Malcolm Gladwell - a The Tipping Point, a Blink és az Outliers bombasikerű könyvek szerzője - rendszeresen ír esszéket a The New Yorker magazinba. Új könyve válogatás eddigi írásaiból. Minden cikke a sikerről és a kudarcról szól. Arról, hogy az ér el sikert, aki szokatlan módon közelít valamihez. Aki képes új világot, új törvényeket felfedezni. Egy vadállatként működő kutya öt perc alatt kedves házi ebbé alakul át, ha valaki tudja, hogy kutyanyelven, jelekkel kell vele érintkezni. Az enyhén félrefordított fej kíváncsiságot, és nem támadást jelez. Az összeszorított száj és előredőlt testtartás feszültséget, tehát támadást. Az egyenes tartás erőt, a görnyedt gyengeséget sugall.

Az amerikai mustárkirály rájött arra, hogy a francia mustár kifinomult ízét kell még rafináltabbá tenni: ez a luxus nyelve, így lett sikeres tucatnyi mustárával. Kudarcot vallott azonban az, aki ugyanezt próbálta meg a ketchup "nemesítésével". Az ember öt ízt képes megkülönböztetni: édes, savanyú, sós, keserű és az "umami", ami valami fehérje, anyatej, húsleves, gombás, szójás testes íz. Éppen ebből az öt ízből áll a ketchup, ezért szeretik a gyerekek, és ezért nem lehet fejleszteni: kerek egész.

Nassim Taleb nyerte talán a legtöbbet a mai pénzügyi válságból, miközben korábbi mestere a teljes vagyonát elveszítette. Komolyan vette David Hume angol filozófus figyelmeztetését: "Bármennyi fehér hattyút is látsz, nem lehetsz abban biztos, hogy minden hattyú fehér. De ha látsz egyetlen feketét, már tudod a helyes választ." Taleb úgy játszik a tőzsdén, hogy tisztában van azzal: nem tud semmit. Pontosabban, hogy a többiek azt hiszik, többet tudnak a piacról, mint amennyit tudni lehet. Arra játszik, hogy a pénzpiacon bármikor bekövetkezhet valami véletlen, váratlan esemény, ami a részvény- és kötvényárfolyamok zuhanását vagy szárnyalását váltja ki. Tehát, hogy léteznek fekete hattyúk, nem csupán fehérek.

A többiek a piacban hisznek. Abban, hogy mindenki racionálisan, kiszámítható módon viselkedik. Egymást másolják, és amikor beüt a baj, pánikba esnek. Nem ismerik az emberi gondolkodás irracionalitását: ha azonos esély van kis nyerésre és nagy vesztésre, az elsőt választjuk. Kapunk 500 dollárt, és választhatunk, hogy visszaadunk 100 dollárt, vagy feldobunk egy érmét, s ha nyerünk, nem fizetünk semmit, ha veszítünk, fizetünk 200 dollárt: többségünk az utóbbit választja, miközben az elsővel járnánk jobban.

Taleb a ritkán bekövetkező nagy változásokra játszik, miközben veszít a mindennapokon, mégis, libanoni bevándorlóból - apja azért miniszterelnök-helyettes, nagyapja miniszterelnök volt országában - milliárdos lett. Sikeres, mert elfogadta Karl Popper tanítását: "Soha nem tudhatod teljes bizonyossággal, hogy egy állítás igaz, csak azt, hogy hamis." Tudja, hogy a pénzpiacon végül is semmit nem lehet biztosan tudni. Ahogy a politikában és az élet más területein sem. Tudja, hogy a hagyományos gondolkodás sokáig sikert hoz, de ha véletlen és váratlan esemény jön, minden felfordul, és az lesz igaz, ami korábban lehetetlennek tűnt.

A mai globális válság egy nagyra nőtt fekete hattyú, és lehetségessé teszi a korábban lehetetlent. Lehetséges, hogy a globalizáció helyére a helyi és regionális gazdaság lép, az export elé a belső piac, a termelés pedig fontosabb lesz a pénzszektornál, az erkölcs a profitnál, a közösség a vállalkozásnál, az állam a piacnál, és a nemzetpolitika szabályozza az üzleti érdekeket. Lehetséges lesz, hogy a korábbi neoliberális gondolkodást elsöpri a józan ész. Lehetséges lesz, hogy Magyarország kitör az elmúlt két évtized gondolkodási csapdáiból, amikor a piac és pénz mindenható érdekei legyűrték a munka, család, állam és nemzet értékeit.

 

Matolcsy György, hetivalasz.hu