Ma 2021 április 14. Tibor napja van. Holnap Anasztázia, Tas napja lesz.
Indul a Chesterton reneszánsz!

Indul a Chesterton reneszánsz!

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve
A Századvég Kiadó csodálatos műveket porolt le!

Gilbert Keith Chesterton, „az ellentmondások hercege” 1874-ben született Londonban. Grafikusként végzett a University College of London művészeti iskolájában, ahol tanult irodalmat is. Felesége visszavezette Chestertont az anglikán egyházhoz, de az író végül 1922-ben katolizált. 1895-től londoni kiadóknál dolgozott, majd 1902-től újságot is ír. 1925-től saját lapja is volt, a G.K.'s Weekly, amit haláláig megjelentet. A hatalmas termetű Chesterton (134 kilogrammot nyomott) 1936-ban hunyt el. Életműve nyolcvan könyv, több száz vers, kétszáz elbeszélés, jó pár színjáték és rengeteg esszé.

Chesterton imádott vitázni, egyik legkitartóbb vitapartnere jóbarátja, George Bernard Shaw volt. Magyarul ugyan több műve is megjelent, néhány többször is, vagy akár töredékesen, ám a kommunista évtizedek nem kedveztek újrakiadásának. Irodalmi alkotásai közül az egész életén át írt krimisztorik, a Bown atya-történetek a legkiemelkedőbbek, melyekből jó pár már megjelent hazánkban különféle kiadóknál - írja ]]>Szilvay Gergely a Mandiner remek ajánlójában]]> a szerzőről.

A Századvég nemrég azonban három Chestertonnal is megajéndékozta a magyar olvasóközönséget. A Mi a baj a világgal? egy tematikus essszégyűjtemény, A józan ész nevében lényegében egy gazdasági javaslat, A Szökevény Kocsma pedig arról szól, hogy London behódol az iszlámnak, a sör és a whisky európai fővárosában betiltják az alkoholt, a kocsmának szökevényként kell menekülnie, hogy életben maradhasson – a kötetet 1914-ben adták ki először. Most az utóbbi kettő kötet ajánlóját olvashatják el.

Elöljáróban, rendhagyó módon először engedjenek meg pár gondolatot a két könyv zseniális borítójáról. Mindkettő Albert Anna tervezése. Hatalmas lájk a tervező hölgynek és a Századvégnek is! Bravó! Frappáns, lényegretörő, odavonzza az ember tekintetét és szinte azt az érzetet kelti, hogy amelyik könyvnek ilyen a borítója az csak pompás mű lehet.

A józan ész nevében

Banális cím – ki vesz meg ilyen könyvet és vajon miről szólhat? – merülhet fel bennünk a kérdés. Nos, Chesterton először 1926-ban megjelent munkája (angol címe: Outline of Sanity) a disztribucionizmus egyik alapműve (a másik alapmű szerzőtársáé és barátjáé, Hilaire Bellocé, a The Servile State; a két szerző annyira egy húron pendült, hogy Chesterbellocnak is hívták őket)- olvasható a ]]>Mandiner ]]>ajánlójában.

Gilbert Keith Chesterton: A józan ész nevében. Századvég, 2019

A könyvet ]]>ITT ]]>lehet megrendelni!

FÜLSZÖVEG:

G. K. Chesterton (1874-1936) múlt század elején írott könyvében arra figyel­meztet, hogy a civilizációnk súlyos válságok és egy lélek nélküli világ kialakulása felé sodródik, mivel mind a kapitalizmus, mind a szoci­alista utópia zsákutca. Mi a helyzet ma? A globális gazdaságban totális a káosz, országok billegnek eladósodva az államcsőd szakadékának szélén, sokan mégis kitartóan hisznek a rendszerben, amely idevezetett. Chesterton könyve időszerű, talán még aktuálisabb, mint az első megjelenés idején, közel száz évvel ezelőtt.

„Egyik erő az államszocializmus, a másik a nagytőke. Ők ketten egy szellem immár, s hamarosan egy testté is lesznek. (…) semmi kétség, milyen jellegű világ lesz az, amit ezek ketten létrehoznak. A szervezettség, a szindikáció, a szabványosítás világa lesz. Mindenki egy univerzálisan elfogadott séma szerinti kalaphoz, házhoz, szabadidőhöz és gyógyszerekhez juthat majd hozzá, egy széleskörű, jól kidolgozott rendszer fogja táplálni, öltöztetni, oktatni és vizsgálni…”

(G.K. Chesterton – A józan ész nevében)

„Ezek a (modern) bölcsek azt sem tudják a mindennapi emberre bízni, hogy a saját otthonát irányítsa, azt pedig különösen ellenzik, hogy az államot irányítsa. Valójában semmiféle politikai hatal­mat nem akarnak adni neki. Hajlandók adni neki egy szava­zatot, mert régen rájöttek, hogy ahhoz semmi hatalmat nem kell társítani. Házat, feleséget, gyermeket, kutyát, tehenet, vagy egy darab földet nem hajlandók adni neki, mert ezek a dolgok valódi hatalmat adnának a kezébe. Szeretnénk megér­tetni, hogy politikánk lényege: hatalmat adni az átlagembernek azáltal, hogy megadjuk neki e dol-gokat.”

(G.K. Chesterton – A józan ész nevében)

A Szökevény Kocsma

A Szökevény Kocsma szépirodalmi alkotás, így nem spoilereznénk el, mi van benne, mindenesetre a könyv valahol egy Houellebecq-előkép, vagy inkább mondhatnánk, hogy Houellebecq jár A Szökevény Kocsma nyomában; bár a francia szerző világa gondterhelt, Chestertoné pedig humoros. (...)

Chesterton humoros, polemikus, megkapó és meglepő: úgy kritizálja a világot, hogy nem gondterhelt és nem görcsös; inkább energikus és lendületes. Van mit tőle tanulni - olvasható a ]]>Mandiner ]]>ajánlójában.

Gilbert Keith Chesterton: A Szökevény Kocsma. Századvég, 2019

A könyvet ]]>ITT ]]>lehet megrendelni!

FÜLSZÖVEG:

Gilbert Keith Chesterton (1874–1936) katolikus angol író, költő és filozófus. Számtalan novellát, színdarabot, esszét írt. Az angol humor és irónia egyik legjobb képviselője.

London behódol az iszlámnak, a sör és a whisky európai fővárosában betiltják az alkoholt, a kocsmának szökevényként kell menekülnie, hogy életben maradhasson. A XX. század elején ez abszurd lázálomnak tűnhetett. Chesterton fantasztikus könyve 1914-ben, egy évvel London bombázása előtt került a könyvesboltokba, amikor már mindenki érezte, hogy a világ készül összedőlni. A politikusok vég nélkül tárgyaltak a nyilvánvaló tudatban, hogy olyan háború következik, amilyenre még nem volt példa az emberiség történetében. De hiába.

Chesterton fergeteges humorral ábrázolja a törvénymódosítások és titkos záradékok rafinált rendszerét, az azóta még tökéletesebbre fejlesztetett diplomáciai és újságírói trükköt, hogy mindenről beszélünk, csak arról nem, amiről kellene. A józan ész nevében című könyve a feudális, pénzügyi, politikai, tudományos és vallási elit arrogáns ostobaságának szenvedélyes kritikája. Meggyőződése volt, hogy az elitek által lenézett választópolgárok legfőbb kincse a józan ész.

Mit érezhetett, amikor ez végképp odalett, és Európa a szeme láttára borult lángba. S vajon mit érezne ma azt látva, hogy London főpolgármestere muszlim?

FORRÁS:
Mandiner (]]>Mi a baj a világgal? – Chesterton iszlámról, kapitalizmusról, férfiakról és nőkről)]]>

Syracuse

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Belföld (6) Szépségápolás (15) Gazdaság (657) Politika (1578) Flag gondolja (33) Heti lámpás (254) Történelem (14) Jobbegyenes (2005) Autómánia (61) Életmód (1) Vetítő (37) Nagyvilág (1454) Kultúra (6) Titkok és talányok (12) Rejtőzködő magyarország (171) Emberi kapcsolatok (36) Alámerült atlantiszom (142) Egészség (50) Irodalmi kávéház (505) Sport (729) Mondom a magamét (5223) Mozi világ (440) Tv fotel (65) Gasztronómia (539) Tereb (140) Mozaik (83)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>