Ahol korábban piros cseréperdő hullámzott, ott most zöldség és gyümölcs terem. Évi húszezer kiló friss élelem, ameddig csak a szem ellát, a házak tetején, Brooklyn kellős közepén.

„Frissen a tetőről” – ez a legújabb amerikai városi mánia neve, de azt hiszem, nemcsak futó divatról van szó, hanem hosszasan velünk maradó folyamatról.

Ahogy ugyanis a világ nagyvárosai egyre nagyobbak lesznek, és elérik az ötmilliós lakosságot, sőt, egyre többször a tízmilliós méretet is, úgy lesz egyre bonyolultabb valóban friss zöldséget, gyümölcsöt és húst az ott élők asztalára juttatni. Ezt a problémát amúgy már mi is ismerjük a sokkal kisebb magyar városokban, elég csak rápillantani a szupermarketek polcain néha két évig is elálló élelmiszerek alkotórészeire.

Mindezt végiggondolva már könnyen érthető, hogy pár évvel ezelőtt miért is indult önszerveződő mozgalom Amerikában annak érdekében, hogy „frissen a farmról” logikával, tartósítószer nélküli, egészségesebb ételekhez jussanak a városiak. Eleinte ez csak logisztikai kérdés volt, friss szállítás sokkal sűrűbben, és így persze költségesebben. Az Amerikában, aztán már Európa nyugati felén, később pedig Japánban is elszaporodó ilyen üzletek környékén „frissen a farmról” éttermek is nyíltak, biztos felvásárlóként tartva életben ezt a bio- és organikus városi divatot, az egészségesebben élni igyekvő jólszituáltak mániáját.

Mert eleinte csak mánia volt. Vezércikkírók tették nevetségessé az egyre egészségtelenebb nagyvárosok levegőjét szívó, de közben mégis méregdrága, „frissen a farmról” zöldségeket fogyasztó gazdagokat. Amíg végül két évvel ezelőtt Brooklynban megalakult a „tetőtermesztők” szövetsége, és forradalmi újításokat vezetett be. Speciális technológiákat fejlesztettek ki azért, hogy a cseréptetőkre erősített könnyűszerkezetes állványokon, föld és mindenféle hagyományos mezőgazdasági technológia nélkül is lehessen gyorsan és nagy mennyiségben zöldséget és gyümölcsöt termeszteni. A városok kellős közepén.

Most már nincs sűrű, mindennapi szállítás távoli farmokról, nincs extraköltség, mert minden ott terem, ahol meg is eszik. Az úgynevezett hidroponikai rendszereket továbbgondolva, a tetőfarmokon a növények nem talajban, földben nőnek, hanem tápoldatban és tápoldattal rendszeresen átjáratott anyagokban, főleg perlitben és kőzetgyapotban. Az érés felgyorsul, a károkozóknak kevesebb idejük marad megtámadni a növényeket (a saláta például négy hét alatt megterem védőpermetezés nélkül), a vége pedig a lényegesen olcsóbb és friss, „tetőfarmon” szedett gyümölcs és zöldség.

Aligha véletlen, hogy az ilyen tetőültetvények közelében azonnal „frissen a tetőről” éttermek is nyílnak, megint csak stabil megrendelőként tartva életben a városi növénytermesztést. A minap például egy olyan New York-i étteremről olvastam, amely saját tetőkertet üzemeltet. Hetvenféle zöldséget és gyümölcsöt termesztenek hidroponikával, és ezzel 80 férőhelyes éttermet látnak el. Ráadásul ez a mozgalom visszahozza a városlakók életébe a szezonalitást is, hiszen többnyire azt eszik a vendégek, ami épp terem.

Szép új világ?

Frei Tamás - metropol.hu

Kapcsolódó anyagok:

• ]]>Népszerű a zöldség és a gyümölcs]]>
• ]]>Étrendünk fontos része a rost]]>
• ]]>Élelmiszerek: jelentős drágulás]]>

]]>www.flagmagazin.hu]]> - Flag - Egy Jobb magazin az Értékek mellett!