Nem úgy történt, ahogy a Terminátor című akciófilmben az alkotók elképzelték, hogy az önálló tudatra ébredő internet gyilkológépek millióit készíti el, amelyek segítségével el akarja pusztítani az emberiséget, hogy az ember helyét egy nála fejlettebb lény, a gép vegye át.

A valóság egészen más. Hollywood szokása szerint melléfogott, vagy direkt hazudozott már megint. A valóság ugyanis az, hogy az információáramlás robbanásszerű fejlődése következtében egyre kevésbé van szükség a gépek lázadására, mert maguk az emberek kezdenek úgy viselkedni, mintha gépekké váltak volna. Elfelejtik természetes ösztöneiket, lemondanak még a szaporodás jogáról is, hogy álomvalóságukat minél szabadabban élhessék. Ez bizony rosszabb távlatokkal fenyeget, mint a legrémesebb hollywoodi horror, de erről a fősodratú médiában nem sok szó esik.

Az ördögien intelligens internetre felfűzött, olcsó és vonzó szolgáltatások a Facebooktól (locsogj magadról, locsogj mindenkivel!) a torrent (lopós) oldalakon át az airbnb-ig (feketén add ki a lakásodat: óriási üzlet!), az Uberig (feketén taxizzál!) módszeresen rombolják, zilálják szét a létező társadalmak mikroszerkezetét. Ha nem működik a társadalmi szolidaritás gépezete, mert az egyéni önzés ezekben az ördögien intelligens internetes szolgáltatásokban nyer kielégülést és globális igazolást, akkor a társadalmi gépezet előbb csak akadozni kezd, azután leáll és valami más lép a helyére. Valami olyan, amiről a hollywoodi akciófilmek nem beszélnek, mert nem akarnak beszélni.

A virtualitás agresszivitása jelenik meg a népvándorlás jelenségének értékelésében is. Ausztriában hatalmas csattanással szakadt ketté a hazugság kárpitja, amikor minden előzetes agymosás dacára az osztrák nép többsége határozottan kiállt az egyetlen hazafias politikai erő, a Szabadságpárt mellett, minek következtében végül lemondásra kényszerült a szocialista Werner Faymann osztrák kancellár, aki 2008 óta volt Ausztria kormányfője. A jövő hét végén lesz az elnökválasztás második fordulója, ha akkor is győz az ÖFP, Ausztria csatlakozik ahhoz a táborhoz, amelyet Magyarország vezet, s amelynek zászlajára ez a szó van írva: Valóság.

Félnek tőlünk. A virtualitás ma még retteg a valóságtól. Az Európai Unió ezért megfenyegetett ben­nünket, hogy amennyiben a népszavazáson továbbra is kiállunk a nemzeti függetlenség mellett, akkor be nem fogadott migránsokként 57 évi magyar átlagnyugdíjnak megfelelő összeggel büntet bennünket. S hogy mennyi migránst kellene befogadni? Akármennyit. Előbb csak úgy 1500-at, aztán, mert a népvándorlók egyre többen lesznek, esetleg 15 ezret, 150 ezret és így tovább.

A társadalmak élőszövetét érő támadások összefüggenek. Az integrálódni képtelen színes tömegek Európába ömlesztése pontosan azt a célt szolgálja, mint az ördögien intelligens szolgáltatások: az egyéni önzés felerősítésével előbb megszüntetni a társadalmi szolidaritást és felelősségérzetet, majd magát a társadalmat is. Az új UberEurópa azonban nem lenne sem értelmes, sem szép. De nagyszerűen irányítható és kizsákmányolható lenne. És gigantikus üzlet azoknak, akik ezt a hatalmas embermasszát kezelnék. Ha hagynánk.

Bencsik András - ]]>www.demokrata.hu]]>