- 0
Eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek!
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu .
A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott.
A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik.
Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.
Bogdán László több cikluson át vezette a néhány száz lelkes Baranya megyei, zömében cigányok lakta Cserdit. Rovott múltja ellenére nagyra becsülték a falu lakói, mivel sajátos eszközeivel sikerült visszaszorítania a bűnözést a településen és az önfenntartó falu ötletével kiutat mutatott a kilátástalan szegénységből. Bár Bogdán Lászlót a baloldal saját hősének tekintette, és ő személy szerint is baloldali politikusok társaságát kereste, sokan hajlamosak róla megfeledkezni, hogy a „cserdi csoda” nem történt volna meg a térség kormánypárti országgyűlési képviselője nélkül, aki a politikai különbözőség ellenére támogatta, segítette a cserdi ötleteket. Kiderült az is, hogy 2017 óta Cserdi önkormányzata három projektre több, mint háromnegyedmilliárd forint pályázati forrást kapott. A munkanélküliség felszámolását, az önkormányzati termelést, a gazdálkodást százmilliókkal a START munkaprogramban és a közfoglalkoztatási programban az állam finanszírozta. Egyszóval a kormány a maga részéről mindent megtett azért, hogy a nagy álomból valóság legyen, és az országszerte körbehordott, csillogtatott bezzegfalu beígért, tervezett fejlesztései valóban megvalósuljanak. Termelés viszont csak addig volt, amíg az állami forrás mezőgazdasági munkára, meg évi több, mint 200 közfoglalkoztatottra. Gazdálkodás nélkül, termények nélkül raktár, hűtő, csomagoló, feldolgozó üzem, és mindezek által egy munkából élő és önfenntartó falu egy jó nagyra fújt – ahogy azt riportunkban bemutatjuk, mára ki is pukkadt – lufi csupán.
CSERDI LÁTKÉP – VAGY INKÁBB LÁTLELET
Messziről jött újságírónak Cserdi közel sem mutatja azt a csodás arcát, mint amit a Bogdánt és programját istenítő riportok lefestettek. A faluba érve, jobb oldalt már messziről rikít a terményraktár – avagy inkább félbehagyott épülete. Munkagépek már egyáltalán nincsenek a területen, a helyiek szerint hónapok óta nem látták, hogy dolgoztak volna az építkezésen. A dokumentációk és az üzemeltető nyilatkozata szerint 70 százalékon áll, a gyakorlatban, laikusként inkább félkésznek tűnik, és akkor még a rendezetlen terepről szót sem ejtettünk. A régi polgármesteri hivatal mögött álló néhai fóliasátraknak ma már csak az elrozsdásodott váza áll, a termőföldet felverte a dudva. Gaz nőtte be a szabad ég alatt ázó, elkorrodálódott mezőgazdasági gépeket is. Idén biztosan nem indították be őket, de valószínűleg tavaly se. Az utcán és az udvarokban számtalan apró, kicsi gyermek ugrál, szaladgál. Nagy haszna lenne helyben óvodának, bölcsődének – de egyelőre csak az üres terület előtt felállított tábla hirdeti, hogy valamikor lesz ilyen, mert csaknem 200 millió forintot nyert rá a település. A helyiek, akikkel sikerült szóba elegyedni, kedvelték Bogdán Lászlót, mert munkát adott és több rossz állapotú családi házban végeztek felújításokat – azt, hogy ezeket valójában az állam fizette, a legtöbben értelmezni sem tudják. Lelkesen dicsérik, milyen vastag húsú és zamatos volt a cserdi paprika és a paradicsom. De azt, hogy akkor mégis miért nem termelnek már évek óta, nem tudják megmondani. Órákat töltöttünk el a településen, de közfoglalkoztatottal, vagy akit annak lehetne vélni, nem találkoztunk. Az iratok szerint az idei évre összesen 66 közfoglalkoztatottra igényeltek forrást és jelenleg is 12 van belőlük. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a cserdi csodával, mindenki csak sóhajt. Láttak rendőröket is a faluban és némi szóbeszédet is hallottak arról, hogy eltűnhettek pénzek, látják, hogy állnak a beruházások, de nem foglalkoznak vele. „Biztos befejezné, ha élne” – mondják. A kérdésre, „miből”, dolgukra sietnek és elköszönnek. Van, aki nem is titkolja: azért szavazott Bogdán testvérére, aki a most regnáló polgármester, hogy majd ő folytatja, befejezi, amit a bátyja elkezdett.
ÖMLÖTT A PÉNZ CSERDIBE
Elsőként 2017 tavaszán, turizmusfejlesztést szolgáló pályázaton nyert a térség 9 települése konzorciumban 592,6 millió forintot új kerékpárút építésére, továbbá az új és a régi kerékpárút mentén pihenők kialakítására. A projektet a forrás elosztásáig a megyei önkormányzat koordinálta, majd a megvalósításért már a települések feletek, felelnek. A 9 önkormányzat közül a legtöbb pénzt, összesen 265,58 millió forintot Cserdi önkormányzata kapta. A pénzből Cserdi és Szentlőrinc között kellett volna új nyomvonalon egy kerékpárutat építeni. Némi technikai akadály merült fel, új nyomvonalat kellett volna választani, a területhez kisajátításokat végezni. Hogy ezek hol tartanak, azt senki sem tudta megmondani. Egy dolog tény: a projekt évek óta áll és a kivitelezés meg sem kezdődött. A teljes pályázati forrást még 2017-ben utalták el Cserdi főszámlájára. Mint utólag kiderült, sokan egészen Bogdán László haláláig nem is hallottak a projektről. Úgy tudták, a falu roma felzárkóztató programra kapott nagyon sok pénzt, abból jutott sok mindenre. De erről majd később.
Még ugyanabban az évben a Bogdán által országszerte hirdetett, megálmodott helyi termelő- és terményfeldolgozó programhoz, amely majd mindenkinek munkát ad és önfenntartóvá teszi a települést, első körben egy terményraktárra, hűtőházra és csomagolóra kaptak gazdaságfejlesztési forrásból, TOP-os pályázaton 250 millió forintot. Két évre rá, 2019 novemberében ugyancsak TOP-os pályázaton bölcsődei férőhelyek kialakítására 189 milliót. Azt vállalták, hogy a projekt során a faluban élő 20 három év alatti kisgyermek számára bölcsődét építenek, ugyanis egyáltalán nem volt a célra alkalmas épület. Az iratok szerint a terményraktárra nyert 250 milliót teljes egészében, a bölcsődeépítéshez 137 millió forintot előre megkaptak 2018-ban, illetve 2019-ben.
EGY HÁROMNEGYEDIG KÉSZ CSARNOK ÉPÜLT MEG, PÉNZ MÁR NINCS
Az első pályázat elnyeréséhez képest három és fél év telt el. A három projektből érdemben egy valósult meg, az sem teljesen, ellenben a kifizetett pénzek nagy része már elfogyott. Hogy hogyan? Ezt próbálják kideríteni a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói, akik ez év júliusában, nem sokkal a polgármester öngyilkossága előtt indítottak nyomozást ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés megalapozott gyanújával.
A három projektre, ha összeadjuk, 653 millió forintot utalt a Magyar Államkincstár Cserdinek. Ha végigvesszük, mi valósult meg, az az elfogyott pénzhez képest szembetűnően töredékérték csak. Van egy körülbelül 70 százalékos készültségi szinten álló terményraktár; a bölcsődeépítést előkészítették, illetve megtervezték, akárcsak a kerékpárutat, de az utóbbi két beruházás során egyetlen kapavágás sem történt. Múlt hét hétfőn tartották meg a vasárnapi időközi választást követő hivatali átadás-átvételt. Mint ismert, az új polgármester Bogdán öccse, aki a hiányzó pénzről, bedőlt projektekről hallgat, ahogy a képviselők is, akik közül többen is Bogdán rokonai, családtagjai. Pikáns, hogy a volt polgármester ügyvédje, Visegrády Zoltán közleményében azt kérte az újságíróktól, hogy a családot senki ne is háborgassa, mert a családtagok aztán erről az ügyről semmit sem tudnak. Az átadás-átvétel jegyzőkönyvét közérdekű adatigénylésben kértük ki a Baranya Megyei Kormányhivataltól. A 80 oldalas dokumentum sok mindenben segíti a tisztánlátást – nem úgy, ahogy a falu jelenlegi vezetése. A papírok szerint Cserdinek összesen három számlája van, a főszámlája és két MÁK-os elkülönített számlája, amelyen címzetten a TOP-os pályázati források vannak.
Mint megtudtuk, a 265 millió forint kerékpárút-építést szolgáló forrást a főszámlára utalták el – hogy ebből bármennyi is maradt-e még, azt csak pontos számlakivonatok alapján lehetne megállapítani, mert a pályázati pénzt gyakorlatilag együtt kezelték más bevételekkel és 2017-től folyamatosan költötték. A főszámlán most összesen 93 millió forint van, amiben ugyebár a működési költségek is és a felhalmozások is benne vannak. A két pályázatos MÁK-számlán összesen nem maradt 100 millió. A terményraktárra kifizetett teljes összegből, 250 millió forintból összesen 13 millió 200 ezer forint maradt.
A bölcsődeépítésre kifizetett 137 millióból pedig 76 millió 200 ezer:
Mindeközben a költségvetési számok szerint Cserdi kifejezetten jó gazdasági helyzetben van, vagy inkább volt… A 2019-es büdzsé főszámai szerint 323 millió forint volt a bevételük és 201 millió a kiadás, amiben már 55 millió forint felhalmozás is benne volt. 2020-ban 354 millió forint bevétellel számoltak, amiből 239 milliót beruházási kiadásként címkéztek, 22 milliót tartalékba tettek. Bár ezek szerint lett volna miből fizetni, mégis felhalmoztak 2 millió forintot meghaladó közüzemi tartozást, amit évek óta görgettek. A Baranya Víz és az E.ON is a szolgáltatás megszüntetésével fenyegette az önkormányzatot felszólításaiban. A kiadásokat ezen felül azzal is csökkentették, hogy az OTP-től 2019-ben úgynevezett rulírozó hitelt vettek fel munkabérekre, 4 millió forint értékben (ez azt jelenti, hogy a visszafizetés után az összeg újra felvehető). Az átadás-átvételi jegyzőkönyv további érdekessége, hogy a folyamatban lévő ügyek, pályázatok sorában a kerékpárút-projektet fel sem tüntették, mintha az arra felvett 265 millió forint soha nem is létezett volna… A projektről, és a fenti összegről egyébként sehol, egyetlen szót sem ejtettek a 80 oldalas anyagban.
A JEGYZŐ AZ ELNYERT PÁLYÁZATOKRÓL SEM TUDOTT
Érdekes, hogy nemcsak az új polgármester és a képviselők, de a közös hivatali jegyző sem tud semmit a projektek állásáról, és arról sem, hogy hol van a pénz, több százmillió forint közpénz. A törvényesség őre telefonon kérdésünkre azt mondta, ő még a nyertes pályázatokról is csak a sajtóból értesült, és amúgy Bogdán László polgármesterrel is évente egyszer, ha beszélt. Magdó Szilárd jegyzőtől annyit sikerült még az említett telefonbeszélgetés során megtudnunk, hogy kettő héttel ezelőtt a Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökségtől is jártak a hivatalban és a pályázati pénz után érdeklődtek. Ezt követően belső vizsgálatot rendelt el, amelynek reményei szerint a hónap végére lesz majd valamilyen eredménye. A cserdi polgármesteri hivatalban pedig egyébként közvetlenül Bogdán halála után jártak ott a Baranya megyei rendőrök és minden iratot lefoglaltak. Kerestük a Bicsérdi Közös Önkormányzati Hivatal Bodai Kirendeltségének hivatalvezetőjét is. Papp Gizella a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, 2017-ben jelent meg Cserdi főszámláján a MÁK-tól 265 millió forint. Mivel semmilyen dokumentáció nem jött hozzá és őket elmondása szerint senki sem tájékoztatta arról, milyen címen érkezett az utalás, Bogdán Lászlótól érdeklődött:
Kérdeztem tőle, hogy mégis mi ez a pénz, ami Cserdi éves költségvetésének a többszöröse, egy tényleg kiugróan magas összeg. Azt mondta, hogy cigány felzárkóztatásra kapta, nekem nem kell vele foglalkozni, és majd behozza a támogatási szerződést. A dokumentumot hiába kértem, később sem adta oda
– mondta a hivatalvezető. Arról is beszélt, hogy egy héttel Bogdán halála előtt – amikor a 265 millióból már semmi nem volt meg –, akkor kérdezett rá a kerékpárút-projektre, amiről máshol hallott, de Bogdán állítólag letagadta.
Azt mondta, abból semmi sem lesz. Nekem csak akkor állt össze a kép, hogy az a pénz, amit az évek során részletekben, számlákra kifizettettek, a kerékpárútra kapott pénz volt
– jegyezte meg Papp Gizella. A közös hivatal vezetője állítása szerint minden egyes számla, amire felvették a pénzeket, szabályos volt, vagy legalábbis nem volt oka kételkedni benne. Mivel ő abban a tudatban volt, hogy roma felzárkóztatási programra költik, nem is szúrtak szemet a csapatépítésre, mentorálásra vagy épp tanácsadásra kiállított milliós számlák. Csak egyvalami: hogy több számlán is ugyanannak a cégnek a neve, pecsétje szerepelt, összesen százmilliót megközelítő értékben. Kíváncsiak voltunk, mégis hogyan zajlott a pénzfelvétel, Bogdán egy személyben járt-e el, mire Papp Gizella azt felelte: ha nem Bogdán ment a pénzért, akkor az alpolgármester (Bogdán sógornője – a szerk.) vagy egy megbízottja, meghatalmazással. Kérdésünkre, hogy ez a meghatalmazott egy bizonyos Tóth Tibor volt-e, igennel felelt. Állítólag Tóth intézte a pályázatok ügyeit, amit ő sem nézett jó szemmel, mert hallott a jogász viselt dolgairól, de Bogdán László fennhangon a védelmébe vette, amikor figyelmeztetni próbálta.
DR TÓTH: 2010-ES CSALÁS MIATT BÖRTÖNRE ÍTÉLTÉK BOGDÁN SEGÍTŐJÉT
DR. TÓTH SOSEM VOLT ÜGYVÉD!
MÉGIS KINEK A TERMÉNYRAKTÁRA?
Még egy különös figura jelent meg a Cserdi történetben: Nagy Simon. A szociológus végzettségű fővárosi vállalkozó a még meg sem épült üzem vezetője – ilyen minőségében nyilatkozott több sajtóterméknek is. Nagy Simon cégének bizony már a kivitelezés során megvolt az üzemeltetési szerződése az egész raktárra, hűtőre és csomagolóüzemre. Szerinte erre azért volt szükség, mert a közmunkások száma a faluban tíz alá csökkent, biztosítani kellett, hogy kik dolgoznak majd az üzemben, és abban maradtak, legyen olyan üzemeltető, aki ért hozzá, és így ők lesznek az egyetlen nem önkormányzati foglalkoztató Cserdiben.
És, hogy mégis mit raktároztak volna, csomagoltak volna itt? Jó kérdés, mert termelés Cserdiben évek óta nincs, egész pontosan 2017 óta, amikor lejárt a START munkaprogram és már nem fizette az állam a zöldségszedőket.
Kerestük Nagy Simont, aki nekünk nem akart nyilatkozni. A Népszavának viszont arról beszélt, hogy a terményraktár 70 százalékos készültségi szinten áll, és többek között azért dőlt be, mert a generálkivitelező nem fizette ki az alvállalkozókat. Információink szerint valójában összesen három kifizetetlen alvállalkozói számla volt, amelyből egyet – azért, hogy a kivitelezés folytatódhasson – az önkormányzat annak ellenére kifizetett a generálkivitelező helyett, hogy így annak összege – néhány millió forint – a pályázatban így nem elszámolható. Nagy Simon továbbá beszélt egy zugügyvédről is, aki fontos szerepet játszott a projektben és aki okolható a történtekért; a mi megkeresésünkre egyedül Tóth Tibor nevét volt hajlandó megerősíteni.
A pályázat körül ügyeskedőkre, és arra, hogy bajok voltak, még Gyurcsány Ferenc is utalt búcsúzó Facebook-posztjában, aki személyes barátjának tekintette Bogdán Lászlót:
Bogdán Laci barátom volt. Gyászolom és nem értem. Nem értem, hogyan jutott erre az iszonyatos döntésre. Hajnalban hívtak, hogy mi történt. Csinált egy élhető falut. Mondjuk ki: egy cigányfalut, ahol tisztességben éltek az emberek. … Dolgoztak, tanultak, vigyázzák egymásra. Minta lett. Példa. Sokaknak. Küzdött sokakkal. Saját cigány közösségével, az őt meg nem értőkkel, a legújabb beruházással szemben ügyeskedőkkel. De jól bírta. Ha baj volt, segítséget kért. És legtöbbször tudtunk segíteni. Most mégis elfogyott.
És, hogy mi fogyott még el? A bölcsődeépítés és a terményraktár finanszírozására elkülönített számláról nagyságrendileg 100 millió forint – hogy hova és hogyan, azt következő riportunkban mutatjuk meg, amelyhez a Magyar Államkincstártól közérdekű adatigénylésben kértük ki a két folyószámla teljes kivonatát.
Folytatjuk!