Emlékezzünk vissza a „jóakaróink” kedves reakcióira, amikor Dollal nem indult zökkenőmentesen az idényünk.

Leírták, elmondták száz és száz mocskolódó, lejárató cikkben, elemzésben, kommentben, hogy ez a Doll kevés, ő a legrosszabbul rajtoló Fradi edző stb. Most természetesen hallgatnak és várják sötét, bűzös otthonaikban, egy elégetett zöld-fehér zászló hamvai felett, magukban fortyogva, hogy mikor bukik végre a Fradi.

Ezt tették a Diósgyőr elleni szombat délutáni mérkőzésünket megelőzően is. Előre dörzsölték a tenyerüket, hogy kiesett a két belső védőnk és még Jenner is kipontozódott elől.

Most végre meg lehet a nagy bukás! Kikaphat a gyűlölt Fradi!

Ez az életük ezeknek a rosszindulatú, aljas, sötétben bujkáló embereknek. De a sors végül igazságot szolgáltatott, most a 84. percben Böde találatánál, de igazságot fog hitem szerint szolgáltatni az Új Szentélyünk átadásakor is, amikor felcsendül a Fradi induló, több mint 23000 torokból és természetesen az igazi, igazságszolgáltatás a 29. bajnoki címünk lesz…

Reményeim és várakozásaim szerint már jövőre!

Jól kezdtük a találkozót, rendezettek voltunk, bár Vladan Cukic középhátvédbe állítása egy kicsit, elsőre merész gondolatnak tűnt, de végül remekül megoldotta a feladatát a csupaszív szerb légiós.

Nagyon örültem Philipp Bönig remek teljesítményének, hiszen nem csak a gólja miatt dicsérhetjük a német balhátvédünket. A saját gólvonalán mentett, bejátszotta a baloldalt, kevés hibával, sallangmentesen játszott végig az egész találkozón.

Sajnos a második félidő elején bent maradtunk az öltözőben és a vendégek kihasználták magassági fölényüket és egyenlítettek. Ezt követően, ha lehet még deffenzívebben fociztak a Diósgyőriek, ölték a játékot, de az ő szempontjukból ez érthető volt.

Türelmesen játszottunk és most végre a csereként beállt Diallo úgy kapcsolódott be a játékba, ahogy azt elvárjuk tőle. Veszélyes volt, agilis és nagyon küzdött. Többször is megcélozta a vendégek kapuját, kis szerencsével akár 2-3 gólt is szerezhetett volna. De a fociban nincs volna, így a győztes találatunkra a hajráig, egészen pontosan a 84. percig várnunk kellett, de akkor végre Böde Dani jött…

Remélem, ez a mérkőzést eldöntő találat végre visszahozza a régi Bödét, aki állandó veszélyt jelentett a mindenkori ellenfelünk kapujára.

Megvan hát a hetedik.

Örüljünk ennek az eredménynek, ezt már senki sem veheti el tőlünk.

Következik a Haladás.

Egy nagyon nehéz mérkőzésre utazunk Szombathelyre, ahova nem igazán győzni szoktunk járni, de miért ne éppen most törjön meg ez az átok is…?

Hajrá Fradi!

Csépányi Balázs

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!