Ma 2020 január 22. Vince, Artúr napja van. Holnap Zelma, Rajmund napja lesz.
doulingo-660x330.jpg

A svéd mint idegen nyelv

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve
A Duolingo amerikai nyelvtanulásra kifejlesztett platform ]]>felmérést készített]]> 120 milliónyi felhasználója körében arról, melyek az egyes országokban azok a nyelvek, amelyeket a legtöbben tanulnának meg.

A felmérés természetesen az angolt hozta ki a legtöbb ország esetében. Nem úgy Svédországnál, ahol a svéd nyelv a leginkább keresett “idegen nyelv”.


Nem, nem a svéd nyelvművelő hagyományok újjáéledéséről van szó, de nem is arról, hogy Svédország egyébként kevés számú, más nemzetiségű autonóm területen élő svéd állampolgára (például a norrbottenni finnek) eleve ne tudna svédül és arra kényszerülne, hogy távoktatásban megtanulja a skandináv nyelvet. De nem is arról van szó, hogy a svédet mint hivatalos nyelvet egyik napról a másikra bevezette volna egy őrült diktátor (mint Woody Allen ]]>Banánköztársaság című filmjében]]>).

Hanem egész egyszerűen arról, hogy a betelepülők (képzeljünk ide bármilyen szinonimát) vélhetően saját jól felfogott érdekük szerint igyekeznek megtanulni a helyi nyelvet.

Maga a Duolingo hívja fel a figyelmet a ]]>svéd Központi Statisztikai Iroda számaira]]>, amely szerint Svédországban minden hatodik ember külföldön született, vagyis anyanyelvük sem feltétlenül a svéd, hanem legjobb esetben is csak az első idegen nyelv. A Duolingo hozzáteszi: nagyon népszerű az oldalon az arabul beszélőknek készített svéd-kurzus, hiszen elsősorban Afganisztánból és Szíriából érkeznek a betelepülők. A Duolingo azt is megállapítja, hogy Norvégiában hasonló a helyzet: bár ott az első helyen a spanyol végzett, de másodikként a norvég futott be.

Svédországban beszélj úgy, mint a svédek, nyilván ez a felismerés vezet minden betelepülőt sőt, legyen még a neved is olyan, mint a svédeké, ha azt szeretnéd, hogy hasonló elbírálásban részesülj, mint az őslakosok. Erre mutat rá legalábbis egy jóval korábbi tanulmány 2007-ból. Mahmood Arai és Peter Skogman Thoursie ]]>Renouncing Personal Names: An Empirical Examination of Surname Change and Earnings]]> című tanulmányukban olyan ázsiai, afrikai és szláv emigránsokat vizsgáltak, akik nevüket “svédesítették” abban a reményben, hogy jobb álláshoz és jobb fizetéshez juthatnak. Különösen azokat vizsgálták, akiknek a neve Mohammed volt. Kutatásaik során azt állapították meg, hogy a névváltoztatást követően pozitívabb lehetőségeik adódtak az eredetileg idegen hangzású nevek tulajdonosainak sőt, a nők esetében a névváltoztatást követően a pozitívabb kilátások még jelentősebbek voltak. Érdekes lehet a tíz évvel későbbi Svédország megszondázása is.

A magyar mint idegen nyelv egyelőre nincs a keresett kurzusok között, de nagyobb névmagyarosítási hullámról sincs tudomásunk. Hogy ennek örüljünk vagy szomorkodjunk felette, azt mindenki maga döntse el.

]]>www.tutiblog.com]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Életmód (1) Kultúra (4) Gazdaság (634) Autómánia (61) Flag gondolja (33) Belföld (5) Irodalmi kávéház (476) Nagyvilág (1443) Történelem (13) Egészség (50) Tereb (139) Tv fotel (65) Mozaik (42) Sport (729) Emberi kapcsolatok (36) Mozi világ (440) Mondom a magamét (4248) Szépségápolás (15) Gasztronómia (539) Alámerült atlantiszom (142) Vetítő (37) Rejtőzködő magyarország (171) Politika (1571) Jobbegyenes (1669) Heti lámpás (227)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>