Ma 2020 szeptember 29. Mihály napja van. Holnap Jeromos napja lesz.
c4fbc4f8f4759bd0b1cdca1939d7926c.jpg

Cameron sikere, az eurorealizmus győzelme

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Brüsszel két legnagyobb lázálmából az egyiket a brit szavazók valóra váltották. A konzervatívok győzelmével és a brit EU-tagságról 2017-re várható népszavazással elindulhat a vita a kompetenciák Brüsszel és tagállamok közötti újraosztásáról.

Felkészül Marine Le Pen, aki Franciaország eurózóna-kilépését írja zászlajára. Érdemi vitákra számíthatunk.

David Cameron és pártja mindent megtett a sikerért. Eredményesen torpedózták meg eddigi koalíciós partnerük, a Liberális Demokraták egyik 2010-es fő követelésének teljesülését, az arányos választási rendszerre való áttérést. A hagyományos brit relatív többségi modell nélkül ugyanis ismét koalíciós kormányzásra kényszerültek volna.

(Kép forrása: ]]>itt.]]>)

A brit gazdaságot élénkítette a brit jegybank “mennyiségi könnyítésnek” nevezett akciója, amely pont jókor hozott érezhető növekedést és csökkenő munkanélküliséget. Talán nem véletlen, hogy Matolcsy György MNB-elnök a Bank of England hasonló programját tekintette példának, amikor útjára indította a Növekedési Hitelprogramot. Az eurózóna szigorú és központosított monetáris rendszere nem ilyen rugalmas, nincsen ennyire tekintettel az egyes tagállamok gazdasági ciklusaira.

Cameron és pártja jó érzékkel vette át fő riválisainak programpontjait. A rezsiköltségek 2 évre szóló befagyasztásával kampányoló Munkáspárt ígéreteihez képest a “hardworking people and families” számára kilátásba helyezett adókedvezmények, illetve rugalmas munkaidőszabályok és átfogó gyermeknevelési támogatások vonzóbbnak bizonyultak.

A Munkáspárt Skóciában veszített leginkább. Ennek okát sokan a Skót Nemzeti Párt (SNP), valamint Nicola Sturgeon SNP-elnök jól megkomponált kampányában találják meg, aki az április 15-ei BBC-vitában élő adásban ajánlotta fel a Munkáspártnak, hogy lépjenek koalícióra. A (skót) tv-nézőknek pedig egyenesen azt üzente, hogy az SNP és a Zöldek nélkül a Munkáspárt nem lenne elég “bátor”, és folytatná a konzervatívok szerinte rossz, és szociálisan érzéketlen politikáját. Mivel az általános várakozások koalíciós kormányzásról szóltak, ezzel az SNP azt üzente a Munkáspárt és az SNP között hezitáló skótoknak, hogy ha az SNP-re szavaznak, ugyanúgy egy munkáspárti (koalíciós) kormányt támogatnak, csak nagyobb biztonságban lennének a jóléti ellátórendszerek.

Persze az sem tett jót a Munkáspártnak, hogy a skót referendum idején egyértelműen a függetlenség ellen foglalt állást, így sok skót most ellenük adott le proteszt szavazatot az SNP-re.

Az elmúlt 2 évben EU-ellenesből mára inkább bevándorlás-ellenessé váló UKIP két fő követelését is sikerült Cameronnak semlegesítenie. A brit EU-tagságról várhatóan 2017-ben fognak népszavazást tartani. A konzervatívok kényelmes helyzetben vannak: Pont az eurooptimista Brüsszel és Berlin, valamint az eruoszekptikus UKIP között egyensúlyozhatnak. Bárhogyan is lesz, Londonnak az angolszász világ mindig is fontosabb marad, mint a kontinens és az EU.

A másik fő UKIP-téma a kritikus tömeget elért bevándorlás szabályozása, ami alatt a schengeni övezeten kívüli britek jellemzően nem a Brit Nemzetközösség országaiból érkezőket, hanem a “lengyel vízvezeték szerelőket” értik.

A szigetország EU-n belül tartása érdekében Brüsszel és Berlin kénytelen lesz legalább egy látványos engedményt tenni. Ez – szélsőséges esetben – akár a négy alapvető szabadság egyikének, a munkaerő szabad áramlásának valamilyen korlátozása is lehet. Itt többen a hiányszakmákra fókuszáló, irányított bevándorlást valószínűsítenek, mint pl. Ausztráliában. A “lengyel vízvezeték szerelőket” ugyanis a jelenlegi szabályok szerint kénytelenek beengedni. A Földközi-tengerből kihalászott, Franciaországból papírok nélkül érkező gazdasági migránsokat nem.

Akárhogyan is alakul eztán az Egyesült Királyság és az EU viszonya, a mostani brit választás érdemi vitákat indít el. Orbán Viktor már eddig is több kérdésben találta magát egy platformon David Cameronnal: jól emlékszünk pl. az euroföderalista Jean-Claude Juncker EB-elnöki kinevezésével szembeni politikai fenntartásokra, amiket akkor Brüsszel lesöpört az asztalról.

A brit választás most esélyt ad egy demokratikusabb és hatékonyabb EU kialakítására. Az erről szóló vita nemsokára elindul, és a Lisszaboni szerződést felváltó új uniós dokumentumban csúcsosodhat ki. A britek most az eurorealizmusra szavaztak, következnek a franciák 2017-ben.

Kiszelly Zoltán - politológus

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>]]>
]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Autómánia (61) Tv fotel (65) Vetítő (37) Titkok és talányok (12) Rejtőzködő magyarország (171) Szépségápolás (15) Életmód (1) Irodalmi kávéház (490) Sport (729) Jobbegyenes (1856) Gasztronómia (539) Emberi kapcsolatok (36) Heti lámpás (243) Mozi világ (440) Mozaik (83) Tereb (140) Gazdaság (652) Történelem (14) Politika (1571) Flag gondolja (33) Alámerült atlantiszom (142) Mondom a magamét (4818) Egészség (50) Belföld (5) Nagyvilág (1452) Kultúra (6)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>