Budapest megújulásaként éltük át néhány éve, hogy szaporodnak a kiülős helyek, hogy nem áll meg az élet este 10 után, hogy a fővárosban egy színházi előadást követően is be lehet ülni egy étterembe. Szemünk előtt számos más európai főváros lebegett, ahol pezsgő éjszakai élettel találkozhat a turista: a nyitottság, az általános jókedv szimbólumát láttuk a szaporodó vendéglátó ipari egységekben.

Kialakultak jellegzetes negyedek, ám mára az is kiderült, hogy az inga egyszer csak visszaleng: a helyi lakóknak is lesz egy-két szavuk a változáshoz. A VI. kerületben mára 2500-3000 működési engedéllyel rendelkező vendéglátó ipari egység található, és száz olyan, amire rendszeresen panaszkodnak a lakók.

A VI. kerületi önkormányzat legújabb, nagy port felvert rendelete értelmében szeptember 1-jétől a szórakozóhelyek nem tarthatnak nyitva este 10 után. Az intézkedés Budapest vendéglátóhelyekben legsűrűbb területét érinti: itt van a Király utca, a Pesti Broadway és a Liszt Ferenc tér összes romkocsmája, étterme és kávéháza. A Kuplung, a Kiadó, a Sirály, az Instant, a Szilvuplé, a Soho London, a Moulin Rouge, a Cheho, a Portugál, a Picasso Point, a Szandokán, a Balettcipő, a B7, a Retropolis a város kedvelt szórakozóhelyei. A vendéglátósok helyi összefogással próbálnak fellépni az intézkedés ellen, ami szerintük a budapesti éjszakai élet és a helyek végét is jelenti. Egy átlagos forgalmú hely ugyanakkor - amellett, hogy munkahelyeket terem - évi mintegy kétmillió forint iparűzési adót fizet az önkormányzatnak: bevételei nagy részét pedig éjfél után szerzi. Van olyan hely is, ami este 9-kor nyit.

Az Európai Parlamenti választásokon meglepő sikert elérő Lehet Más a Politika (LMP) szerint a 30-as évek Chicagója tért vissza a Terézvárosban. Meggyőződésük, hogy az intézkedésnek az 1919-től 1932-ig tartó amerikai szesztilalomhoz hasonlóan kizárólag negatív hatásai lesznek. A rendelet Terézváros egyik legfontosabb vonzerejét, a pezsgő, jókedvű éjszakai életet lehetetleníti el: nehéz elképzelni, hogyan festene a Liszt Ferenc tér vagy a Hajós utca a hangulatos teraszos kávézók nélkül. Az LMP fontosnak tartja a lakók nyugalmát is, de nem hiszi, hogy Terézváros lakóit és az ott gazdálkodókat egy minden szakmaiságot és méltányosságot nélkülöző általános tilalommal egymásnak kellene uszítani: lehet kompromisszumos megoldást is találni.
Létezik-e kulturált szórakozáshoz való jog a Magyar Köztársaságban? - teszi fel az Alkotmánybíróságnak a kérdést az újkorcsoport nevű szervezet. Kaderják Dániel, a szervezet elnöke szerint a kocsmák bezárásával nem csökken majd az utcai randalírozások száma, a belvárosi szórakozóhelyek turisztikai vonzerejének fenntartása viszont nemzetgazdasági érdek. „A kocsmák, kávéházak, éttermek fórumok és találkozóhelyek is, melyek fontos részei a város kultúrájának" - írják. Szerintük a vendéglátóhelyek különösen fontosak egy olyan fővárosi környezetben, ahol a korábbi közösségi terek (pl. művelődési házak) vagy megszűntek, vagy már nem nyújtanak elég lehetőséget a kulturált szórakozásra. A randalírozást és a csendháborítást rendészeti kérdésnek tartják, mellyel szemben minden hivatalos szervnek kötelessége fellépni.

A terézvárosi önkormányzat szerint a rendelet a rengeteg lakossági panasz miatt született. Nem céljuk, hogy tönkretegyék a vendéglátó ipari egységeket, mindössze a lakók nyugalmát szeretnék biztosítani. Verók István VI. kerületi polgármester szerint „Terézváros nem egy Soho, hanem lakóövezet, az ott lakóknak nem kell eltűrniük a randalírozást". Ahol eddig nem volt probléma, ott nyitva maradhatnak hajnali egyig, illetve akkor is, ha a lakók kétharmada beleegyezik ebbe. „Vannak hiányosságai a rendeletnek, a vendéglátósoktól sok kritikát kapunk, ezért kértem azt tőlük, írják le javaslataikat. Hoztunk egy rendeletet, de az nem szent írás" - nyilatkozta a Hírszerzőnek. Szerinte nyilván csökkenni fog az önkormányzat bevétele is, viszont tarthatatlan, hogy nem lehet nyáron ablakot nyitni. „Ha a VI. kerület eleve szórakoztató negyednek épült volna, akkor aki ide költözik, tisztában lett volna az ezzel járó zajokkal és hangoskodással. Hiába ez a belváros, mégis csak egy lakóövezet."

Verók szerint azért volt szükség a rendeletre, mert minden jogi eszközt - bírság, nyitvatartási idő csökkentése, bezáratás - megpróbáltak, de ezeket kijátszották. „2003-ban nem volt semmi probléma, akkor a vendéglátósok az önkormányzattal és a lakókkal korrektül együttműködtek. Ha visszatérne az az állapot, nem lenne szükség ilyen szabályozásra" - mondta.

hetivalasz.hu, S.N