Gerát a válogatottba!

Gera Zoltán most ért oda, ahová mindig is vártuk. Az utóbbi néhány hónapban úgy teljesít, ahogy azt mindig is elvártuk volna tehetségétől. Dzsudzsák Balázs mellett, az egyik legkimagaslóbban teljesítő légiósunk lett. Mégsem kell a válogatottba.

Nehéz igazságot tenni Erwin Koeman és Gera Zoltán közt és talán egy kicsit elfogultak vagyunk Gera Zoltánnal szemben, de amíg a magyar gyermekek első számú példaképe ilyen játékkal (és fontos gólokkal) rukkol elő hétről – hétre, nem szabadna átnézni felette. Félre kell tenni a dacból alakuló ellentéteket. A magyar labdarúgás, a magyar válogatott érdeke, hogy a legjobb játékosok alkotják és Gera Zoltán kétségbe vonhatatlanul az egyik legjobb magyar játékos. Emellett rendszeres játéklehetőséghez jut a világ legerősebb bajnokságában, illetve a második számú klub kupában. Annak a Fulhamnek a vezéralakja lett, amely 1-3 – as hátrányból indulva is kiejtette az olasz közkincset, a Juventust ( többek között Gera Zoltán 2 góljával). Gera ezzel már öt gólnál jár az Európa Ligában!

A Gera elleni „hadjárat” nem most kezdődött, mégcsak nem is akkor, amikor összeveszett Erwin Koemannal, inkább akkor, amikor a Svédek elleni selejtezőn nemhogy a kispadon vagy a környékén, de a lelátón sem jutott neki „hely” miközben a jólöltözött divatszurkolók és „illik a meccsen mejelennem” személyek a VIP szektorban tömték magukba a pogácsát.

Gera Zoltán addig a folyosón, egy üvegfal mögül nézte a sorsdöntő összecsapást. Mi ez, ha nem szembeköpés?

De nem tört meg. Talán pont azért, mert lekerült a válláról, a válogatott vezérének terhe, bedolgozta magát a Fulham kezdő csapatába, sőt ott is a legjobb közé. Persze, ezzel nem azt akarom mondani, hogy Gerának teher volt a válogatott. Sőt. Mindannyian tudjuk, milyen sokat jelent neki a válogatott.

Most mégis ott tartunk, hogy nem kell. Gera Zoltán nem kell. Nyújtott ő alibi teljesítményt a válogatottban, nem titok a klubjában sem volt akkor csúcsformában, de most végre azt a Gera Zoltánt látjuk, akit lilától - loki szurkolóig mindenki szeretett.