiderülhet, igaz-e, hogy a szennyező fizet, vagy ellenkezőleg, legjobb, ha még fizetünk is a szennyezőnek, mert ő bizonyos szempontból tulajdonosnak minősül és nem károsítható meg.

Az igen kényes és nagy horderejű témakörben eredetileg – a múlt év végén – a köztársasági elnök fordult az Alkotmánybírósághoz (AB). Áder János nem írta alá a hulladékgazdálkodás módosításáról hozott törvényt, mert annak három pontját alkotmánysértőnek találta. Mivel hasonló esetekben – az előzetes normakontroll ügyében – az AB-nek soron kívül döntenie kell, a határozatot most meghozták, és elképzelhető, hogy az Országgyűlés is hamarosan ismét megfogalmazza álláspontját. Az előzményekről ]]>korábbi cikkünkben]]> már beszámoltunk.

Az ügy lényege valójában nagyon egyszerűnek látszik, mert tömören mindössze arról van szó, hogy

a vitatott törvény szerint a hulladék birtokosa bizonyos esetekben a hulladékáról kizárólag úgy gondoskodhat, hogy azt átadja az államnak, a koncesszornak vagy a koncesszori alvállalkozónak. A hulladék így az állam, a koncesszor vagy a koncesszori alvállalkozó tulajdonába kerül.

A másutt kifejtett indoklás szerint mindez azért történik így, mert az alaptörvény kimondja, hogy a szennyező fizet, magyarán viseli a következményeket. A köztársasági elnök úgy vélte: a szabály azért kifogásolható, mert a hulladék értéket képviselhet, de a törvény a kártalanításról semmilyen módon nem rendelkezik, sőt még bírság fizetését is kilátásba helyezi a hulladékbirtokos részéről.

A jelenleg 14 tagú Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott rendelkezés bizonyos esetekben a hulladéktulajdonosnak tényleges, pénzben is kifejezhető hátrányt okoz, de nem ír elő ellentételezési kötelezettséget. A szabály ezért alkotmánysértő.

Az AB kiemelte: a jogalkotó feladata olyan, differenciált rendszer megalkotása, amely egyszerre teremti meg a hulladéktulajdonosok ellentételezését, és veszi figyelembe a kötelező közszolgáltatási, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontok maradéktalan érvényesítését úgy, hogy azok az unió szabályainak is megfeleljenek.

Az alá nem írt és ki nem hirdethető törvény mindjárt a parlamenti szezon kezdete után a törvény-előkészítő bizottság és az Országgyűlés plénuma elé kerül. A rendelkezésekről elképzelhetően a T. Házban is vita zajlik majd, hiszen az AB határozatát is különvéleménnyel fogadták el.

Handó Tünde alkotmánybíró például nem értett egyet Áder János köztársasági elnökkel abban, hogy a szennyező ellentételezést kapjon, így szerinte az államfő indítványát az AB-nek el kellett volna utasítania.

Úgy vélte: az elnöki beadvány elfogadása – az Alkotmánybíróság határozata – megnehezíti a hulladékgazdálkodás megfelelő rendjének kialakítását. Így nem érvényesülhet a szennyező fizet elve. A köztársasági elnök indítványának további két pontját a testület elutasította.