Ma 2019 november 11. Márton napja van. Holnap Jónás, Renátó napja lesz.
0a4b03895a86c5ee15a7a58f63e52f18.jpg

Kőbarlangi Marci a tengeren I.

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Telt-múlt az idő, Magyarországon béke volt, de mégis, ellenségek támadtak az országra. Mivel akkoriban hazánk határa a tengerpartig ért, az ellenség a tengeren is támadott. Hatalmas csatahajóik csordában támadták kikötőinket, úgy hogy a tengeren is szükség volt a vitézségre.

Akkoriban mérnökeink, a király parancsára, hadihajókat kezdtek építeni, hogy legyen mivel visszaverni az ellenséget. A mi hajóink kisebbek voltak, mint a támadókéi, viszont sokkal gyorsabbak. De hogy gyorsaságuknak haszna legyen, ahhoz legénységre is szükség volt, így az után a siklósi vezérek elhatározták, hogy maguk közül kiválasztanak egyet, hogy jelentkezzék nagybányai Horty Miklós kapitány úrnál szolgálattételre. Mivel Kőbarlangi Marci nagyon szeretett volna haditengerész lenni, rögtön el is dőlt, hogy ő megy Fiumébe, a haditengerészeti támaszpontra. Amikor hosszú vágtatás után megérkezett, lovát a fogadósra bízta, és üstöllést jelentkezett a Novara gyorscirkálón, a parancsnok úrnál.

   - Hát téged honnan szalajtottak, te melák? - Kérdezte a kapitány úr.
   - Tisztelettel jelentem, Kőbarlangi Márton kapitány vagyok Siklósról, és nem szalajtottak, hanem jöttem magam elhatározásából a haza védelmére!
   - No az derék, de eddig mit csináltál, és mit érsz a harcban? - Érdeklődött a parancsnok.
   - Én voltam a siklósi vár kapitánya, hírem bejárta a világot, és tisztelettel megjegyzem, hogy eddig még senki sem mert így beszélni velem! - Mondta kissé bosszúsan Marci, mert bántotta, hogy a híres kapitány úgy kezeli, mint egy hajósinast.
   - Hm, hallottam rólad, ki ne hallott volna, de tudnod kell, bárki is voltál a szárazföldön, ez itt más világ. Ezért próbára teszlek, és ha jól vizsgázol, felcsaphatsz közénk matróznak.
 
Azzal előszólította Gommót, akit csak majomembernek neveztek, mert nem volt párja a kötélmászásban. Az első próba az volt, hogy ki tud hamarabb fölmászni egy szál kötélen a terebre, ami az árbockosár igazi neve. Sípszóra indultak, s lássatok csudát: éppen egyszerre ért fel a híres kötélmászó Gommó és Marci! Azután evezésben versenyeztek, de itt az ellenfél már Sottomarina, a híres nagy erejű tengerész volt. Mondanom sem kell, Marci itt is kitűnően vizsgázott, bár egy kissé lemaradt a gyakorlott, vén tengeri medve mögött.
 
   - No fiam, eddig szépen dolgoztál, de most jön a java, mert birkózni fogunk!- Mondta Horty Miklós kapitány úr. Összenéztek a matrózok, hűha, most kesztyűbe dudál a fiú, hiszen a parancsnok nem csak arról híres, hogy tudós ember, de ereje is legendás. Még soha, senki sem győzte le semmilyen versenyben, most vége a siklósi kapitánynak! Annak rendje-módja szerint nekivetkőztek, és az előfedélzeten, az ágyútorony alatt az első tiszt sípszavára megkezdődött a küzdelem. Eleinte Horty nem mutatta, mit tud, ezért Marci egy rohammal ledöntötte, és már-már kétvállra fektette a kapitány urat. Ekkor a parancsnok, mintha csak most jutott volna eszébe, mi a dolga, felállt, és messzire hajította ellenfelét. Felzúgott a közönség, most vége az új fiúnak! Hanem Marcinak még volt egy-két titkos fogása, erejéből is tartogatott még, nem ijedt meg egyáltalán. A következő összecsapásban becsomagolta ellenfelét rettenetes karjainak szorításába, megemelte, és úgy vágta a Novara fedélzetének páncélos vaslemezéhez, hogy az behorpadt. Közönséges ember izibe’ kimúlt volna, de nem úgy Horty Miklós! Felugrott, és új támadásra indult volna, ám ekkor az első tiszt sípjába fújt.
 
 
   - A mérkőzést félbeszakítom, parancsnok úr, fontos hírt kaptunk. Kérem, jöjjön a rádiós szobába!
   - Első a szolgálat, mindenki a helyére! - Mondta Horty, és a küzdelmet félbeszakítva, Marcit karonfogva elindult. – A birkózást máskor folytatjuk, látom már, hogy ember vagy a gáton. Mond, fiam, mihez értesz, aminek a hajón hasznát vehetjük? Mert bizony mi nem öklünkkel verjük az ellenséget.
   - A tüzérség az én kedvencem, ha az ellenség túl távol van. - Válaszolta Marci, abban re-ménykedve, hogy valamelyik hajóágyú kezelését rábízza a parancsnok.
   - Jól van, akkor mától fogva te vagy a tüzérek hadnagya. Most menj, ismerkedj az emberekkel, szemléld meg az ágyúkat, azután jelentkezzél nálam.
 
folytatjuk...
 
Pogány István
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja
 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Szépségápolás (15) Kultúra (4) Autómánia (61) Tereb (138) Mondom a magamét (4065) Mozaik (42) Flag gondolja (33) Mozi világ (440) Rejtőzködő magyarország (171) Gazdaság (631) Jobbegyenes (1631) Emberi kapcsolatok (36) Politika (1571) Tv fotel (65) Életmód (1) Belföld (5) Gasztronómia (539) Vetítő (37) Egészség (50) Történelem (13) Nagyvilág (1439) Heti lámpás (218) Sport (729) Alámerült atlantiszom (142) Irodalmi kávéház (471)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>