Ma 2021 február 27. Ákos, Bátor napja van. Holnap Elemér napja lesz.
e187a366a6dfe15b32d3db3c416f8626.jpg

Herko páter fejszéje

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot.

A nagyon fiatalon elhunyt Szepsi Csombor Márton nyomát kerestem szülőföldjén, a Torna vármegyei Szepsiben, de nem vele, hanem Herko páterrel találkoztam, akiről eddig azt hittem, hogy a folklór része, vagyis fantázia szülte lény. Szepsi első írásos említése 1255-ből való: akkor a település a királyi Torna várának tartozéka a XII. századi alapítású jászói prépostság déli határában. „Első elnevezése, a villa curriferorum Zekeres jelzi azt a kiváltságot, hogy a város első lakói a királyi szolganépek voltak (fuvarosok, kerékgyártók, szekeresek). 1267-ben viszont már Scepusy, majd 1275-ben Scepsy-Scekeres alakban fordul elő – olvasom Molnár László ismertető füzetében. – A régebbi történetírások a Szepsi nevet a tatárjárás utáni időkre vezetik vissza. A tatárok visszavonulása után a Szepességből német telepesek érkeztek, illetve a másik híradás szerint a Szepességbe menekült szepsiek tértek vissza. A Szepesi, Szepsi (az akkori betűjelekkel) ezt a folyamatot és névadást támasztja alá, valamint azt is, hogy ebben az időszakban kapja a Molda nevet is, mely viszont megegyezik a Bódva folyó németek által használt elnevezésével (Bolda, Polda, Molda).”



Az 1290-ben már meglévő templomot a XV. században, Mátyás király idejében átépítették, amikor a kassai Szent Erzsébet-dóm is elnyerte végső alakját. „A templom déli kapuja (ez látható a fényképen – M. Z.) ezt a stílust őrzi. (Kassai mesterek vagy ott tanult segédek dolgoztak Szepsiben is.) Ekkor szentelik fel a Szentlélek tiszteletére, s talán ezzel összefüggésben kerül a város címerébe a Szentlélek szimbóluma, a galamb, amely a templom mennyezetén is megtalálható.
Az 1590-es évek derekán a város teljesen leégett, csak a kőből épült temploma maradt meg, de a károkat hamar helyreállították. 1629-ben, Bethlen Gábor halála után az ellenreformáció érdekében II. Ferdinánd megerősíti a város kiváltságait. Az ellenreformáció híres legendává lett és népi szólásban is megörökített alakja Herko páter volt. A közelmúltban fellelt, róla készült dombormű a katolikus templomtorony alatti bejáratának jobb oldalán látható, jelezve a ferences atya halálának évét is: 1686. Az egyházhoz fanatikusan ragaszkodó páter bizony fegyverrel toldotta meg hitének erejét, és a katonák élén, fejszével a kezében próbálta megtéríteni a protestánsokat.”
Hazaérkezve jutott eszembe, hogy rossz helyen kerestem a fiatal Szepsi Csombor Márton emlékét: Krakkóban, Gdanskban vagy Canterburyben könnyebb lett volna megtalálnom, mint itt.

Móser Zoltán, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Történelem (14) Életmód (1) Alámerült atlantiszom (142) Flag gondolja (33) Tv fotel (65) Emberi kapcsolatok (36) Egészség (50) Vetítő (37) Tereb (140) Mondom a magamét (5131) Kultúra (6) Rejtőzködő magyarország (171) Heti lámpás (252) Sport (729) Mozi világ (440) Mozaik (83) Nagyvilág (1454) Irodalmi kávéház (505) Autómánia (61) Gasztronómia (539) Belföld (6) Politika (1574) Szépségápolás (15) Jobbegyenes (1968) Gazdaság (657) Titkok és talányok (12)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>