Egyáltalában, milyen világban élünk? Szerzőnk szerint a mai világot még mindig Newton segítségével magyarázzuk, még mindig azt hisszük, hogy mechanikus világban élünk, ahol a fizika törvényei uralkodnak. Ez a szemlélet mintegy háromszáz évvel ezelőtt alakult ki, Descartes és Newton felfedezései határozták meg, ahol minden okozatnak van oka, a nagy változások nagy erőkre vezethetők vissza, a kicsik kicsikre, a világ lineáris és kiszámítható, stabil, és mindent meg lehet magyarázni Newton három törvényével. Itt egyszerűek a szabályok, könnyű az eligazodás és az igazodás: ez a világ racionális. A bökkenő az, hogy a tőzsdei mozgásoknak legfeljebb 40 százaléka vezethető vissza valamilyen közvetlen okra, a többi nem, tehát irracionális. Hasonló a helyzet a gazdaság egészében, tehát valamiben hiba van - lehet, hogy a gondolkodásunkban -, és a világ egészen másmilyen, mint amilyennek hisszük?

Hagstrom a szellem hat területét hívja segítségül, hogy megfejtse a rejtélyt. A pszichológia, filozófia, biológia, fizika, szociológia és az irodalom világát pásztázza végig a válaszért. E tudományágak legújabb felismeréseinek alapján arra a következtetésre jut, hogy nem a világban van a hiba, hanem bennünk: valóban hibás a gondolkodásunk és a szemléletünk. Az a világ ugyanis, amelyben élünk, egyáltalában nem Newton világa, nem a fizika és a mechanika világa, hanem egy élő, organikus világ, amit inkább a biológia törvényei írnak le hitelesen. Arra jut, hogy a modern gazdaság, ezen belül a mai tőzsdék élő rendszerek, amelyekben nem egymástól elszigetelt részek működnek, hanem olyanok, amelyek minden pillanatban igazodnak egymáshoz, tanulnak egymástól, állandóan változnak, és minden változás hat az összes többire is. Az amerikai Santa Fe Intézet kutatásai feltárták a komplex rendszerek működésének sajátosságait. A gazdaságban például sok-sok szereplő párhuzamos mozgásából és spontán együttműködéséből alakul ki a gazdaság működése, ahol minden szereplő döntéseibe bekalkulálja egy sor más szereplő mozgását, és a gazdaság egészének várható alakulását is figyelembe veszi. A gazdaságban nincs egy legfelső irányító - sem a törvények, sem az állam, sem a legerősebb cégek nem képesek eldönteni a dolgokat, hanem a verseny és a kooperáció koordinálja a szereplőket. A szereplők a folyamatosan felhalmozott tapasztalatok alapján hozzák meg döntéseiket, tehát a gazdaság egésze állandóan alkalmazkodik a benne működő szereplőkhöz, és minden szereplő az összes többihez. Talán legfontosabbként, a gazdaság mint komplex rendszer állandó változásban van, ezért nincs tökéletes egyensúly: az egyensúlyok és egyensúlytalanságok állandóan változó, színpompás összképe az, ami gazdaságként a szemünk elé tárul.

Ez áll a tőzsdék működésére is: ezek is összetett alkalmazkodó rendszerek, a mozgások itt sem vezethetők vissza egy okra, mert nagyon sok szereplő folyamatosan bekalkulálja döntéseibe nagyon sok más szereplő várható döntését, majd tanul, változtat, mindenki így tesz, ezzel az egész rendszer, azaz a tőzsde működése is változik. Nem Newton egyszerű törvényei szerint működik, hanem az élővilág bonyolult törvényei szerint, példák és minták alapján, ahol a jobb befektetési stratégia úgy alakul ki, ahogy Darwin leírásai alapján a környezetéhez alkalmazkodó élőlény: természetes kiválogatódással. A fejlődés visszacsatolások révén halad: elképzelem, hogyan változik majd környezetem, döntést hozok és cselekszem, majd kiderül, hogy nem egészen úgy változott, ahogy előre láttam, ezért módosítok, és így jutok el a sikeres működéshez. Semmi sincsen készen ebben a világban, minden félkész, minden mindig változik, mert mindenki mindig változik, tehát nem is lehet végleges és örök megoldásokat követni.

A hangyakolóniák, az agy, a társadalom, a városok, a nyelv, az internet, a kultúra mind ilyen összetett alkalmazkodó rendszerek, azaz nem a fizika, hanem a biológia törvényei írják le jobban működésüket.

Miért érint ez minket, amikor nem jellemző ránk a tőzsdézés, ezért elvileg hidegen is hagyhatna minket egy ezzel foglalkozó könyv. Ha szerzőnknek, a Santa Fe Intézetnek és a modern tudomány vezető mestereinek igazuk van, akkor véget ért a racionalitás kora, illetve a világ racionális szemléletének kora. Descartes, Hobbes, Kant, Newton, Samuelson és sokan mások abból indultak ki, hogy a világ racionális, ok-okozati, egyszerű és megismerhető. Ezzel szemben a világ bonyolult, állandóan változó, és nem az ész, hanem az érzelmek irányítják. Lehet, hogy az elmúlt háromszáz év nagyobbik részében olyan volt a világ, mint amilyennek leírták, lehet hogy mostanára lett bonyolultabb, de ez talán mellékes is: most egészen más, mint amilyennek hisszük. Gondolkodásunkban ma hasonló forradalomra van szükség, mint amit Kopernikusz, Galilei és Newton végrehajtott egykor. Akkor a hit világát az ész világára cserélték fel, ma az ész világát kell valami másra felcserélni. Ebben az új világban a vágyaknak, érzelmeknek, gondolatoknak, a fantáziának és egy sor más nem racionális jelenségnek sokkal nagyobb a súlya, mint ahogy korábban hitték vagy ésszerűnek tartották.

(Robert G. Hagstrom: Investing, The Last Liberal Art, TEXERE Publishing Ltd, London, 2000)

Matolcsy György, hetivalasz.hu