Azt mondja, hogy a hatalmas profittal csábító káprázat tűnt csak el, és ami megmaradt, az még fontosabb, mint az összeomlott részvényárfolyamok, mert a távközlés és az internet teljesen átformálja a társadalmat, amelyben élünk. Azt állítja, hogy a világhálón tömegesen, könnyen és zömében ingyen hozzáférhető információk megrendítik azt a világot, amely szűk csoportoknak adott információs monopóliumra épülő tekintélyt, gazdagságot és hatalmat. Szerzőnk nem kevesebbet állít, mint hogy megindult a tömegek lázadása a hatalom és tekintély bástyái ellen. Sorra rendülnek meg olyan intézmények, mint a zárt ügyvédi irodák, zenei kiadók, befektetési tanácsadó cégek és hagyományos közvélemény-kutató központok. Egyre-másra bukkannak fel amerikai fiatalok (mind tizenévesek!), akik valamit jobban tudnak, mint a nagy céhek és cégek csillagászati fizetést élvező szakértői. Egyikük sorra jobb tanácsokat adott az interneten keresztül a befektetőknek, mint a nagy befektetési tanácsadó cégek, és 15 éves korára majdnem egymilliárd dollárt keresett tanácsaival. Egy másik tizenéves, mindenfajta végzettség nélkül, úgy döntött, hogy jogi tanácsokat ad az interneten keresztül - kiderült, hogy igen jókat, a bevezetett ügyvédi irodák legnagyobb bosszúságára. Fiatalok írnak az amazon.com honlapjára recenziókat könyvekről, teszik fel saját oldalukra otthon készített rajzfilmjüket vagy festményeiket. Együttesek szervezik meg turnéikat és lemezeik kiadását az interneten úgy, hogy a koncerteken rajongóiktól e-mail-címeket kérnek, majd folyamatosan tartják velük a kapcsolatot a világhálón keresztül.

Az új információs korszakban a közvetítő halott: egyre kevésbé van szükség a fogyasztó és a piac között közvetítőre, a közvetlen kapcsolat győz a közvetett, az áttételes felett. Ez a mainál sokkal gyorsabb és gazdagabb társadalmi kapcsolatrendszer kialakulása felé mutat, ahol a számunkra fontos emberekkel és intézményekkel napi kapcsolatban vagyunk, kikapcsolva a korábbi közvetítőket. Egyszerűbb ez a világ, mert kiesik a sok áttétel, amelyek csak bonyolultabbá tették az életet. Az internet keresőprogramjai valójában rendkívül gyors motorok, amelyek repítenek minket távoli információk felé. Michael Lewis amellett érvel, hogy az új információs technológia az egész társadalmat átalakítja, és minél mélyebbre hatol, annál kevésbé vesszük észre. Addig még tudtuk követni az új technológia hatásait, ameddig a tőzsdei árfolyamok felívelésében, majd zuhanásában jelent meg, de a családi és baráti kapcsolatokban, iskolákban és kis közösségekben zajló átalakulások már szabad szemmel nem láthatóak. Az egyik tizenéves srác tanácsai alapján osztálytársai és tanárai sokat nyertek a tőzsdén - ettől az iskola három részre tagolt társadalmában (lófrálók, drogosok és pénzezők) a pénzügyi játékokkal foglalkozók tekintélye igen megnőtt: átalakultak az iskolai közösség belső viszonyai.

Az emberiséget szerzőnk szerint két nagy erő viszi előre: az anekdotikus történet és a véletlen, s erre a finnek adják a legjobb példát. Az SMS finn iskolások találmánya, mert a félénk finn fiúk nem merték szemtől szembe találkára hívni a lányokat, ők pedig barátnőiknek azonnal jelezni akarták a randi történéseit: így kezdték el nyomogatni a mobiltelefon billentyűit, mert könnyebb volt rejtőzködve, írásban elmondani az intim dolgokat, mint szóban. Ilyen történetecskék és véletlenek viszik előre világunkat - a finn tizenévesek szemérmességéből és ötletességéből pattan elő egy új technika, ami a vírus gyorsaságával terjed el, és változtatja meg szokásainkat és kapcsolatainkat. Lewis szerint az új korszak 1989. november 9-én kezdődött, a berlini fal leomlásával. Addig a piac, a tőke, a profit és az üzlet még a nyugati világban is egy kis "szocialista" mellékízt kapott. Amíg állt a két világot elválasztó fal, addig még élt a szocializmus eszméinek vigyázó és visszatartó tekintélye: nem lehetett teljesen bevallani, hogy a kapitalizmus tisztán kapitalizmus, színlelni kellett. A fal leomlása után már nyíltan ki lehet mondani, hogy mindent "a profit utáni vágy mohó szelleme" irányít. A piac és a tőke új hullámát az információs technológia is segítette, ez áll a globalizációnak nevezett, de valójában amerikanizálódó "szép új világ" mögött.

Szerzőnk szerint ez ellen a világ ellen lázadnak fel a tizenévesek úgy, hogy megcsúfolják a korábbi információs monopóliumon ülő elitet. Ez egyben a játék lázadása a tekintélybe fagyott komolyság ellen, és a gyerekek lázadása a felnőttek ellen. Mondhatnánk, hogy a szellem lázadása az anyagi világ diktatúrája ellen. Amikor a zene, a szerelmes vers és maga a játék is puszta üzletté vált, akkor egy ír zenekar közvetlenül rajongóihoz fordult, hogy a kiadót kicselezve kiadja lemezét: sikerült, és nagy profitot ért el. Nem a kapitalizmust döntik meg hát ezek a fiatalok és az új információs technológia, hanem a piramisokat alakítják át palacsintává. A nagy cégek és intézmények soklépcsős piramisai helyére olyan palacsinta kerül, amely lapos - ahol a kapcsolatok közvetlenek és gyorsak, ezért megszűnnek a kényelmes monopóliumok. A palacsinta ugyan kevésbé időtálló, mint a piramis, de kétségkívül finomabb.

(Michael Lewis: The Future Just Happened, Hodder and Stoughton, London, 2001)

Matolcsy György, hetivalasz.hu