Tetten érhető, hogy az úgymond erősebb kerettel rendelkező csapatoknak nem igazán fekszik a hosszú bajnoki szünet.

Inkább az a helyes megfogalmazás, hogy a papíron gyengébb képességű „kiscsapatok”-nak remek lehetőséget biztosít a hosszú szünet arra, hogy kipihenjék a sorozatmérkőzések okozta fizikai és pszichés eredetű fáradtságot.

Ez lehet például, a remek felkészítés mellett a Vasas titka. Ez azonban nem tart, nem tarthat örökké. A fák nem nőnek az égig. Megítélésem szerint előbb utóbb kialakul a Fradi-Vidi versenyfutás.

Sajnos nem láttam a Haladás elleni rangadót, így mélyebb elemzésbe nem kívánok belemenni, de annyit azért megemlítenék, hogy két piros lapot kaptunk, Dollt elküldték a kispadtól. Ennek ellenére Varga Rolandot vitte el mentő a találkozóról….

A játékvezető az a Solymosi úr volt, aki finoman szólva sem számít a rajongónknak.

Ettől függetlenünk a megítélt büntetőt 0:0-nál Djuricinnek illet volna értékesítenie.

Így érkeztünk meg a Honvéd elleni hazai rangadóhoz. A sors úgy hozta, hogy idén a XIX. kerületiekkel kell megvívnunk a sorsdöntő csatákat. Így volt ez a kupakiesésünk után (akkor 1:0-ra nyertünk)  és így volt ez most hétvégén is.

A találkozót megelőzően bitang nehéz mérkőzésre számítottam. Ehhez képest könnyedén szereztünk vezetést és nagyon szépen, helyenként parádés támadásokat vezettünk.

A Honvéd meglepetésre gyenge formát hozott. Kitömhettük volna a piros-feketéket, de…

Minden szuperül ment egészen a 73. percig. Akkor immár sokadszorra - egy rögzített szituáció után szépítettek a vendégek, majd vérszemet kaptak és egy 11-est követően már csupán egy gólra olvadt az előnyünk. Végül még örülhettünk is a három pontnak, mert az utolsó percekben Dibusz hatalmas bravúrjára volt szükség ahhoz, hogy egalizáljon a Honvéd.

A lényeg azonban a három bajnoki pont volt ezen az estén. Ezt pedig, ha végül nehezen is, de besöpörtünk.

Elképesztően fontos volt ez a győzelem.

A hét közben még volt egy nagyon fontos mérkőzésünk a megye I. osztályú Koroncó ellena Magyar Kupában. A papírformát hoztuk, könnyed, jó hangulatú mérkőzést vívtunk a szimpatikus kiscsapat ellen.

Jegyzőkönyvek:

NB I, 12. forduló
Haladás-FTC 2-0 (0-0)
Haladás: Rózsa - Schimmer, S. Wils, Hegedűs, Bosnjak - Iszlai, Rácz (Szőke, 91.) - Gaál (Dombi, 87.), Németh M., Halmosi - Williams (Tóth M., 35.)
FTC: Dibusz - Dilaver, Nalepa, Leandro, Ramírez (Hüsing, 84.) - Gyömbér (Radó, 46.), Pintér - Lovrencsics, Ryu (Varga R., 74.), Djuricin - Böde
Sárga: Leandro (16.), Djuricin (37.), Gaál (37.), Nalepa (49., 72.), Dilaver (54., 79.), Halmosi (55.), Hegedűs (68.), Pintér (79.)
Piros: Nalepa (72.), Dilaver (79.)
G.: Gaál (65.), Iszlai (83.)

NB I, 13. forduló
FTC-Honvéd 3-2 (2-0)
FTC: Dibusz - Lovrencsics, Hüsing, Cukic, Ramírez - Pintér, Trinks (Ryu, 74.) - Nagy D. (Busai, 91.), Hajnal (Gyömbér, 79.), Djuricin - Böde
Honvéd: Gróf – Botka, Lovric, Baráth, Hajdú (Vasiljevic, 52.) – Kamber, Gazdag, Hidi - Zsótér (Tömösvári, 79.), Lanzafame, Holender (Eppel, 63.)
Sárga: Hajdú (11.), Cukic (32.), Nagy D. (78.), Kamber (86.), Botka (92.)
G.: Böde (26.), Hajnal (44.), Djuricin (60.) ill. Kamber (73.), Lanzafame (77., 11-esből)

Magyar Kupa, 7. forduló
Koroncó-FTC 0-9 (0-3)
Koroncó: Gollovitzer - Németh M., Kovács Á., Németh R., Magyaróvári - Bodó Sz., Nyári (Molnár R., 80.), Herold - Sütöri (Segovits, 69.), Kalcsó, Bodó M. (Schwarz, 46.)
FTC: Jova - Dilaver (Nagy D., 46.), Nalepa, Pintér (Hüsing, 46.), Csernik - Gyömbér - Lovrencsics (Kundrák, 46.), Trinks, Ryu, Radó - Busai
Gól: Busai (17., 43., 58., 89.), Trinks (29.), Radó (52., 86.), Ryu (52.), Gyömbér (60.)

Szombaton egy sokkal nehezebb mérkőzés vár ránk. Az utóbbi hetekben magára találó Diósgyőr oroszlánbarlangjába látogatunk, amely találkozó a stadion búcsúmérkőzése lesz, így már jó előre elfogytak a hazai jegyek.

Remek, izgalmas mérkőzésre van kilátás. A mérkőzés három esélyes. Remélem ki fog jönni a két csapat közti különbség és győzni tudunk ezen a történelmi mérkőzésen.

Hajrá Fradi!

Csépányi Balázs