A Fidesz–KDNP népszerűsége megállíthatatlanul csökken, a Jobbik és a radikális baloldal emelkedik. Mintha az ország népe megőrült volna. Az emberek egy része átkozódva szidja Orbán Viktort, és egyszerűen nem vesz tudomást arról, hogy nemcsak az ország helyzete, de benne az övé is folyamatosan javul.

A szociológusok szerint az ember olyan lény, hogy egy kis veszteség ötször akkora hatást gyakorol rá, mint egy kis siker. A legtöbb ember ha elveszíti a pénztárcáját, benne százezer forinttal, zokogva panaszolja mérhetetlen veszteségét az összes ismerősének és hetekig vigasztalan. Ha pár hónappal később úgy alakul, hogy munkahelyén a fizetését húszezer forinttal megemelik, ami évente 240 ezer többletet hoz, ami majd két és félszer több, mint amennyi elveszített, akkor ennek ha egyáltalán örül, az alig tart egy-két napig.

Az elmúlt öt évben a nyugdíjasok az évenkénti apróbb emelésekkel és az infláció féken tartásával több mint 8 százalékos nyugdíjnövekedést értek el, ami annyit tesz, mintha visszakapták volna a 13. havi nyugdíjat, amit a szocialisták annak idején elvettek. És mégsem örül senki. A jót könnyű megszokni, ráadásul az ember olyan, hogy hajlamos kevesellni. Miért nem több? A szocialisták gyilkos cinizmussal 7-8 százalékos inflációt csináltak, ami szépen fölemésztett akár évi 5 százalékos nyugdíjemelést is, de a nyugdíjas csak azt látta, hogy 5 százalék. És nem 0,9 százalék, mint most.

Annak idején Gyurcsányék trükkök százaival verték át az ország népét és az Európai Uniót. Az IMF-től rettenetes összegű hiteleket vettek föl, és abból finanszírozták az ország működését. Hitelből élni? Lehet, de csak rövid ideig. Utána jön az összeomlás. Most sikerült visszaadni a kölcsönt. És senki nem örül. A valóságot ugyanis elfedi egy professzionálisan vezényelt médiakórus, amelyik korrupcióról, diktatúráról és hasonlókról üvöltözik. Neveket dobnak be a köztudatba a miniszterelnök környezetéből, és egyvégtében arról szól a nóta, hogy ezek az emberek Orbán Viktor környezetében feltűnő gyorsasággal gazdagodnak. Ami igaz. A trükk ott van, hogy rajtuk kívül még emberek százezrei gazdagodnak, sokszor az idézetteknél nagyobb mértékben is. De róluk nem szól a média, mert az ő gazdagodásuk nem illik a képbe.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke elleni támadások, az MNB alapítványainak pénzköltései is telibe találták az átlagemberek irigységét. Kit érdekel, hogy ezek törvényesek voltak, kit érdekelnek a részletek. Lényeg a balhé. A Matolcsy György elleni durva támadásoknak azonban különös hátteret ad az a tény, hogy az európai pénzpiacon a dollár és az euró után a forint a legnépszerűbb befektetési eszköz, amit egyre nagyobb tételekben vásárolnak föl, mert a spekuláns nagytőke a forint erősödésére játszik. Aminek az ország gazdasági helyzetét látva, be kéne következnie, de a Nemzeti Bank annak érdekében, hogy például a magyar mezőgazdaság termékei versenyképesek legyenek az unióban, igyekszik alacsonyan tartani.

Kérdés azonban, mikorra erodálják el annyira a támadások az MNB ellenállását, hogy a forint felértékelését ne tudja megakadályozni. Ráadásul az olcsóbb eurónak a kisember is nagyon örülne, hiszen egy csapásra olcsóbb lenne a külföldi nyaralás. Csak a hazai ipar és mezőgazdaság rendülne meg, de ez a nagy pénzalapokat aligha érdekli. A 2018-as választási kampány elkezdődött. És nem lesz könnyű.

Bencsik András - ]]>www.demokrata.hu]]>