- 0
Dr. Bobula Ida közel teljes hagyatéka 1 kötetbe rendezve van az olvasó kezében.
A történész - Badiny Jós Ferenc - mellett a sumír-magyar nyelvrokonság elméletét vizsgálta. Az amerikai emigrációban számos olyan munkája született, amelyet a mai napig támad a finn-ugor elméletben hívők tábora. Könyvtári munkássága során kezdett el foglalkozni a sumír-magyar nyelvrokonság kérdésével, emigráns élete során javarészt angol nyelvű tanulmányaiban fejtette ki elméleteit...
TARTALMA:
• A sumír nép neve;
• Sumír műszaki tudományok - Ősi mezopotámiai régészeti leletek vizsgálata;
• A magyar nép eredete;
• Őstörténet dióhéjban;
• A Sumír-Magyar nyelvrokonság;
• Szóegyeztetések;
• Kölcsönöztük, vagy örököltük - Szójegyzék;
• A magyar ősvallás istenasszonya;
• A nyelvrokonság történelmi háttere;
- Mágusok: osztály vagy nemzetség...? - A mágusok vándorlása - Magyar vándorlások - Magyarok Magyarországban
• Üzenet, régi könyvből;
• Tanulmányok:
- Árpád - A magyarság eredete - Ur, Asszony, Katona - Urartu - Transzkaukázia - Az ősember szálláshelye - Az araráti népek - A szkítákról - Szabartoi aszfaloi - „Szamárvár” - Kákics - Táltos az ecsegi lápban
• Versek;
• Nők a magyar történelemben:
- Sarolt - Teleki Blanka grófnő - Damjanichné Csernovics Emilia - Anonyma az első magyar sebészorvos - Piroska Eirene (Szent László leánya) - Meszlényi Rudolfné Kossuth Zsuzsanna - Hugonnai Vilma grófnő
• A nő a XVIII. század magyar társadalmában:
Előszó
- A magyar nő a század elején; (A jogi helyzet - A nő a családban - A női munka gazdasági jelentősége - A nő a társaséletben és közfeldogásban)
- A nyugat-európai galantéria; (A galantéria keletkezése - A galantéria elfajulása - Az új áramlat elterjedése - A galantéria Bécsben)
- Változások Magyarországon; (A nyugati szellem útja - A művelődés - Az új nőtípus - A reakció)
- Az új eszmék hatása; (Nők az 1790-es évek közéletében - Asszonysors a század végén - A nép asszonyai - Nők a szellemi életben)
EREDMÉNYEK
• Levél a szerkesztőhöz:
Válaszok
- Summa Summarum
• 2000 magyar név sumír eredete:
ELŐSZÓ
- Hogyan használjuk ezt a könyvet egy-egy magyar név eredetének megkeresésére?
*
Részlet „A magyar nép eredete” című tanulmányból:
„Maga az a tény, hogy a magyarok a IX. század elején írást hoztak magukkal, mindennél világosabban mutatja, bizonyítja, hogy ők már régen túljutottak azon a fejlődési lépcsőfokon, amelyet vadságnak, barbárságnak neveznek, - még akkor is, ha ez nem volt köztudomású... Amit az emberek tudnak, vagy nem tudnak, befolyásolja az érzelmeiket és a cselekedeteiket, amelyeket századokon keresztül az elnyomott Magyarországról festettek - az hamis, torz kép volt - és a világháború utáni békeszerződésben bosszulta meg magát... Függetlenül az általános háborús bűnösségtől, vagy minden más szempontból is, egyetlen országot, egyetlen nemzetet nem téptek olyan kegyetlenül darabokra, csonkítottak meg és ítéltek halálra a békeszerződések félrevezetett, rosszul informált diktátorai, mint a magyart...
Minden nemzetnek joga van az önbeszüléshez. Az a nemzet, amely nem becsüli meg a maga múltját, nem méltó a jobb jövőre sem. Az ifjúsághoz szólok elsősorban, és azokhoz, akik szívükben fiatalok, akik az emberiség jövőjét építik. Építsék úgy, hogy a sumérek és a szittyák utódainak, leszármazottaiknak is helye legyen a nap alatt. Nemes dolog igaz ügyért harcolni. Az igazság a tudomány világában is az emberiség legértékesebb kincse.
Ajánlom ezt a könyvet, akik segítenek, s akik a világ legkülönbözőbb részén élnek, harcolnak és meghalnak az igazságért és a szabadságért.”
(Houlton, Maine)
*
Dr. Bobula Ida (Budapest, 1900. február 27. – Gaffney, Dél-Karolina, 1981. október 24.) magyar történész. Elsősorban a sumer–magyar nyelvrokonság elméletét támogató kutatásai ismertek, Badiny Jós Ferenc mellett ezen témakör legjelentősebb alkotója.
Költőként indult, 1920-ban önálló kötete jelent meg. 1923-ban A szász uralkodóházból való királyok uralmának hatása Lengyelország felbomlására című disszertációjával doktorált történettudományból a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Később az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait. 1929-ben érkezett vissza a magyar fővárosba, ahol pedagógusként dolgozott.
1947-ben a politikai légkör változásai miatt az USA-ba emigrált. Itt eleinte a New Jersey's Woman College-ban, illetve a Kongresszusi Könyvtárban munkálkodott. Később történelmet és szociológiát oktatott a dél-karolinai Limestone College-ban. 1955 és 1957 közt a magyar menekültprogram igazgatója volt Philadelphiában.
A sumer–magyar nyelvrokonság kérdése még könyvtári munkássága alatt került érdeklődése középpontjába. Kilenc, javarészt angol nyelvű kötetben foglalkozott elmélete kifejtésével. Állításai a mai napig igen népszerűek, főleg a magyarság őstörténete iránt érdeklődő olvasók körében...
*
„A Sumír Örökségünk” című ezen kiadványt Dr. Bobula Ida történész hagyatéka iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, amelyekben pontos és megdöbbentő kapcsolatokat fedezett fel az ősi mezopotámiai kultúra és a magyarság eredete között.
Tanulmányozásuk során jobban megismerhetjük a magyar nép valódi őstörténelmét, és a magyar nők szerepét a történelemben...
*
Kiadó: Angyali Menedék