Ma 2024 december 08. Mária napja van. Holnap Natália napja lesz.
6b7b4471115d88cc3b61fa0d7b61b02a.jpg

Nem rehabilitálták a nácikkal kollaboráló Nobel-díjast

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Knut Hamsun a világirodalom egyik legellentmondásosabb alakja: bár írói tevékenységéért 1920-ban Nobel-díjat kapott, hazájában ma mégis második világháborús tevékenysége, és a nácikat istenítő munkái miatt gyűlölik.

Norvégia ünnepel, ám Knut Hamsun megítélése a mai napig ellentétes: egyesek szerint a világirodalom egyik legjelentősebb alakja, míg mások egy saját országát eláruló vénembert látnak benne. Művei ezért hiányoznak a könyvesboltokból - annak ellenére, hogy a mai napig ő az ország egyik nemzetközileg is elismert írója.

Hamsun szülővárosa, Hamaröy azonban a múlt héten rendezvénysorozattal, szemináriumokkal és kiállításokkal emlékezett a híres író születésének 150. évfordulójára. Ennek nyitányaként került sor az első Knut Hamsun múzeum felavatására: az ünnepségeken Mette-Marit koronahercegnő és Trond Giske kulturális miniszter is részt vettek. Ezzel párhuzamosan készül a szerző egyik munkájából írt musical is, és emellett arcképe egy nemrég megjelent bélyegre is felkerült.



Az intézmény megnyitását azonban közel 15 évnyi megfeszített munka előzte meg: az épületet Steven Holl amerikai építész 1996-ban tervezte, ám a kormányzat csak 2007-re teremtette elő az építéshez szükséges pénzt. A financiális nehézségeket főként a politikai aggályok okozták: ehhez ugyanis arra volt szükség, hogy már csak a híres íróra emlékezzenek és megbocsássanak az árulónak.

Sokan a mai napig nem felejtenek: Baruch Tenembaum, a Nemzetközi Raoul Wallenberg Alapítvány egyik alapítója nyílt levélben tiltakozott a kormányzatnál a lépés ellen, mondván: egy kollaboráns életére nem illendő nyíltan emlékezni. Szerint a férfi bűnöző volt, és felmerül a kérdés: mi a fontosabb, az művészet vagy az adott személy élete. Szerinte ilyen erővel Hitler is csak egy festő volt. Az érvelés persze nem feltétlen igaz, hiszen Hitler nem volt túl jó festő, Hamsun azonban a világirodalom legnagyobbjai közé tartozik. André Gide Dosztojevszkijjel helyezte párba, míg Isaac Bashevis Singer egyenesen a modern irodalom atyjának nevezte.

Hamsun 1859. augusztus 4-én Knut Pedersenként látta meg a napvilágot, a Hamsun nevet annak a falucskának nevéből kölcsönözte, ahol meglehetősen dolgos gyerekkorát töltötte. Kilenc és tizennégy éves kora között kereskedőinasként dolgozott, majd csaknem két évtizedes vándorútra indult, volt boltos, házaló, rakodómunkás, cipészinas, tanító, s közben kisebb írásait is megjelentette. Élt Amerikában, majd 1888-tól Koppenhágában, ahol megírta első valóban jelentős művét, az Éhséget, amely igazi irodalmi szenzáció volt. A siker nyomán élete is gyökeresen megváltozott: a nyomor világából az irodalmi, társasági élet fényeibe emelkedett. Élt Párizsban és Münchenben, első feleségével pedig Finnországban is, s szüntelen írt. A házasság 1906-ban válással végződött, Hamsun újranősült, második felesége, Marie Andersen színésznő 23 évvel volt fiatalabb férjénél, viharos kapcsolatukból négy gyermek született.



1917-ben jelent meg Az anyaföld áldása című regénye, amely Thomas Mann szerint "a végletes kifinomultság és ősepikai egyszerűség keveréke". A műért 1920-ban megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Az Oslo-fjord mellett kastélyt és birtokot vásárolt, amelyen mintagazdaságot rendezett be. Az írást sem hanyagolta el, erről tanúskodik August-trilógiája (August, A világ vándora, Az élet megy tovább), majd utolsó regénye, A kör bezárul. 70. születésnapján az egész világirodalom ünnepelte.

1940-től, Norvégia német megszállásától 1945 májusáig azonban - teljesen megsüketülve és egy agyvérzést átvészelve - a náci megszállók és a Quisling-kormány mellé állt, ekkori írásait a nácizmus nyílt magasztalása, a hitleri ideológia szajkózása, antiszemitizmus jellemezte. A fasizmussal való azonosulásban odáig ment, hogy a Nobel-díjjal járó érmet elküldte Joseph Goebbelsnek, a német kormány propaganda miniszterének. Lelkes híve volt a nácik hódító háborújának, gyűlölte a briteket és az amerikaiakat. A háború után a norvég Legfelsőbb Bíróság két és fél éves házi őrizet, vizsgálati fogság és elmeorvosi vizsgálat után pénzbírságra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Enyhítő körülményként figyelembe vették idős korát, továbbá hogy a megszállóknál többször is közbenjárt norvég halálraítéltek ügyében. Hamsun magányosan halt meg norholmi otthonában 1952. február 19-én.

A személye körüli vita a halála óta eltelt több mint fél évszázad alatt sem csitult, életének kerek évfordulói nagy megemlékezés nélkül múltak el, s egész mostanáig csak Hamaröyben működött egy kis társaság, amely évente Hamsun-napokat rendezett. Életének egy szakaszát film is feldolgozta, a Per Olov Enquist regényéből készült, Jan Troell rendezte 1996-os Hamsun, amelyben az idős írót Max von Sydow személyesítette meg.

A kormányzat hivatalos bejelentése azonban lehűtötte a kedélyeket: szerintük az ünnepségsorozat nem jelent állami bocsánatkérést, vagy a férfi világháborús tevékenységének tisztára mosását.

Hamsun emellett nem volt egyedül nézeteivel: a nácikkal PG Wodehouse és Carl Orff is együttműködött (az utóbbit a Fehér rózsa ellenállás mozgalomban való állítólagos részvétele miatt mentették fel a vádak alól), míg Ezra Pound amerikai költő Mussolinit istenítette (amely miatt később elmegyógyintézetbe került).
 

]]>Magyarul megjelent műveinek listája itt olvasható]]>

mult-kor.hu, independent

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Belföld (11) Mondom a magamét (8007) Nézőpont (1) Alámerült atlantiszom (142) Titkok és talányok (12) Autómánia (61) Életmód (1) Gazdaság (721) Mozi világ (440) Politika (1582) Történelem (18) Egészség (50) Vetítő (30) Emberi kapcsolatok (36) Irodalmi kávéház (543) Gasztronómia (539) Mozaik (83) Flag gondolja (38) Nagyvilág (1310) Heti lámpás (339) Szépségápolás (15) Kultúra (9) Jobbegyenes (2892) Sport (729) Tv fotel (65) Rejtőzködő magyarország (168) Tereb (146)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>