Ma 2024 december 13. Luca, Otília napja van. Holnap Szilárda napja lesz.
f2f21e86c58022f0393c1372f503fdca.jpg

Bayer Zsolt: Combunk húsa

Flag

Szöveg méret

1
Átlag: 1 (1 szavazat)

„E gyáva népet meg nem átkozom,Az nem hibás, annak természete,Hogy a nyomor szolgává bélyegezze,S a szolgaság vérengző eszközévéSülyessze néhány dölyfös pártütőnek.Csak egyedül én voltam a bolond,Hivén, hogy ilyen népnek kell szabadság.” 

Igen. Ez a szabadság örök kérdése. S hogy lehet-e, legfőképpen pedig: szabad-e csalódni a szabadságban? Hogy lehet, az biztos. Hogy szabad-e – nem tudom. Csak nagyon félek, hogy nem szabad.

S egyszer azt is muszáj lesz meggondolni: mi is az a szabadság?

Hogy szabadság-e a nyomorúság? A „sivárság, lelki restség” és az „ezernyi fajta népbetegség” … Szabadság-e ez mind, ha a tetején ott trónol a valódi szabadság, s ha nem tiltja meg senki a nyüszítést…

„Szívem mindig szorul, ha éhező nép
Itéletét látom nagyok felett.
Ha sárba hull a fényes, kárörömmel
Szemléli a pór, gúnnyal illeti,
Mint hogyha ön mocskát is igazolná.”

Uzsorások markában volt az ország. Sokáig, nagyon sokáig. És emberfeletti a harc, amit ellenük végig kell vinni.

A nép addig eljutott már gondolatban, hogy „ami van, széthull darabokra”.

De vajon addig eljutott-e, hogy a szabadság cserepeit majd egészen másképpen kell összerakosgatni?

Vagy – ha úgy érzi – megint elkezd majd elölről mindent?

„(…) hisz a tömeg
A végzet arra ítélt állata,
Mely minden rendnek malmán húzni fog,
Mert arra van teremtve. Már ma mentsd fel:
Amit te eldobsz, ő meg nem nyeri,
És új urat keres holnap magának.
Vagy azt hiszed, hogy ülhetnél nyakán,
Ha a gazdának szükségét nem érzi?
Ha kebelében öntudat lakik?”

Az uzsorások ebben bíznak. Az uzsorások ebben érdekeltek. Az uzsorások fel nem adják.

Ahová nyúlsz, ahová érsz, ahol valamit kicsit megkapargatsz, az ő hullaszagú örökségükre találsz. Mindenütt. S most fennhangon hirdetik:

„Odább! Ez a hely itten az enyém.
Veszélyben a hon, hogyha nem beszélek.”

És beszélnek.

Szabadságról, demokráciáról, jogról és jogállamról, intézményrendszerekről, s a fülemüle füttyéről.

A nép pedig már figyel…

Akik most fennhangon féltenek mindent, azok tettek tönkre mindent. Legfőképpen a hiteket és a reményeket. Akik most farkast kiáltanak, mind-mind a nyomorúságok demokráciáját szeretik. De azt szeretik. Kiszolgáltatottság legyen alant, segély, s a porba sújtottságból táplálkozó alázat és hála. Tenyérből evés. Irigység és gyűlölet. Ezt értik, ezt szeretik, ehhez tudnak viszonyulni, ezt tudják kezelni. S ha valaki az uzsorásoknak támad, mindjárt elkezdik szítani a viszályt.

Ha valaki a nép helyett az uzsorásokat akarja nyúzni, azok mindjárt az elveszett szabadságot siratják, s a nép…

Nem tudom, mit tesz a nép.

Talán átlát végre a szitán. Talán nem lehet többé becsapni. Talán tudja, ha visszajönnének az uzsorások, eltöröltetne a válságadó, maradna a végkielégítésnek csúfolt szabad rablás, visszajönne a gumibot és a vízágyú, a kordonok, megnyílnának a börtönök a „haveri kutyák” előtt, és felvennénk sok-sok hitelt megint.

Az ükunokáink vérére innánk…

És susogná a nádas, ez a szép szabadság.

Nem tudom, mit akar a nép.

S hogy elhiszi-e: ha már combunk húsából kell vágnunk, hát ne Shylockot etessük, hanem inkább a griffmadarunkat, akinek hátán felszállhatunk az égig érő fa tetejére.

Ezerszer inkább!

Bayer Zsolt , magyarhirlap.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Sport (729) Tereb (146) Flag gondolja (38) Heti lámpás (340) Szépségápolás (15) Jobbegyenes (2896) Történelem (18) Egészség (50) Politika (1582) Mondom a magamét (8016) Emberi kapcsolatok (36) Mozi világ (440) Gasztronómia (539) Gazdaság (722) Nagyvilág (1310) Életmód (1) Vetítő (30) Irodalmi kávéház (543) Kultúra (9) Autómánia (61) Rejtőzködő magyarország (168) Tv fotel (65) Nézőpont (1) Mozaik (83) Titkok és talányok (12) Alámerült atlantiszom (142) Belföld (11)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>