Ma 2024 június 17. Laura, Alida napja van. Holnap Arnold, Levente napja lesz.
gulyas-gergely-somfais.jpg

Eljött az egyenes beszéd ideje

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
A politikai korrektség korszaka, ami fullasztóvá és elviselhetetlenné tette a politikát és megsemmisítette az egyenes beszédet a közéletben, véget fog érni – mondta a Demokratának Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke.

A Fidesz alelnöke szerint az alkotmánymódosítás kapcsán a Jobbiknak választania kellett az ország valós és saját politikai érdekei között, és ők az utóbbit választották.

– A teljes ellenzék, természetesen a Lehet Más a Politikát kivéve, felhördült azon, hogy kompromisszumra jutottak az LMP-vel az új alkotmánybírók személyét illetően. Elég hirtelen jött ez a megállapodás. Mi történt a háttérben?

– Abban nincs semmi szokatlan, hogy az ellenzék felhördül valamin. Az viszont újszerű és meglepő, hogy az öt frakcióból három, két kormánypárti és egy ellenzéki, képes volt korrekt, az ország és az Alkotmánybíróság érdekében álló megállapodást kötni azért, hogy négy alkotmánybíró és az elnök megválasztásával újra teljes létszámban működhessen a testület. Ami pedig a nyilvánosság előtt gyorsnak tűnt, az valójában egy hosszú folyamat volt. Mi minden frakcióval tárgyalni akartunk, ám az MSZP kategorikusan elzárkózott ettől, ezt a nyilvánosság előtt a szocialista pártelnök jelentette be még tavasszal. Az LMP-vel és a Jobbikkal több alkalommal is egyeztettünk. A Jobbikkal nem tudtunk megállapodni, a Lehet Más a Politikával igen.

– A szocialisták azt állítják, törvénytelen volt a jelölési folyamat, mivel szerintük az eseti bizottságnak legalább kilenctagúnak kell lennie, míg frakcióvezetőjük, Tóth Bertalan lemondása után csak nyolcan maradtak a testületben. Igazuk van?

– Nem. Kifejezetten meglepett, hogy az MSZP még az ilyen, politikai és jogi értelemben is ócska trükktől sem riadt vissza, hogy zavart kelthessen abban a választási folyamatban, amelyből már korábban önmagát zárta ki. A törvényi előírás világos: az Országgyűlésnek kilenc és tizenöt fő közötti létszámú parlamenti eseti bizottságot kell létrehoznia, amely alkotmánybíró-jelölteket állít. Az erről szóló országgyűlési határozat rögzíti, hogy a testület kilenc tagból áll. Hogy valamelyik frakció nem él a bizottsági részvétel lehetőségével és ezáltal a bizottság nem teljes létszámmal működik, annak ugyanúgy nincs semmilyen jelentősége, mint ahogy senki sem vitatta az Alkotmánybíróság elmúlt hónapokban hozott döntéseinek legitimációját, noha egyébként a törvény szerint tizenöt tagú testület több mint fél éven át tizenegy taggal működött. Ahogyan az Országgyűlésnek is 199 képviselője van, ám ha valaki lemond vagy meghal, nem áll le hónapokra a parlament működése.

– Mi volt nagyobb meglepetés? Az LMP kompromisszumkészsége az alkotmánybíró-választás során, vagy az, hogy a Jobbik végül nem szavazta meg a korábban általa is támogatott alaptörvény-módosítást?

– A pozitív meglepetés nagyobb volt, mint a Jobbik által okozott csalódás. A Jobbik ugyanis hosszabb ideje a korábban hangoztatott elveit feladva, a szándékos lélekvesztés állapotában, csak és kizárólag a pártpolitikai haszonszerzés szempontjait követve politizál. Beállni a kormány mögé egy nemzeti ügyben nyilvánvalóan helyes, de a Jobbik reményeim szerint téves helyzetfelmérése szerint számukra politikai haszonszerzésre nem alkalmas. A Jobbiknak választania kellett az ország valós és saját vélelmezett politikai érdekei között, és sajnos az utóbbit választotta. Vona Gábor pártja leginkább csak azért küzd, hogy bebizonyítsa: nem a baloldal az ellenzék vezető ereje, hanem a Jobbik. Ez a kísérlet azonban mind ez idáig sikertelen volt, hiszen ha megnézzük a felméréseket, a balliberális pártokra összességében többen szavaznának, mint a Jobbikra.

– Az alkotmánymódosítás elmaradása után milyen mozgástere van a kötelező betelepítési kvótával kapcsolatban a kormányoldalnak?

– Miután nem engedtünk a Jobbik zsarolásának, a legjobb, ha megvárjuk az Alkotmánybíróság döntését. Tavaly december óta a testület előtt van az alapvető jogok biztosának, Székely Lászlónak az az indítványa, amelyben alkotmányértelmezést kér arról, hogy a magyar Alaptörvénnyel és a nemzetközi joggal összhangban áll-e az Európai Unió első kvótadöntése. Ha ez a határozat megszületik, akkor új helyzetben leszünk és ehhez kell igazodni.

– Mikorra várható az AB döntése?

– Határidő nincs, a sajtóban megjelent információk szerint az ügyet már három alkalommal tárgyalta az Alkotmánybíróság. Ebből arra lehet következtetni, hogy jó eséllyel hamarosan határozat szüle-tik.

(A testület az interjú megjelenésének napján nyilvánosságra hozott határozatában kimondta: az Alkotmánybíróság vizsgálhatja, hogy az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát – a szerk.)

– A Jobbik eközben benyújtotta saját alkotmánymódosítási javaslatát, azzal a különbséggel, hogy ebbe belevették a letelepedési kötvényt is. Miért nem támogatták?

– Két okból. Először is nem szeretnénk, ha a magyar politikában eredménnyel kecsegtető gyakorlat-tá válna az árukapcsolással vegyes zsarolás. Másfelől pedig a Jobbik előterjesztése merénylet az Alaptörvénnyel szemben is, hiszen sehol a világon nem tartalmaz ilyen jellegű tilalmat az alkotmány. A javaslat tartalma jelenleg csak a Jobbik által előterjesztett alkotmánymódosítást teszi komolytalanná, de ha elfogadná a parlament, akkor az Alaptörvényt tenné azzá. Ez független attól a vitától, hogy a letelepedési kötvény jó vagy rossz konstrukció, a megszüntetés törvényben rendezendő.

– Korábban a miniszterelnök és több miniszter is beszélt a letelepedési kötvény kivezetéséről. Ezzel kapcsolatban van valamilyen fejlemény?

– Csak megerősíteni tudom, ami elhangzott: hónapokon belül megszűnik letelepedési kötvény.

– A helyszínen, az Egyesült Államokban töltötte az amerikai elnökválasztás kampányának hajráját. Milyen tapasztalatokat szerzett?

– Nagyon meglepődtem Donald Trump győzelmén, mert bár az, hogy kiutaztam, ennek az ellenkezőjét valószínűsíti, de előzetesen semmi esélyt nem adtam a megválasztására. A teljes amerikai média, a véleményformáló elit, a művészvilág egésze és pénzvilág nagy része, Hollywoodtól a Wall Streetig Hillary Clinton mellett állt. Ha a politika valóban tapasztalati műfaj, akkor újra kell gondolnunk a politikai kampányokról eddig megszerzett ismereteinket. Valószínűleg részben a közösségi médiának, például a Facebooknak, Twitternek köszönhetően megváltozott az információforrások hitelességéhez kapcsolódó választói viszonyulás. Korábban azt gondoltam, nem nyerhet valaki választást úgy, hogy a média kilencven százaléka az ellenfelét támogatja. Az amerikai elnökválasztási kampányban az ötven legnagyobb lap mindegyike hivatalosan is Hillary Clinton megválasztása mellett foglalt állást, a százharmincnyolc legnagyobb lap közül öt támogatta Trumpot, százharminchárom Clintont. A művészvilágban még elképesztőbbek voltak az arányok, de a sportvilág és a pénzvilág sem lógott ki a volt first ladyt ajnározó véleménymonopóliumból. Mindez kevésnek bizonyult ahhoz, hogy egy, még a saját pártja által is mostohán kezelt, a washingtoni elit leváltását, megregulázását, a lobbik kiszűrését ígérő, az establishmentet élesen bíráló, a Clinton családot egy-szerűen csak bűnözőnek minősítő jelölt sikerét megakadályozza. Szerintem ez a legnagyobb tanulság, ami alapvetően fogja átformálni a politikai kampányokról való gondolkodást.

– Donald Trump elnöksége mit jelenthet hazánk szempontjából?

– Amikor a német politikusbarátaink nem értették, miért örülünk Trump sikerének, akkor azzal próbáltam az eltérő viszonyulást elmagyarázni, hogy Németországban arról szólt az amerikai elnökválasztás, szeretnék-e Donald Trumpot az Egyesült Államok elnökének, s ők erre mondtak nemet, nálunk pedig arról szólt, szeretnénk-e Hillary Clintont, és erre mi is csak nemmel felelhettünk. Magyar szempontból a legnagyobb előny, hogy Clinton veszített. Ha csak a demokrata külügyi adminisztráció Obama elnöksége alatti két ciklusából kiindulva visszagondolunk arra, milyen hihetetlen és példátlan módon avatkoztak bele a magyar belpolitikába leginkább az első, Hillary Clinton külügyminisztersége által fémjelzett időszakban, s ehhez képest még egy másik demokrata külügyi adminisztráció alatt is kiegyensúlyozottabbá váltak a magyar–amerikai kapcsolatok, különösen a jelenlegi nagykövet összességében elismerésre méltó tevékenységének köszönhetően, akkor ebből könnyű levonni azt a következtetést, hogy milyen hatása lett volna Clinton győzelmének hazánkra nézve. Számunkra tehát az a pozitívuma az elnökválasztásnak, hogy az Egyesült Államok részéről a magyar belpolitikába történő hasonló mértékű, illegitim beavatkozásra nem kell számítani. Donald Trump azon kijelentéseinek pedig, amelyektől Európában sokan tartottak, elsősorban az amerikai katonai szerepvállalással, a NATO-kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban, akár még pozitív ha-tásuk is lehet. Természetesen számunkra a NATO közös védelmi klauzulája megkérdőjelezhetetlen, és biztos vagyok abban, hogy az USA számára is az marad. Azonban az amerikai elvárásoktól függetlenül Európának is célként kell kitűzni saját védelmi képességeinek megerősítését. Ezt egyebek mellett a migrációs válság is bebizonyította.

– És milyen hatása lehet Trump sikerének az európai politikára?

– Szerintem ez a hatás döntően nem egyes politikusok vagy pártok támogatottságában fog megnyilvánulni. Nem hiszem, hogy az amerikai választás eredménye olyan lavinát indít el, amely megakadályozná Fillon győzelmét Franciaországban, vagy Merkel újabb négyéves kancellári megbízatását Németországban. Az osztrák elnökválasztás persze annyira szoros lesz, hogy az eredményre mindennek hatása lehet. Nagy változás abban következhet be, hogy a politikai korrektség korszaka, ami fullasztóvá és elviselhetetlenné tette a politikát, és megsemmisítette az egyenes beszédet a köz-életben, véget fog érni.

– Milyen változást hozhat mindez a gyakorlatban?

– Mi az elmúlt években azzal szembesültünk, hogy amennyiben valaki hagyományos európai értékeket képvisel, nem gondolja úgy, hogy a nemi szerepeknek már nincs jelentőségük, vagy hogy két férfi, illetve két nő is köthet házasságot, nem hajlandó elfogadni, hogy az integráció minimális esélye nélkül tíz- és százezreket helyes és kell befogadni a hazánkba, nem érzi úgy, hogy jók a párhuzamos társadalmak és a multikulturalizmus, az ódivatú, provinciális, nacionalista, szélsőséges és Európa-ellenes bélyeggel illethető. Szerintem ezután ez másként lesz. Ez a politikai korrektség borzalmas korszakának végét jelentheti, de legalábbis monopóliumának megszűnését hozta el máris.

– A támogatott szervezetek listája alapján is világos, hogy például a migránsválságban is nagy szerepe van a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványoknak. Az ő szerepét, súlyát befolyásolhatja-e Clinton veresége?

– Soros György a demokratáknak nyújtott sokmilliós kampánytámogatása révén is furcsa szimbiózisban élt ezzel az adminisztrációval, s azt is tudjuk, hogy mind Clintonék, mind Soros különös figyelmet szenteltek hazánknak. Azt láttuk a Wikileaks-iratokból, Soros György küldözgethetett e-maileket a külügyminiszternek vagy a kabinetfőnökének, hogy milyen ügyekben milyen teljesítendő elvárása van a milliárdosnak. Ez az időszak, reméljük, véget ért. A megválasztott elnök kampánya úgy tekintett Soros Györgyre, mint egy olyan morális határokat nem ismerő spekulánsra, aki gátlástalanságával milliárdokra tett szert, az establishment részévé vált, s ebből a pozícióból akarja a mindenkori demokrata elnökjelölt javára pénzzel befolyásolni a választásokat, majd a kormányzást. Minden jel arra utal, hogy az amerikai állam, az amerikai adminisztráció viszonya olyan drámaian változik meg Soros Györgyhöz, amely az ő nemzetközi érdekérvényesítő képességére is mérséklő hatással lesz. Továbbra is egy, a térségünkben aktív milliárdos lesz, de nem lényegtelen fejlemény, hogy az amerikai állam már nem áll mögötte.

– Visszatérve Európára: mi lesz a kvótákkal?

– Ha már a politikai korrektség korszakának leáldozásáról beszéltünk, ennek első tesztje a decemberi uniós csúcs lesz, ahol a kvótaügy is újra napirendre kerül. Most tekintsünk el attól, hogy a kvótadöntés összeegyeztethető-e a nemzetközi és a közösségi joggal, illetve a magyar alkotmánnyal. Mint ismert, szerintünk nem az. Ha azonban minden jogi megfontolástól elvonatkoztatunk és csak a száraz tényeket hívjuk segítségül: százhatvanezer ember kvóták szerinti elosztásáról döntöttek több mint egy évvel ezelőtt, ehhez képest eddig kevesebb mint hétezer embert sikerült áttelepíteni, és a nagy többség közülük is elhagyta már a számukra kijelölt célországot. Amennyiben a józan ész talaján képes maradni az Európai Tanács, nem hozhat olyan döntést, amely általánossá és felső korlát nélkülivé teszi ugyanazt a kvóta szerinti elosztást, amely már kicsiben is megbukott.

– Magyarország helyzetét, megítélését most hogyan látja?

– Hazánk erős ellenfelekre, sértett és bosszúvágyó politikusokra, ugyanakkor komoly tekintélyre és általános szimpátiára tett szert azáltal, hogy az első pillanattól kezdve helyesen ítélte meg a migráció lényegét és jelentőségét. Magyarország soha nem szívtelenül szólalt meg, hanem a józan ész pártján áll. Számtalan humanitárius akcióban veszünk részt a válságrégióban, pénzügyi segélyt és orvosi ellátást biztosítunk, kórházat építünk és tiszta ivóvízről gondolkodunk ezrek számára. Tehát van szívünk, de ettől még nem veszítettük el az eszünket. Az, hogy Európában egy tízmilliós ország miniszterelnöke ebben a kérdésben a kezdetben tragikusan téves álláspontot képviselő német kancellár egyenrangú vitapartnere lett, ráadásul utána ilyen látványosan váljon egyértelművé Dávid igazsága Góliáttal szemben, egyedülálló a nemzetközi politikában. Nagyon örülök annak, hogy a német–magyar viszonyban ma már lényegesen kisebbek a véleménykülönbségek a migráció ügyében, és ez a helyzet úgy következett be, hogy a magyar kormánynak nem kellett változtatnia a korábbi álláspontján.

Bándy Péter - ]]>www.demokrata.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Politika (1582) Irodalmi kávéház (537) Egészség (50) Titkok és talányok (12) Emberi kapcsolatok (36) Nézőpont (1) Sport (729) Tv fotel (65) Mondom a magamét (7657) Szépségápolás (15) Flag gondolja (36) Alámerült atlantiszom (142) Mozaik (83) Vetítő (30) Életmód (1) Autómánia (61) Történelem (18) Mozi világ (440) Heti lámpás (319) Jobbegyenes (2815) Rejtőzködő magyarország (168) Tereb (146) Belföld (11) Kultúra (9) Gasztronómia (539) Gazdaság (711) Nagyvilág (1310)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>