A technológia fejlődési trendjeire érzékenyek például mindig is etalonnak tekintették azokat a megfigyeléseket, melyeket a szakirodalom a „japán iskolás lányok” barométereként emleget. Vagyis amit ma a japán tinik szeretnek, amire ők érzékenyek, az lesz pár év múlva a divat világszerte. Ebben az értelemben elég csak a japán diáklányok kezében forgatott kütyüket figyelni, és beleláthatunk a jövő trendjeibe.

Sokak szerint ez a japán jövőjóslás más területekre is érvényes. Egyre többen gondolják például azt, hogy azok a problémák, melyekkel szociális, gazdasági és politikai értelemben a mai kor Japánja szembesül, lesznek Európa és Észak-Amerika legégetőbb gondjai is – pár év múlva. Japánba utazva belenézhetünk a saját jövőnkbe. Itt van például a technológiai zsargonból átvett „japán iskolás lány” legújabb verziója, a „nagyifigyelés”. Az a jelenség, mely szerint a nyugati társadalmakban egyre tovább élnek az emberek, viszont egyre kevesebben születnek. Ez a trend Japánban ma már egészen extrém számokat produkál, olyanokat, melyekkel nemsokára más országok is szembesülni fognak. A népességcsökkenés Japánban a mai 127 millióról a következő 40 évben 86 millióra viszi majd le a lakosság számát, miközben a 86 millióból már 36 millió nyugdíjas lesz, vagyis olyan, aki idősebb 65 évesnél.

Ez technikai, gazdasági és politikai értelemben is megdöbbentő változásokat eredményezhet. A „gondoskodó robotok” megjelenésétől kezdve (például gépek segítik majd felállni a vécéről a magányosan élő időseket), egészen az időjárásról barátságosan csevegő lakásautomaták üzembe helyezéséig. Az egyedül élő öregek kiszolgálása virágzó üzletág lesz a jövőben Nyugaton éppúgy, mint ma már Japánban. Ahogy ott, úgy valószínűleg nálunk is az idősek nagyobb arányban vesznek majd részt a választásokon, így a nyugdíjak és a szociális juttatások fenntartása elengedhetetlen lesz a választási győzelem kivívásához (Japánban már régóta íratlan szabály ez). Vagyis a kormányok előbb fognak nyirbálni mindenféle szolgáltatáson, például a kultúrára és oktatásra szánt összegeken, mint a nyugdíjon. A jövőben ezért a fiatalok egyre csak növekvő adókra számíthatnak (hiszen egyre több idős embert kell egyre kevesebb munkaképesnek eltartania), miközben a biztonságos és szakszervezetek alkuja által védett állások száma fokozatosan csökken.

Aligha lesz ez másképp Németországban, Magyarországon, vagy éppen Franciaországban, vagyis mindenhol, ahol már elindult a népességszám csökkenése. Gazdasági értelemben viszont (ez is kiolvasható a japán varázsgömbből), a GDP-hez viszonyított államadósság (persze csak, ha a kamatok alacsonyak) egyáltalán nem halálos betegség, hiszen a 230 százalékos eladósodottság dacára (Magyarországon ez a szám körülbelül 80 százalék) Japán ügyesen görgeti maga előtt a költségeket, és továbbra is olajozottan működik. Legfeljebb, ha gond lesz, akkor a kormány elinflálja az adósságot. Elengedi az árakat, és a veszteséget szétporlasztja a lakosságon.

Ezt azért nem kellene eltanulni tőlük… 

Kapcsolódó anyagok:

• ]]>Japán festőművész kiállítása Budapesten]]>
• ]]>A Sony az okostelefonok piacán terjeszkedne]]>
• ]]>Tokiói olimpia: a megengedettnél magasabb sugárzást mértek az olimpiai helyszíneken]]>
• ]]>Kiborgok közelednek]]>
• ]]>Siker lett a magyar tofu]]>
• ]]>Japán robot indult a Nemzetközi Űrállomásra]]>

Frei Tamás - metropol.hu