Ma 2023 május 28. Emil, Csanád napja van. Holnap Magdolna napja lesz.
Bayer Zsolt: Köszönjük Professzor Úr!

Bayer Zsolt: Köszönjük Professzor Úr!

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

„Orbán Viktor az egyetlen európai vezető, aki reálisan látja az ukrajnai helyzetet”>

Orbán Viktor az egyetlen európai vezető, aki reálisan látja az ukrajnai helyzetet − fogalmazott lapunknak adott interjújában Jeffrey Sachs világhírű amerikai közgazdász. A Columbia Egyetem professzorával az ukrajnai béke lehetőségeiről, Kijev NATO-tagságáról, valamint az Egyesült Államok vezette világrend haláltusájáról beszélgettünk.

− Írásaiban az ukrajnai háború kirobbanása mögött álló fő okokként a NATO bővítését és a minszki megállapodások be nem tartását jelöli meg. Elkerülhető lett volna a háború, ha a nyugati országok, élükön az Egyesült Államokkal partnerként és nem ellenségként tekintenek Oroszországra ezekben a kérdésekben?

− Nem kérdés, hogy el lehetett volna kerülni a háborút. Bill Clintontól kezdve az amerikai diplomaták folyamatosan figyelmeztették a mindenkori elnököt a NATO-bővítés veszélyeire, kiváltképp Ukrajna és Grúzia esetében. 2021 decemberében Oroszország a háború elkerülése érdekében előállt egy amerikai–orosz szerződésjavaslattal a biztonsági garanciákat illetően, ennek középpontjában a NATO bővítésének befejezése állt. 

A javaslatnak voltak más pontjai is – például a katonai bázisok, amerikai egységek, illetve nukleáris fegyverek telepítése –, melyekről lehetett volna és kell is tárgyalni, ugyanakkor nyilvánvaló volt, hogy az Egyesült Államok nem fogadja el ezeket.

Moszkva számára a lényeg az volt, hogy Washington tartsa tiszteletben Oroszország nemzetbiztonságát, melyet Moszkva meglátása szerint a NATO bővítése veszélyeztetett. Sajnálatos módon az Egyesült Államok elutasította a védelmi szövetség bővítéséről szóló tárgyalásokat. A NATO szerint egyetlen ország, így Oroszország sem szólhat vagy avatkozhat bele terjeszkedésébe. Ez egy arrogáns álláspont, amely nagymértékben hozzájárult a háborúhoz.

− Jens Stoltenberg ugyanakkor még most is arról beszél, hogy Ukrajnának a NATO-ban van a helye. Hogyan hathat ez a háború eszkalációjára?

– Stoltenberg mindig is a NATO-bővítés „vezérszurkolója” volt, az Egyesült Királysággal egyetemben – ahol történelmi okok miatt jelentős a ruszofóbia –, valamint az amerikai keményvonalas neokonzervatívokkal együtt. Stoltenberg úgy gondolja, hogy NATO-főtitkárként ez a feladata, véleményem szerint ugyanakkor mértéktelenül felelőtlen. Oroszország sosem fogja elfogadni Ukrajna NATO-tagságát. 

Vagy legyőzi Ukrajnát a csatatéren, vagy folytatja a hosszú, kimerítő háborút. Legrosszabb esetben pedig nukleáris fegyverekhez nyúl, ha úgy látja, vereséget szenvedhet.

 Összességében nincs reális útja Ukrajna NATO-tagságának.

− Hogyan lehetne tartós, hosszú távú békét elérni Ukrajnában?

– Hosszú távú békét hat alapelvre lehet építeni. Először is az Egyesült Államoknak világossá kell tennie, hogy a NATO nem fog Ukrajnával és Grúziával bővülni. Másodszor, Ukrajnának ki kell nyilvánítania semlegességét. Harmadszor, az ENSZ Biztonsági Tanácsa és más államok – beleértve Németországot, Törökországot, Brazíliát és talán Magyarországot is – együtt vállalják a felelősséget és garanciát a békeszerződés betartásáért. A negyedik alapelv szerint a NATO-tagállamoknak szigorúan korlátoznia kell Ukrajna újrafegyverzését. Ötödször, Kijevnek egyértelmű ütemtervet kell kapnia az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz, mint semleges állam – akárcsak Ausztria. Végezetül az Oroszországra kivetett szankciókat vissza kell vonni és vissza kell állítani az Európai Unió és Oroszország közötti kereskedelmet. Jelenleg természetesen még a közelében sem állunk egy ilyen megállapodásnak, azonban nem lehetetlen eljutni idáig. 

Noha most még annak is tűnik, egy ilyen terv mind az unió, mind Oroszország, mind pedig Ukrajna érdekeit szolgálná. Az is egyértelmű, hogy egy ilyen békemegállapodás nem egyik napról a másikra, hanem hosszú tárgyalásokat követően, lépésről lépésre valósulhat meg.

− Ez ugyanakkor nem áll összhangban az ukrán béketervvel, ami Volodimir Zelenszkij szerint az egyetlen lehetséges útja a békének...

− Zelenszkij béketerve nem valódi béketerv. Ez tulajdonképpen Oroszország legyőzésének a terve. 

Valójában inkább propagandacélokat szolgál, mintsem valódi rendezést.

Ez nagy kár. Ukrajna messze a legnagyobb vesztese az eddigi tárgyalások kudarcának. Éppen ezért az ukrán vezetőknek kéne legelsőként keresni a tárgyalásos békemegállapodás lehetőségét annak érdekében, hogy véget vessenek az öldöklésnek és pusztításnak.

− Habár NATO-tagállam, Magyarország próbál semleges maradni. Mit tehet hazánk a béke elérésének érdekében?

– Orbán Viktor az egyetlen európai vezető, aki reálisan látja az ukrajnai helyzetet.

Ő érti, hogy ez egy értelmetlen és szükségtelen háború, melyet a NATO bővítése idézett elő, s ameddig tart, addig tragédiát és zsákutcát jelent Ukrajna számára. A többi európai vezetőtől eltérően azt is felismeri, hogy Oroszország nem fogadja el a vereséget a csatatéren anélkül, hogy ne eszkalálódna a konfliktus egy nukleáris háborúvá.

− A világ országainak többsége nem követi a nyugati narratívát Ukrajnával kapcsolatban, egyre több ország szeretne csatlakozni a BRICS-országokhoz, hogy ellensúlyozzák Amerikát. Az Egyesült Államok uralta világrend bukásának vagyunk a szemtanúi?

− Washington az amerikai hegemónia fenntartásáért harcol, annak ellenére, hogy már rég nincs reális esély az Egyesült Államok globális dominanciájára. A BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – a szerk.), különösképpen Kína és India felemelkedése alapjaiban változtatta meg a geopolitikai realitást. 

A nemzetközi berendezkedés már átalakult többpólusúvá, ugyanakkor ezt az amerikai politikusok nem értik meg, egy olyan gondolkodásmódban, világszemléletben rekedtek, mely már legalább harminc éve idejétmúlt.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy az Egyesült Államok napjainkban a világ népességének mindössze 4,1 százalékát teszi ki. Ezzel szemben az olyan óriások, mint Kína, Indonézia, Brazília, India vagy Pakisztán nem akarják Washington egyeduralmát, technológiai és ipari nagyhatalommá válnak, nem is beszélve a nukleáris képességről.

− Mit tehet az Egyesült Államok, hogy megőrizze nagyhatalmi pozícióját?

− Az Egyesült Államoknak el kellene fogadnia a multipolaritást, be kell tartania az ENSZ Alapokmányát, mindent meg kell tennie a bolygónkat fenyegető globális környezeti katasztrófa leküzdésének érdekében, és szembe kell néznie az egyre növekvő egyenlőtlenségekkel, melyek aláássák az amerikai társadalmat. A szegénység, az egyenlőtlenség, az elhízás, a kábítószer-függőség, az erőszakos bűncselekmények számának megugrása miatt a várható élettartam a kilencvenes évek óta nem látott szintre csökkent. Az Egyesült Államoknak fel kell hagynia azzal, hogy úgy tesz, mintha uralná a világot és el kell kezdenie megoldani a rengeteg és nagyon komoly belső problémáját.

− Lát esélyt arra, hogy a háború után újraéledjen az együttműködés és a bizalom a Nyugat – különösképp Európa – és Oroszország között?

− Természetesen. Emlékeznünk kell John F. Kennedy híres szavaira éppen hatvan évvel ezelőttről: „A szakadékok és a minket most elválasztó korlátok ellenére nem szabad elfelednünk, hogy nincsenek állandó ellenségek. Az ellenségeskedés ma tény, de nem törvény. Korunk legfőbb valósága az, hogy Isten gyermekeiként oszthatatlanok vagyunk, és közös sebezhetőségünk ezen a bolygón”. 

Egyvalami biztos: Oroszország nem állandó ellenség.

Oroszország segített európai szövetségeseinek legyőzni Napóleont, a porosz militarizmust és a náci Németországot. Európának arra kell törekednie, hogy helyreállítsa kapcsolatait Moszkvával. Ehhez természetesen fel kell hagynia azzal a kettes vagy hármas mércével, amit Oroszországgal szemben alkalmaz. Az Egyesült Államok több háborút indított, mint bármely más ország az elmúlt évtizedekben. Még mindig kapcsolatban áll az Európai Unió az Egyesült Államokkal? Igen. Terveznie kell azzal, hogy újra normalizálja kapcsolatait Oroszországgal? Természetesen igen.

forrás: Magyar Nemzet - Scheffer Joakim

Forrás: ]]>Bádog - Bayer Zsolt blogja]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Jobbegyenes (2619) Gazdaság (681) Mondom a magamét (6833) Titkok és talányok (12) Sport (729) Gasztronómia (539) Történelem (15) Szépségápolás (15) Rejtőzködő magyarország (168) Politika (1581) Irodalmi kávéház (521) Vetítő (30) Autómánia (61) Nagyvilág (1306) Tereb (142) Flag gondolja (33) Heti lámpás (263) Alámerült atlantiszom (142) Egészség (50) Mozi világ (440) Kultúra (6) Belföld (9) Tv fotel (65) Életmód (1) Emberi kapcsolatok (36) Mozaik (83)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>