Ma 2019 október 15. Teréz napja van. Holnap Gál napja lesz.
01a9122f8f7c1fb7e85b67012010fdda.jpg

Szellem a fazékból - Dumas konyhaszótára

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A sors fintora, hogy Dumas akkor kezdett hozzá szakácskönyve megírásához, amikor már gyomorpanaszokkal küszködött.

Ahogy a megvénült D’Artagnan mondja testőrtársának, Aramisnak a Bragelonne vicomte-ban: „Az a helyzet Hercegem, hogy már étvágyam sincs.” Pedig nagykanállal ette az életet. Falta a nőket, az irodalmat, megszégyenítette a legnagyobb nagybendőket is. Kocsmáros volt anyai nagyapja, a vadászatot apjától tanulta, anyja (Napóleon bukása után) évekig minden reggel bárányragut főzött, ha betörnek a kozákok, legyen mivel etetni őket, nehogy megerőszakolják a lányokat. Kozákok nem jöttek, a bárányt francia katonák zabálták föl, az író meg egész életében vendégül látott boldog-boldogtalant; hiába írt ötszáz regényt, a végén mindig csődbe ment.

Dumas ugyanis nemcsak enni tudott (meg írni), de főzni is. Legendák keringtek kellemetlen szokásáról, ahogy éjszaka megjelent kedvenc étterme, a párizsi Maison d’Or konyháján, kivette a szakács kezéből a fakanalat és máris sózott, fűszerezett, saját ínyére alakította a készülő fogás ízeit. Mi sem természetesebb, mint hogy élete utolsó évtizedében gasztronómiai enciklopédia megírását tervezgette: „Régi vágyam, hogy munkásságomat egy olyan művel koronázzam meg, amely nemcsak az olvasónak szerez örömet és szórakozást, de nekem is. És mi lehetne kellemesebb, mint evésről-ivásról írni, közben anekdotázni? Ez a könyv lesz öregkorom vánkosa.”

Nem lett az. Dumas 1869-ben költözött Bretagne-ba, hogy Nagy konyhaszótárát megírja. Enni már nem tudott, harminc kilót fogyott, ám séfekkel és gasztronómusokkal levelezett, bújta a folyóiratokat. Könyvébe belezsúfolt mindent, amit élete során megkóstolt, látott vagy készített. Leírt száz levest, felsorolt 55 tojásételt, sorra vette a gyümölcsök, zöldségek, fűszerek, halak, vadak garmadáját, a híres ínyenceket, szakácsokat. Ábécésorrendben, ám szeszélyes rendetlenségben. A sóról egy sort sem írt, a mustárról 14 hasábot. A háromezer recept között egyetlen magyar akad: a paprikás bárányszegy. Még említi a paprikát egy salátában is, és többször hivatkozik a tokajira, de a tokaj–hegyaljai borokat osztráknak nevezi. Nincs mit csodálkozni, az író két évvel a kiegyezés előtt járt Pest-Budán, és még idősebb Marchal József sem gyakorolt rá különösebb hatást, pedig a séf (aki korábban III. Napóleon konyhafőnöke volt) pezsgős malacpörköltöt készített neki a Nemzeti Kaszinóban.

A mű 1870-ben készült el. Testamentum lett, „a gasztronómia katedrálisa”; a legimpozánsabb esszé, amit a kulináriáról írtak. Dumas márciusban adta át a kéziratot a kiadójának, december 5-én pedig meghalt. A porosz–francia konfliktus miatt a Nagy konyhaszótár csak 1873-ban jelent meg.

Most pedig, 141 év késéssel – kis konyhaszótárként – magyarul. Az eredeti 1200 oldal, 900 címszó, 3000 recept a magyar változat mindenben a tizede, 160 oldalon 85 címszó, harmadfélszáz recept. De legalább a mienk. Szederkényi Olga fordítása okos és szellemes (Dumas konyhalatinja kisebb büntetéssel ér fel), a válogatás logikus és célratörő, talán csak néhány érdekesebb címszót hiányolhatunk. A libamájat például, melyben Dumas a strasbourgi parasztok libatömési módszerét írja le: „Leszögezik a liba lábát, megvakítják őket, szárnyukat lenyesik, torkukat madzaggal elszorítják, csak hogy gyorsabban hízzanak”, az articsóka-, a sütőtökrecepteket, az egyes szakmák (mészáros, pék, cukrász) leírását, a kakaó, a kávé történetét.

A magyar változat borítóján Douglas Fairbanks bámulja sóvárogva a malacsültet. A jelenet Fred Niblo némafilmjéből, A három testőr első (1921-es) feldolgozásából való. Csak azért említem, mert a Corvina Kiadó nem látta szükségesnek tájékoztatni az olvasót, aki így azt is gondolhatja, hogy Don Ameche alakítja D’Artagnan lovagot. A két színész meglepően hasonlított egymásra, ám Allan Dwan 1939-es változatából – gasztrotörténeti szempontból – a Ritz testvérek konyhai magánszáma lett világhírű. Ott a három testőr három vidám szolgája úgy főzi a húslevest, hogy mindent belehajigálnak az üstbe, fokhagymafüzért, héjában a krumplit, pucolatlan zöldséget, félig kopasztott tyúkot. Elvégre nem főzhet mindenki olyan körültekintéssel, mint idősebb Alexandre Dumas.

 Vinkó József - hetivalasz.hu

Szellem a fazékból - Gasztrotörténetek

Ínycsiklandó történek a Magyar Konyha főszerkesztője, a Heti Válasz gasztronómiai rovatának szerzője, Vinkó József tollából.

Bolti ár: 3300 Ft
Kiadói akciós ár (20% kedvezmény): 2640 Ft
Heti Válasz Hűségprogram ár (40% kedvezmény) : 1980 Ft
Megjelenés: 2013 december
 
 

A szerző ajánlása:

„Úgy lapozd ezt a könyvet, Kedves Olvasó, mintha épp csak bekukkantottál volna a konyhába, ahová az illatok csalogattak. Kíváncsi voltál, mi fő a fazékban. Óvatosan emeld meg egyik-másik fedőt, szimatolj be a sütőbe, kóstold meg a mártást, vigyázz, meg ne égesd a nyelved. A fedő alól most nem illatok szállnak feléd, hanem ínycsiklandó történetek."

Kiadói kedvezményes árusítás:

Heti Válasz Kiadó
1027 Budapest, Horvát u 14-24., V. emelet.
Telefon: (061) 461-1400
Nyitva tartás: H-P: 8-16.30 óráig
E-mail: recepcio@hetivalasz.hu

 

 

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

]]>www.flagmagazin.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tereb (137) Jobbegyenes (1616) Irodalmi kávéház (470) Rejtőzködő magyarország (171) Életmód (1) Gasztronómia (539) Emberi kapcsolatok (36) Szépségápolás (15) Mozi világ (440) Mozaik (42) Flag gondolja (33) Történelem (12) Kultúra (4) Autómánia (61) Gazdaság (627) Alámerült atlantiszom (142) Sport (729) Heti lámpás (216) Egészség (50) Tv fotel (65) Vetítő (37) Belföld (5) Politika (1571) Nagyvilág (1436) Mondom a magamét (3991)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>