Ma 2019 július 17. Endre, Elek napja van. Holnap Frigyes napja lesz.
9de1e0e5dde4f0eda1f95e826814d675.jpg

Középkor néz le ránk

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot egy kicsit másképpen.

Szolnok megyében, Alattyán alatt, a Zagyva partján található Jánoshida. A község nevét sokáig csak egy Bartók gyűjtötte népdalból ismertem, de mióta ott jártam fényképezni, tudom, hogy az ősi múlttal rendelkező falunak, sőt az egész környéknek egyik ékessége a középkori alapítású, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt premontrei prépostság.
A templom és a feltárások történetét Kozák Károly és Oszwald Ferenc tanulmányai alapján ismertetjük. A keletelt templom hosszan elnyújtott formát mutat. A monostor és prépostság alapítási idejét pontosan nem ismerjük, de a rendi hagyomány 1186-ra teszi. (Az alapítás mindenképpen 1234 előtt történt, mivel a Ninivei katalógusban már szerepel.) „Az 1971–1973-ban végzett kutatásig és műemléki helyreállításig a jánoshidai római katolikus templom a Jászságban is gyakori barokk templomok egyike volt. A nyugati homlokzata előtti toronnyal hangsúlyos, egyhajós templom két oldala mellett szimmetrikus elrendezésű, a sokszög három oldalával záruló kápolna áll. Ez utóbbiról és egy korábbi kisebb kutatásnak alapján tudott volt, hogy a templom középkori részleteket őriz, de azokat a barokk külső eltakarta. A műemléki helyreállítást megelőző kutatás a templom szinte összes megmaradt középkori részletét feltárta, értékelte és bemutathatóvá tette. A helyreállítás nyomán az ócsai református, volt premontrei prépostsági templomot közvetlenül követve az Alföld legértékesebb román kori emlékévé vált a jánoshidai templom.
A kor megállapításánál az épület kialakítása volt az, ami a múltat kutató régészt segítette. Figyelembe véve a templom déli – eredeti, korabeli – apszisának poligonális, de támpillér nélküli voltát, ez arra utal, hogy a templom a román és gót stílus fordulójára, az átmeneti időszakra tehető, ami a mi hazai viszonyaink között a XIII. század első fele, első harmada.
A kutatás során csaknem ép állapotban előkerült a déli kápolna félköríves záródású román díszkapuja, amelyet gazdagon tagolt lábazatról induló és bimbós fejezettel záródó oszlopok díszítenek. Kiemelkedő értéknek tekinthetők a hazai román kori anyagban az emberarcot ábrázoló fejezetek.”
A címben írhattam volna azt is, hogy középkor, nézz le ránk, mivel a kijelentő és a felszólító formát is hitelesnek érzem. De a felszólítás hosszabb esszét sejtetne, amelyben azt is ki kellene fejteni, hogy miért nézzen le, s mi van akkor, ha nem néz le ránk. Ezért maradtam a kijelentő módnál, mert akár akarjuk, akár nem, ez a kőarc 800 éve néz, figyel bennünket. Ez még akkor is igaz, ha közel 300 esztendeig vakolat fedte. Hála régészeinknek, a vakolat eltűnt, a szem újra néz. És lát.

Móser Zoltán, mno.hu

Hozzászólások

apo
2016-01-28 13:27
Valahogy így!

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tv fotel (65) Egészség (50) Belföld (5) Mozaik (6) Tereb (129) Életmód (1) Flag gondolja (32) Emberi kapcsolatok (36) Mozi világ (440) Heti lámpás (207) Autómánia (61) Gazdaság (616) Irodalmi kávéház (465) Rejtőzködő magyarország (171) Nagyvilág (1386) Kultúra (4) Sport (727) Politika (1571) Történelem (4) Szépségápolás (15) Jobbegyenes (1556) Gasztronómia (539) Alámerült atlantiszom (142) Vetítő (37) Mondom a magamét (3758)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>