Emlékeztetőül: szeptember 30-án Dunaföldváron az időközi önkormányzati választáson a függetlenként induló szocialista jelölt győzött, majd egy hét múlva Sopronban nyert viszonylag jelentős fölénnyel a szintúgy szocialista jelölt a fideszes előtt.

Sopron fájt jobban, mert Dunaföldvár hagyományosan baloldali többségű település, ott 2010-ben is csak harminc szavazattal tudott győzni a Fidesz.

Szóval fájtak azok a vereségek, és persze figyelte az ember, hogyan használja az ilyenkor szokásos kommunikációs protokollt a kormánypárt. A triumfáló ellenzék – elsősorban természetesen a Magyar Szocialista Párt – azonban már akkor valószínűsíthető módon túllihegte a dolgot. Mivel hosszú-hosszú évek óta nem tudott megnyerni semmit sem, így némiképp még érthető is hatalmas lelkesedése, ám túlságosan megemelte a tétet.
Ezt éppen ma látjuk a legvilágosabban, a kormánypárti és a jobbikos győzelmek másnapján. Dunaföldvár és Sopron utáni mámorában az MSZP és sajtója nem kevesebbet állított, mint hogy „trendfordulóhoz” érkezett a hazai politikai élet, s hogy immáron nyilvánvaló, a Fidesz elveszítette támogatását, a társadalmi többség ezennel és innentől fogva a baloldali ellenzéké, nem férhet kétség a baloldal 2014-es győzelméhez. Ugyanerre a hangulatra fűzték fel az október 23-i Milla-tüntetést is, amelynek előestéjén maga Juhász Péter exkendermagos honfitársunk gondolta úgy, hogy majd ő „elzavarja a regnáló kormányt”.

Nos, ebbe a nagy, optimista, baloldali összeborulásba zakatolt bele az elmúlt vasárnap. Három település, három időközi önkormányzati választás. Amennyiben trendforduló van az országban, a háromból legalább egyet meg kellett volna nyernie a baloldalnak. Legalább egyet - hogy egyáltalán maradjon bármilyen hivatkozási alapja bármire. Nem nyerte meg.

Az a helyzet, hogy a trendforduló ezúttal – érdeklődés és trend hiányában – elmaradt. Tiszavasváriban nem fordult semmi sem, a Jobbik papírforma szerinti rajt–cél győzelmet aratott, bár még várjuk ki a végét az óvások miatt. Majd esztendők távolából igazi csemege lesz a szociológusoknak a Jobbik társadalmi helyzete ezen a településen. A trendfordulóról álmodozó magyar szocialistákat úgy elverték Tiszavasváriban, mint szódás a lovát. A jobbikos jelölt ötször annyi szavazatot kapott, mint a szocialista, de még a Fidesz által támogatott függetlennél is hétszázzal több voksot gyűjtött Fülöp Erik. A Fidesz támogatását bíró Ráduly Zsolt pedig három és félszer annyi voksot kapott, mint a szocialista Timári Istvánné.

Így zárult a Nagy Októberi Szocialista Trendforduló (NOSZT) Tiszavasváriban. Baján és Dabason még ennél is szomorúbb a helyzet baloldali szemszögből nézvést.

Ezeken a helyeken ugyanis simán győzött a kormánypárt jelöltje, de annyira simán, hogy az trendfordulók idején már-már megmagyarázhatatlan. (Valószínűleg ezért van az, hogy az MSZP és sajtója a legképtelenebb érvelésekkel igyekszik fenntartani a látszatot, a csúcsot a hülyék paradicsomának tekinthető Népszava tartja eme próbálkozások terén.)

Summa summarum: a fideszes Csubákné Besesek Andrea 46 százalékkal nyert, a trendforduló huszára, a szocialista Barna György 29 százalékkal végzett a második helyen. A jobbikos Horváth Tibor 7,9 százalékot kapott, az LMP-s Hunyadi László 7,5-öt, míg az Együtt - 2014 fő támogatója, Gyurcsány DK-ja 3 százalékkal leszorult a dobogóról. Ez így tökéletesen leképezi a közvélemény-kutatások eredményeit. Dabason szintúgy ez a helyzet: a Fidesz és a DAFI közös jelöltje nagyjából 49 százalékkal szerezte meg az első helyet.

Mindezek után elmondhatjuk: a soproni gyors megállt. A szemafor narancssárgára váltott, a sínre rádőlt egy másik trend.

Rendben is lesz minden, ha így marad a kormányoldal. Együtt. 2014-ben is.

Bayer Zsolt - magyarhirlap.hu