Ma 2024 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
b35fb586a70064321bb95b9288dc6593.jpg

Harry Potter után a képmutató középosztályról

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A Harry Potter szerzője, J. K. Rowling első felnőtteknek szóló regénye egy angol kisváros kisstílű hatalmi harcai és hétköznapi tragédiái közé kalauzolja az olvasót. A középosztály képmutatása és a külvárosok nyomorúsága közötti feszültség szerinte úgy oldható fel, ha a helyi közösség maga veszi kezébe a sorsát.

Nem óriási regény az Átmeneti üresedés, de jól elfér a kortárs irodalom középmezőnyében.

Tolsztojt valószínűleg nem annyira érdekelte, mi történt Ivan Iljics halála után. Őt inkább a lélek mélye foglalkoztatta, az emberi oldal, amiről nem beszélgetnek a szalonokban. De az elbeszélést mégiscsak azzal indítja, hogy meghalt Ivan Iljics, a többiek pedig – azon kívül, hogy komolyan eltűnődnek, milyen következményei lesznek ennek a hivatalban – leginkább annak örülnek, hogy nem ők haltak meg. J. K. Rowling ugyanezt a témát bontja ki az Átmeneti üresedés első lapjain, és rögtön kiderül, hogy „felnőtt szerzőként” sem rossz író: szellemes és éleslátó.

Az Átmeneti üresedésben egy angol kisváros kórképét próbálja felrajzolni, amelyet Pagfordnak nevez el. Ordító társadalmi különbségeket és a kisstílű hatalmi torzsalkodásokat látunk a szokásos családi drámákkal, agresszivitással, csalással, hazugsággal, nyűgként viselt, hosszúra nyúló viszonyokkal, lázadó kamasz gyerekekkel. Éppen ezért kicsit sablonossá is válik a kép. Thomas Mann-i, esetleg móriczi lélektani mélységei biztosan nincsenek a történetnek, már csak azért sem, mert a Rokonok főszereplőjével párhuzamba állítható Barry Fairbrother tusakodását nem láthatjuk, ugyanis éppen őt – aki képmutatás helyett emberséges próbál lenni, szívén viseli a lecsúszott lakótelepi kislány, Krystal sorsát is, és ő az egyetlen, aki valóban képes lenne javítani valamit a világán – nem sikerül megismernünk a történetben. Korai halálának következtében robban ki a harc a megüresedett tanácsnoki helyéért, és közben feltárulnak a közéleti-családi-társadalmi drámák. Valószínűleg saját tapasztalataiból is merített a regényhez J. K. Rowling: maga is élt nehéz körülmények között, és a Harry Potter sikere előtt évekig tanított is.

Járhatott családlátogatáson olyan otthonokban, mint a drogos kétgyermekes anyáé, Terrié. És talán volt dolga az iskolában olyan kislányokkal, mint Terri lánya, a kezelhetetlen Krystal. Az már a regény elején megzavarja az olvasót, hogy Rowling egész egyszerűen túl sok figurát mozgat a történetben: legalább hat család élete zajlik párhuzamosan. Ezek a szereplők később észrevétlenül összekapcsolódnak, és végül összeáll a kisváros életét meghatározó társaság bonyolult kapcsolati hálója is a fejekben, de az olvasó – és talán az író – figyelme is túlságosan szétszóródik a sok különböző regényalak között. Egyikük sincs igazán középpontban – nehéz lenne megmondani, hogy kit tekintsünk főszereplőnek – és így egyiküket sem ismerjük meg igazán.

Mindannyian J. K. Rowling bábjai egy nagy gonddal berendezett színpadon, a mintaszerű kisváros és a riasztó nyomornegyed díszletei között, egy jól megkomponált előadásban. Csak az rontja el némileg, hogy már az elején úgy érezzük: ránk szóltak, hogy figyeljünk, mert most valaki egy példázatot mond a mai Angliáról. A középosztály képmutatásáról, a lecsúszóban lévő társadalmi rétegek testi-lelki nyomoráról, a szociális háló tehetetlenségéről, az elkötelezett és emberséges emberek hiányáról. És talán a szándékoltság érzete miatt nem élünk át igazán mély katarzist, amikor végül letesszük a regényt.
 

Ez annak ellenére így van, hogy a szereplők átélnek valamiféle megrendülést, megtisztulást a történet végén. Két tragédia fogja közre a regény idejét, az első elindítja a lavinát, a másodiknál pedig számba vehetjük, hogy mi maradt meg az anyagi érdekek, a képmutatás, a hazugság és a hanyagság ámokfutása után. J. K. Rowling szerint némi konstruktív tépelődés mindenképpen. A gyászszertartáson az az ötlet is felmerül valakiben, milyen jó lenne, ha a templomi angyalábrázolás megelevenedne, és igazságot osztana, pontosan meghatározva, hogy kinek mekkora felelőssége van a történtekben. Az üzenet igazsága, hogy a társadalmi problémák elsősorban a helyi közösséget érintik, és nekik kellene tenniük ellene, minden esetre nehezen vitatható.

(J. K. Rowling: Átmeneti üresedés, Gabo Könyvkiadó, 2012, fordította: Bihari György és Sóvágó Katalin. 572 oldal, 3990 Forint)

rKIssNelli - mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Vetítő (30) Mondom a magamét (7501) Belföld (10) Nagyvilág (1309) Tv fotel (65) Történelem (17) Emberi kapcsolatok (36) Szépségápolás (15) Titkok és talányok (12) Nézőpont (1) Életmód (1) Heti lámpás (310) Mozaik (83) Mozi világ (440) Kultúra (6) Tereb (146) Autómánia (61) Irodalmi kávéház (537) Sport (729) Jobbegyenes (2778) Alámerült atlantiszom (142) Gazdaság (702) Rejtőzködő magyarország (168) Gasztronómia (539) Flag gondolja (36) Politika (1582) Egészség (50)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>