A bankok a hitelezési veszteségek és a magas hitel/betét arány miatt fogják vissza tevékenységüket. Az Egyesült Államokban a leírások 90 százalékán túl vagyunk, és a bankrendszer jelentős mennyiségű friss tőkét vont be. Így 2011 második felétől újraindította hitelezési tevékenységét, és a jegybank agresszív lépései miatt a banki forráshoz jutás költségei is javultak. A lakosság eladósodottsága az elmúlt három évben jelentős mértékben csökkent, így 2013-tól talán már a lakosság is növelni fogja hitelfelvételét. Az aggregált hitelkereslet mindezek ellenére jövőre és feltételezhetően 2014-ben sem fog nőni az Egyesült Államokban, hiszen a növekvő vállalati és lakossági hitelfelvétellel párhuzamosan az amerikai költségvetés várhatóan visszafogottabb lesz.

Európa nyugati felén az Európai Központi Bank (EKB) kezdetben nem bővítette oly mértékben a mérlegét, mint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed. Emellett a bankok feltőkésítése sem következett be, így a leírások is lassabban jelentkeztek. Ezek mellé jött 2011-ben az államadósság-válság, mely tovább rombolta a bankok tőkehelyzetét, és egyre nehezebbé tette hitelezésüket. Az utolsó két hónapban Európában két fontos intézkedést jelentettek, illetve vezettek be a hitelezési aktivitás erősítésére: az egyik a bankok kötelező feltőkésítése, a másik az EKB hároméves banki refinanszírozási hitele. A leírások is mintha felgyorsultak volna, ami azt eredményezi, hogy az év második felében a bankrendszer tőkeállapota lényegesen javulni fog.

A hitelezési képesség mellett azonban fontos a hitelfelvételi hajlandóság is. Ezt a kereslet várható alakulására vonatkozó előrejelzés határozza meg, ami a szigorú költségvetési politikák miatt az öreg kontinensen nem túl biztató. Európában a költségvetés összehúzódása jobban hat a növekedésre, mint az Egyesült Államokban, hiszen itt az államháztartás mérete eléri a GDP 45 százalékát, szemben az amerikai 27 százalékkal. Ezért a növekedés még jövőre sem lesz kedvező. Az európai háztartások ugyanakkor jobb állapotban vannak, mint az amerikaiak, és emiatt képesek lennének növelni a fogyasztásukat. Azt gondolom, a németek és az uniós magországok megtakarítási rátája a következő években csökkenni fog, ami elősegítheti egy kevésbé állami keresletre épülő növekedési modell kialakulását az öreg kontinensen is.

Kelet-Európában a helyzet hasonlít a nyugat-európaihoz, de abban más, hogy itt a lakosság pénzügyi helyzete instabilabb, és a vállalatok is rosszabb állapotban vannak, mint Nyugaton. A költségvetési kiigazítások azonban várhatóan 2014-re véget fognak érni, és a hazai bankrendszert kivéve nem lehet komoly bankproblémákat látni. A hitel/betét arány nem túlzottan magas, és a tőkeellátottságban jobb a helyzet, mint nyugati társaiknál. Emellett a leírások jelentős részén idén túl lesznek, ami szintén a hitelezési aktivitás élénkülését eredményezi. Nem véletlen, hogy hazánkat és Romániát kivéve a keleti bankok hitelkihelyezése éves szinten hét százalékkal növekedett 2010 óta, azaz a hitelvisszafogás csak átmeneti volt.

Hazánkban a helyzet rosszabb, mint másutt, hiszen itt az alacsony növekedés és a magas magánszektorbeli adósságok miatt a bankok hitelezési veszteségei meghaladták a régiós átlagot, és erre jött rá a magas bankadó. Nem utolsósorban magas hitel/ betét mutatóval értünk a válságba. Mindezek együttesen évi hat százalék körüli hitelállomány-csökkenéshez vezetnek már három éve, és még egy évig biztosan fenn fog maradni ez a trend. A magánszektor eladósodottsága jövő nyárig biztosan csökkenni fog, és a bankrendszernek is javítania kell tőkehelyzetén, mielőtt újra elindítaná a hitelek növelését. Kedvező, hogy a kormány csökkenteni fogja a bankadó mértékét, és a hitel/betét arány is jóval alacsonyabb szintre fog süllyedni az év végéig.

hetivalasz.hu - Heim Péter