Ma 2024 október 06. Brúnó, Renáta napja van. Holnap Amália napja lesz.
Európába Magyarországon keresztül

Európába Magyarországon keresztül

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Az úzvölgyi eset tipikus példája a térfoglalásnak...

A tusnádfürdői táborban nemcsak a kerek évfordulóról, de a mind aggasztóbb román–magyar viszonyról és különböző nemzetpolitikai ügyekről is kérdezgettük az ismert vendégeket.

Az elmúlt húsz évben kitermelődött a helyi románságban egy olyan értelmiségi réteg, amelynek erős erdélyi identitása van. Nekik legalább annyi a bajuk a re­gá­ti románsággal, mint nekünk, mondta a Demokratának György Attila, József Attila-díjas csíkszeredai író. Hozzátette, ha valaha lesz független Erdély, az csakis ezzel az erdélyi románsággal lehetséges. György Attila emlékeztetett rá, hogy a románság nagyobb ütemben fogy, mint a magyarság, harminc év alatt milliók tűntek el az országból, és a helyben maradottak jelentős része magyar, cigány és más, nem román nemzetiségű.

A gazdasági életben már régóta az a helyzet, hogy a tartalékok tartalékából élnek, nagyfokú az eladósodottság, ellentétben Magyarországgal, amely dinamikusan fejlődik. György Attila a magyar kormányról azt mondta, jelenleg nincs alternatívája, nem lát jobbat. Az erdélyi magyarság hálás lehet az elmúlt kilenc évért, Budapestről bőven kompenzálták a rossz emlékű népszavazást. A magyar állam megvédi határon túli kisebbségeit, „még egy kicsit túl is vagyunk dédelgetve”, tette hozzá az író. Megosztotta velünk azt is, hogy a romániai választáson nem vesz részt, a magyarországin viszont igen.

Az úzvölgyi eset tipikus példája a térfoglalásnak, jól előkészített provokáció, amelyre a magyar fél késve reagált. Ezt már Répás Zsuzsanna, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkárságának politikai főtanácsadója mondta nekünk. Sokszor az a bajunk a nemzetközi térben folytatott vitáinkkal, hogy amikor igazunk van, azt gondoljuk, nem kell senkinek bizonygatni. Répás Zsuzsanna számos jelét érzékeli Erdélyben a készülő román előrenyomulásnak. Ugyanakkor nincs hova hátrálnunk: ki kell állni az igazunk mellett, meg kell védeni történelmi jelenlétünket.

Úgy véli, nincs jelentősége annak, hogy a román kormányt milyen párt adja, vannak ugyanis olyan ügyek, amelyek felülírják a párthovatartozást. Ami az RMDSZ-t illeti, teljesen természetes, hogy egy kisebbségi alakulat igyekszik megtalálni egy-egy konkrét ügy támogatóját. Ebben az esetben lényegtelen, melyik oldalról érkezik az a támogatás. A valódi kérdés, hogy létezik-e egyáltalán olyan partner a román oldalon, amelyikkel értelmes párbeszédet lehet folytatni a kisebbségi létről, a magyar–román kapcsolatokról. Arra a kérdésünkre, hogy miért az RMDSZ a magyar kormány fő partnere, és a többi romániai magyar politikai tömörülésnek osztanak-e lapot, a főtanácsadó leszögezte, nem a magyar kormány választott, hanem az erdélyi magyarság, hiszen 85 százalékuk az RMDSZ-re szavazott. Ez a tény ugyanakkor nem tesz semmissé harmincéves barátságokat, kapcsolatokat.

Kiszelly Zoltán politológus az úzvölgyi ügy egyik megfejtését a román belpolitikában látja: vannak Bukarestben, akiknek jobb, ha a magyar–román ellentétről beszélnek, mint a korrupcióról vagy a szegénységről. Szerinte az is lehet, hogy a román szociáldemokraták jelezni akarták az RMDSZ-nek, az uniós választáson megtapasztalt laza együttműködés nem örök érvényű, csak egyszeri gesztus. Egyidejűleg szimbolikus üzenetet küldtek az erdélyi magyaroknak: eddig, és ne tovább.

Az erdélyi magyarság sorsával, helyzetével kapcsolatban Kiszelly a legfontosabbnak azt tartja, hogy az RMDSZ éppen kormányon van-e, vagy sem. Ha ugyanis a magyar kisebbség pártja kormányon van, Budapest fel tudja erősíteni az RMDSZ törekvéseit, ahogyan az RMDSZ is továbbíthatja a magyarországi kéréseket. Ilyen sikerrel kivívott közös eredmény született például az anyanyelvű utcatáblák, a marosvásárhelyi gimnázium ügyében. Kiszelly Zoltán arra is emlékeztetett, hogy sajnos Románia esetében mindig blokkolni kell valamit, legközelebb talán a schengeni csatlakozást, hiszen Bukarest csak az erőből ért.

Az erdélyi magyarság belső életéről szólván a politológus arra emlékeztetett, hogy a 2004-es gyászos népszavazás után elvált az ocsú a búzától, kiderült, ki gondolkodik népben, nemzetben, és ki nem. Az RMDSZ-nek helyzeti előnye volt, többszöri kormányzati szereplésével pozíciókat tudott kiépíteni. Mindehhez elengedhetetlen az erdélyi magyarság többségi támogatása, Kiszelly Zoltán úgy látja: fontos, hogy továbbra is ők maguk, az erdélyi magyarok döntsenek a saját ügyeikről. A Fideszen kívüli magyarországi pártok erdélyi mozgásterét szűknek látja. A Jobbik próbálkozott ugyan gárdistákkal, de hangoskodó jelenlétük ellenérzéssel találkozott Erdélyben. Ennél sokkal hasznosabb a Fidesz-kormány politikája, amely a templomot és az iskolát erősíti, zárta szavait Kiszelly Zoltán.

Az úzvölgyi helyzetnek nincs győztese, nincs vesztese, de az emberek demokráciába vetett hite megrendült. Ezt már Szili Katalin miniszterelnöki megbízott mondta a Demokratának. Románia tizenöt éve tagja az európai közösségnek, de a kisebbségi kérdés nemcsak vizsgatárgy volt a belépéskor, hanem állandó mérce is. Ehhez képest egyre sokasodnak a problémák: terrorizmus vádjával kerülnek börtönbe magyar fiatalok, tiltják a székely jelképeket, a restitúcióval, a földek állami visszaszolgáltatásával is gondok vannak.

Arra azonban eddig még nem akadt példa, hogy a holtakkal is baja legyen a románságnak. Mindez nem pusztán a demokrácia és a kisebbségek megtiprása, de cinikus magatartás is. Nagy kár, hogy Brüsszelben nem váltott ki egyöntetű felháborodás az eset, jelezte Szili Katalin. Románia, a román belpolitika kiszámíthatatlan, éppen ezért semmi sem biztos kisebbségi ügyekben. Ami ma biztosnak látszik, holnap az ellenkezőjére fordul, újra és újra előveszik a magyarkártyát, kijátsszák egymás ellen az országban élő embereket.

Szili Katalin szerint Románia csak akkor léphet át a XXI. századba, ha folytonosságot teremt kisebbségi politikájában. Be kellene venniük alkotmányukba, hogy az őshonos kisebbségek államalkotó tényezők, el kellene ismerniük a személyi, kulturális, területi autonómia jogát. Európa akkor lesz prosperáló, ha a nemzeti sajátosságokat megőrzi. Olyan csomagról van szó, hangsúlyozta a miniszterelnöki megbízott, amelyet képviselni ma sokkal „trendibb” a világban, mint globalista húrokon játszani. Szili Katalin nagy pillanatnak nevezte, amikor tavaly január 8-án a három erdélyi magyar szervezet képviselői aláírásukkal szentesítették az együttműködést. Mindhárom a történelmi Székelyföld határait tekinti a területi autonómia határának, de szerepel a megállapodásban a szórványban élők személyi és kulturális autonómiájának szükségessége, ahogyan a részarányos foglalkoztatás is.

Szili Katalin most olyan akciótervet sürget, amely az európai keretek megteremtését célozza, reméli, hogy ebben a munkában az erdélyi magyar pártok továbbra is együttműködnek. Ahogyan a román politikai elitre is szükség van; be kell látniuk, hogy előbb-utóbb tárgyalniuk kell a magyar kisebbség sorskérdéseiről, ha szilárd és demokratikus Romániában akarnak élni, zárta szavait a miniszterelnöki megbízott.

Szentesi Zöldi László - ]]>www.demokrata.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mondom a magamét (7857) Életmód (1) Sport (729) Rejtőzködő magyarország (168) Kultúra (9) Gasztronómia (539) Alámerült atlantiszom (142) Flag gondolja (36) Tv fotel (65) Nézőpont (1) Belföld (11) Titkok és talányok (12) Emberi kapcsolatok (36) Politika (1582) Tereb (146) Nagyvilág (1310) Mozaik (83) Egészség (50) Gazdaság (716) Jobbegyenes (2850) Vetítő (30) Autómánia (61) Irodalmi kávéház (537) Történelem (18) Heti lámpás (327) Mozi világ (440) Szépségápolás (15)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>