Az utóbbi néhány szezonban volt, hogy a megszűnés réme fenyegetett, de több ízben bizony megalapozatlanul rózsaszínű jövőkép is kirajzolódott a Fradisták előtt. Egy kicsit a múltról, jóval bővebben a jelenről és természetesen a jövőről is beszélt a jégKORONG-nak Almássy Kornél, az immár Ferencváros-ESMTK névre hallgató szakosztály alig több mint egy éve regnáló elnöke.

(Az interjú még az idei szezon szeptember 7-i rajtja előtt készült, azóta a Fradi a MOL ligában egy győztes és hat vesztes mérkőzésen van túl, pénteken este pedig Pesterzsébeten először lép jégre az ősi rivális, pillanatnyilag sereghajtó Újpest ellen.)

- Elnök úr! Tavaly májusi megválasztása óta eltelt egy esztendő. Hogyan vonná meg elnöksége eddigi mérlegét?

- Becsülettel helytálltunk az előző szezonban, ami tekintettel arra, hogy már-már lehetetlen helyzetben vettük át a szakosztály vezetését nem kis eredmény. Örököltünk egy 60 milliós tartozást a csapatot üzemeltető, előző Kft-től, miközben közel 8 millió Ft-ot kellett az új vezetésnek előteremtenie ahhoz, hogy egyáltalán elindulhassunk a bajnokságban. Ehhez képest van két tartozás nélkül üzemelő, a csapat működését biztosító gazdasági társaságunk, gyarapodó utánpótlásunk, és egy tisztes helytálláson túl teljesítő felnőtt csapatunk. A jég persze továbbra is vékony, egy-egy hajszálon múlik ebben a szezonban is a működésünk, de remélem, az elkövetkező évben ki tudunk alakítani egy olyan stabil támogatói hátteret, amely ezt az állandó bizonytalanságot enyhíti.

-Az idei, meglehetősen erős MOL liga mezőnyben milyen szereplésre számít a szakosztályvezetés, különös tekintettel arra, hogy a klub, anyagi helyzete alapján nem tartozik éppen az élmezőnyhöz, gondoljunk csak Juhamatti Hietamaki esetére, akinek a Brassótól kapott ajánlatával a Fradi nem tudott versenyre kelni?

- Erősödő Ferencvárost szeretnénk, ez volt a sajtóanyagunk címe is. Ez azt jelenti, hogy jó volna nem csak hazai pályán, hanem idegenben is megnehezíteni az ellenfeleink életét. Jó volna négy közé bejutni a MOL ligában, de ez nem elvárás, - ráadásul most még nehéz is felmérni a Liga csapatainak játékerejét - hanem önbizalom nővelő célkitűzések. Juhamattit szerettük volna mi is megtartani, hisz a Liga legjobb hátvédje volt, de a Brassó háromszoros pénzt ajánlott neki ezzel pedig nem is akartunk versenyezni. Viszont az ő esete is bizonyítja, hogy talán a korábbinál jobb szemmel kerestünk légiósokat. Szerintem a Brassó esélyese lehet a ligagyőzelemnek, nagyon sok pénzből gazdálkodnak és egy gyönyörű jégcsarnokban játszhatják a meccseiket.

-A névváltoztatás kapcsán sietett megnyugtatni a Fradistákat, hogy a klub színe és címere nem változik. Ám azzal, hogy így berendezkednek Pestszenterzsébeten tulajdonképpen le is mondanak róla, hogy a csapatnak valamikor a jövőben saját otthona legyen?

- Természetesen ez a Fradi. Az ESMTK a jégcsarnok hátteret adja ebbe az együttműködésbe és szeretnénk, ha az erzsébetiek – akik egyébként legtöbben hagyományosan a Ferencvárosnak drukkolnak – szintén magukénak éreznék a csapatot és sokan látogatnának ki a meccseinkre. Jelenlegi szurkolótáborunk nagyon lelkes és kitartó, de minél többen vannak a meccseinken, annál jobb és persze a gyerekeket is szívesen látjuk utánpótlásunkban. Ami a kérdés második felét illeti; határozott célunk, hogy legyen saját jégpályánk, szégyen, hogy a rekordbajnok Ferencvárosnak ez nem adatik meg. Látjuk azt is, hogy hosszútávon megfelelő létesítményháttér nélkül nem lehet sikeresen működni, ráadásul a pesti hokinak is szüksége van még egy jégcsarnokra. Azt tervezzük, hogy az év végén beadandó TAO pályázatnál benyújtanánk egy csarnoktervet. Ehhez persze még az is szükséges, hogy eldőljön, hogy a Népligetet visszaadják –e a Ferencvárosnak vagy sem. Az én emlékeimben is élénken élnek a teltházas Fradi hokimeccsek, közel tízezer néző előtt, meggyőződésem, ha van egy kis eredmény, akkor az erzsébeti jégpálya is megtelne, ha pedig esélyünk lenne döntőt játszani, akkor új helyszín után kellene néznünk.

 - Ön egykori politikusként, ismert emberként mennyire tudja a szakosztály számára hasznosítani kapcsolatrendszerét természetesen elsősorban az anyagi lehetőségek terén?

- A kapcsolatrendszer mindig jól jön, de a mai gazdasági helyzetben nagyon nehéz támogatókat találni. Egyre növekvő számú partnerünk felé igyekszünk bizonyítani, hogy világos céljaink, megvalósítható terveink és átlátható működésünk van. De szeretném mindenki felé jelezni, hogy a Ferencvárosi jégkorongszakosztály vezetése egy csapatban dolgozik, közösen hozzuk meg a döntéseket és közösen próbálunk minél több támogatót találni a csapatnak. A teljesség igénye nélkül Miczkievicz Tibor, Pap Gábor, Hudák Gábor elnökségi tagtársaim és a vezetőedzőnk Dobos Tamás nélkül ezt a munkát nem lehetne sikerre vinni.

- Valóban lehet a közeljövőben realitása annak, hogy a Fradi az osztrák bajnokságban induljon?

- A hazai hokinak szüksége volna egy második EBEL csapatra és akkor annak budapestinek kellene lennie. Sajnos azonban most még nem tudom megmondani, hogy ezt mikor lehet tető alá hozni, hiszen legalább 300 milliós éves költségvetést kellene összetenni a felnőtt csapat számára. Ez nagyon sok pénz, de meggyőződésem, hogy megtérülne, hisz hetente több ezer néző előtt játszana a csapat, és a főváros is gyarapodna egy komoly sportértéket jelentő sorozattal. De ahogy a cikk elején kezdtük, csak lépésről lépésre, először legyen stabil a MOL ligás hátterünk, utána lehet tovább álmodozni, ehhez azonban még nagyon sokat kell dolgozni…

(az interjú rövidített változata megjelent a a jégKORONG című újságban)

Juhász Attila

Szerző a Flag Polgári Műhely tagja