Ma 2021 december 07. Ambrus napja van. Holnap Mária napja lesz.
9be08cdd7d49e858b86067c179742993.jpg

Fricz Tamás - Merkel nem főnökként, hanem partnerként érkezett hazánkba

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A balliberális nemzetközi és hazai sajtó és média minden „puffogása” ellenére egyértelmű: Merkel kancellár egy európai partnerországhoz jött látogatóba, egyenlő félként tárgyalt vele, s ezzel „visszaemelte” Magyarországot az elfogadott EU-tagországok körébe.

Hiába próbálta meg néhány média és sajtó még utólag is úgy beállítani a találkozót, hogy Merkel asszony erős kritikákat fogalmazott meg, ma már a reálisabban gondolkodó baloldaliak is elismerik, hogy elmaradt az általuk várva várt pellengérre állítás. Ellenkezőleg: Merkel kancellár jelenlétével, mondataival, hozzáállásával egyértelművé tette, hogy Magyarország európai ország, az unió fontos tagja, akivel tárgyalni lehet és kell.

Természetesen itt fel lehet vetni, hogy a kancellár asszony mind a sajtótájékoztatón, mind pedig az Andrássy egyetemen bizonyos, közvetett kritikákat is megfogalmazott a magyar kormány demokratikus gyakorlatával kapcsolatban, felvetve a kisebbségbe szorult ellenzékkel, illetve a civil szervezetekkel kapcsolatos tolerancia és nagyvonalúság fontosságát, illetve az illiberális demokráciafelfogás elfogadhatatlanságát.

Ez mind igaz, de mindennél fontosabb az, hogy milyen szövegkörnyezetben, s milyen alapállásból fogalmazta meg véleményét Angela Merkel.

S itt van a lényeg. A kancellár asszony mondataival és gesztusaival is világossá tette – a sajtótájékoztatón és az Andrássy egyetemen egyaránt –, hogy két, demokratikus ország kormányfőjének vitájáról van szó a demokrácia működésének egyes részkérdéseiről. Tehát itt nem a „főnök” érkezett meg a beosztottjához, akit jól „leteremt” az állítólagos, autokratikus elhajlásaiért, sőt még talán meg is bünteti őt mindezért (ez volt a baloldali közszereplők wishful thinkingje, vagyis vágyálma), hanem egy klubhoz tartozó tagok véleménycseréje és időnkénti vitája zajlott le.

Utóbbinak ékes bizonyítékát adják Merkel asszony finom megfogalmazásai. A sajtótájékoztatón az ellenzék és a civil szervezetek helyével, sőt még az illiberális demokrácia gondolatával kapcsolatban is – nem szó szerint, nagy vonalakban – úgy fogalmazott, hogy „az ezzel kapcsolatos álláspontjaik megvitatását a későbbiekben még el kell mélyíteniük”. Az, aki egy vitát a továbbiakban el akar mélyíteni, az nem megbélyegzi, nem kirekeszti és megfeddi a másik felet, hanem partnerként tekint rá, akivel vannak ugyan nézetkülönbségei – melyik barátságban nincsenek? –, de ezek feloldása a további viták során lehetségessé válik.

S hogy mi a demokráciával kapcsolatos vita tétje kettejük között?

Nem más, mint két demokráciamodell közötti ellentét. A nyugatnémet, majd 1990. október 3-ától immáron össznémet demokratikus berendezkedés lényege a konszenzuskeresés egyfelől a politikai többség és kisebbség, vagyis kormányzat és ellenzék között, illetve konszenzuskeresés a kormányzat, a szakmai és érdek-képviseleti szervezetek, valamint civil társadalom képviselői között. E konszenzusos demokráciamodell mögött a német történelem áll; a nácizmus és a második világháborús náci bűnök utáni időszakban, az Egyesült Államok támogatása (Marshall-segély) és persze ellenőrzése (katonai jelenlét) mellett a német politikai elit egyetlen utat választhatott, mégpedig azt, hogy a nácizmus árnyékán túllépve, az összes politikai párt és politikai erő együttműködik egy megegyezésekre épülő – s az újnácizmust kirekesztő –, a múltat feledtető mintademokrácia létrehozásán. És el kell ismerni: ez sikerült is nekik, a konszenzusos demokráciamodell igen jól működik náluk.

Azonban egészen más a helyzet nálunk: Magyarországon az antikommunizmus-posztkommunizmus és a globalista-nemzeti (valahai népi-urbánus) törésvonalak mentén éles, hideg polgárháborús hangulat alakult ki és jellemző immáron 25 éve, s ez nyomja rá a bélyegét a demokráciánk minőségére. A miénk konfliktusos demokrácia, a jó kompromisszumoknak és konszenzusoknak még nem alakultak ki a lélektani előfeltételei. Nagyon fontos persze, hogy ezek végre kialakuljanak, ám még nem tartunk itt.

Ezért, amíg Németországban együttműködésekre épül a demokrácia, addig nálunk küzdelmekre és harcokra. De demokrácia mindkettő, s a magyar demokráciából is lehet egyszer még „német”, vagy ahhoz hasonló demokrácia. Ahogyan a németek képesek voltak tanulni a múltjukból, talán mi is képessé válunk egyszer erre.

Addig pedig nem marad más, mint amit Merkel asszony ajánl: mélyítsük el az egymás rendszereivel kapcsolatos ismereteinket – s talán így a megértés is mélyebbé válik.

Fricz Tamás - mno.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>]]>
]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Nagyvilág (1463) Emberi kapcsolatok (36) Kultúra (6) Jobbegyenes (2166) Mozaik (83) Tv fotel (65) Mozi világ (440) Történelem (14) Tereb (138) Gasztronómia (539) Irodalmi kávéház (509) Életmód (1) Flag gondolja (33) Belföld (6) Egészség (50) Rejtőzködő magyarország (168) Mondom a magamét (5739) Alámerült atlantiszom (142) Gazdaság (663) Sport (729) Vetítő (30) Heti lámpás (255) Szépségápolás (15) Titkok és talányok (12) Politika (1578) Autómánia (61)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>