Ma 2024 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
a411a24d5d1ea2e76ac3b52a12a2cff0.jpg

Frei Tamás - A szójamagot is lopják

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Ha számítógépes programokról vagy mozifilmekről lenne szó, valószínűleg mindannyian egyetértenénk, hogy mi helyes, és mi nem.

Abban viszont már nem vagyok biztos, hogy a génmódosított vetőmagok tulajdonjogáról, védelméről és másolásáról is ugyanazt gondolja mindenki, aki ezt a cikket olvassa. Mesélnék egy történetet Amerikából, ami szerintem Magyarországra nézve is tanulságos. Főleg a magyar mezőgazdaság és a hazai kistermelők, végső soron pedig az összes fogyasztó szempontjából.

Abban valószínűleg egyetértünk, hogy például filmeket fizetés nélkül az internetről letölteni, másolni, továbbadni lopás. A szellemi tulajdon elcsenése. Ugyanez érvényes a számítógépes programjainkra is. Hova jutna a világ, ha csak egyvalaki fizetné ki egy szövegszerkesztő árát, aztán mindenkinek továbbadná. Ingyen telepítheti, aki csak akarja. Oda jutna, gondolom, hogy előbb-utóbb nem készülnének újabb és még jobb szövegszerkesztő programok, Hollywoodban filmek, és így tovább. Csődbe mennének ezek a cégek, aztán már nem lenne mit ellopni. Azt a kérdést, hogy túl vannak-e árazva a szellemi tulajdont képező dolgok, a filmektől a zenén át a számítógépes programokig, egyelőre tegyük félre.

Jöjjön a mezőgazdaság, az amerikai példa. Ott ugyanis a legfelsőbb bíróságig jutott annak a kistermelőnek az ügye, aki első évben befizette a vetőmaggyártás Microsoftjának, egy ottani óriáscégnek a számlájára a génmódosított szójamagok árát, a második vetésnél viszont már nem. A 120 hektáron gazdálkodó kisgazda pontosan tudta, hogy egyhektárnyi szójaföldön 26 hektár beültetésére elegendő vetőmagot tud termelni. Négy hektáron tehát előállította a következő évben szükséges vetőmagot, 116-on pedig termelt. Ebből lett a konfliktus. A génmódosított vetőmagok fejlesztése ugyanis a filmkészítéshez, a számítógépes programíráshoz hasonlít. Költséggel jár. A gyártó cég részéről óriási befektetést, évekig tartó kutatást igényel. Később ennek az árát fizetik ki a magokat megvásárló termelők.

Csakhogy a vetőmag nem hollywoodi film. A biológia már csak ilyen. Nő a természet lágy ölén, reprodukálja saját magát. Nagy tehát a kísértés, hogy a drága génmódosított vetőmagokat csak egyszer vegyék meg a szója- vagy éppen kukoricatermelők, utána már sosem.

Az amerikai legfelsőbb bíróságon most zajló ügyben megszólalt szinte mindenki, aki csak egy kicsit is hasonló cipőben jár. A kutatóintézetek és a szellemi tulajdont előállító vállalkozások természetesen a vetőmagcég mellett érvelnek, a monopóliumellenesek pedig a gazda pártját fogják. Hiszen valóban: egy idő után már csak a génmanipulált vetőmagok előállítóinak önmérsékletén múlik, hogy mennyiért is adják azt a magot, amelynek a megvásárlásakor Amerikában a termelő aláírja, hogy nem fogja reprodukálni, hanem jövőre is megveszi a cégtől.

Olyan ez, mint az illegális filmletöltés. Természetesen azonnal felütik fejüket a fél áron, számla nélkül seftelő illegális termelők, és a sor végén a magyar hatóságok azon veszik észre magukat, hogy Magyarországon is elvetnek génmódosított amerikai vetőmagot.

Tavaly már 940 hektáron semmisítettek meg ilyen kukoricát Magyarországon.

Kapcsolódó anyagok:

Frei Tamás - metropol.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mozaik (83) Kultúra (6) Jobbegyenes (2778) Autómánia (61) Tereb (146) Tv fotel (65) Emberi kapcsolatok (36) Gazdaság (702) Belföld (10) Életmód (1) Alámerült atlantiszom (142) Vetítő (30) Heti lámpás (310) Nagyvilág (1309) Nézőpont (1) Rejtőzködő magyarország (168) Sport (729) Flag gondolja (36) Titkok és talányok (12) Szépségápolás (15) Egészség (50) Mondom a magamét (7501) Politika (1582) Irodalmi kávéház (537) Gasztronómia (539) Mozi világ (440) Történelem (17)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>