Hármas ünnep

Hármas ünnepet ülhettünk az elmúlt napokban: Bobby Charlton a 74., Rooney a 26. születésnapját ünnepelte, Sir Alex Ferguson pedig november 6-án immár elmondhatta, hogy 25 éve vezeti a Manchester Unitedet. És még egy nagy ünnep: A Német Sportakadémia a Bensemann-díjjal tüntette ki Bobby Charltont. Ezt az elismerést öt évvel ezelőtt először Franz Beckenbauer kapta meg. Most Bobby Charlton életművével és fair play játékával érdemelte ki. Különös életpályát futott ő be az angol labdarúgásban.

1958-ban túlélte a müncheni repülőgép-szerencsétlenséget, amelynek 23 halottja, köztük nyolc labdarúgó áldozata volt. Aztán 1966-ban világbajnok lett, 1968-ban BEK-et nyert, és 106-ször ölthette magára az angol válogatott címeres mezét. Őt, aki nemessé tette a labdát, a királynő 1994-ben lovaggá ütötte, így lett Sir Bobby Charlton.

Két gentleman barátsága köti össze Beckenbauert és Charltont. Charlton soha nem felejtette el Franz Császárnak azt a gesztust, amikor az 1966-os világbajnoki döntő után azt mondta: „Győzött a jobbik, az angol csapat.” Azt pedig mi nem felejtjük el, milyen tisztán játszott – pályafutása során sohasem kapott sem sárga, sem piros lapot. Ez páratlan a futball történetében.

„Régebben kevesebb brutalitás volt a fociban – mondta Charlton. – Pedig nehezebbek voltak a cipők, vékonyabbak a sportszárak és erősebbek a stoplik.”

Legendás az angol és a német futball mentalitása. Az egyik oldalon Matt Busby, Bill Shankly és Sir Alex Ferguson, a másikon Sepp Herberger, Helmut Schön és mostanában Joachim Löw képviseli ezt. Bobby Charltonnak most egyetlen kívánsága lenne: 2012-ben Münchenben Manchester United–Bayern München döntőt rendezzenek a Bajnokok Ligájában.

És végül egy magyar vonatkozás: szerintem Bobby Charlton soha nem felejti el a magyar Aranycsapat játékát, azt a csodálatos futballt, amelyet Puskás, Bozsik és a többiek bemutattak Angliában is.

* * *

Bajor öröm a köbön

Három boldog müncheni játékosról szeretnék ma beszélni. Az első Manuel Neuer kapus, aki már több mint 1000 perce nem kapott gólt. Főszerepet játszott a Bayern München eddigi őszi, 21–1-es bajnokságbeli gólkülönbségében, és a drukkerek füttykoncert helyett inkább tapsviharral köszöntik őt.

„Happy Franck”, vagyis Ribéry is boldog, aki így nyilatkozott: „Más vagyok, mint amilyen két éve voltam. Minden szempontból jobb Jupp Heynckesszel. Louis van Gaal alatt hiányzott a humor, az pedig nekem nagyon kell – most azonban ez is másképpen van.”

A harmadik boldog ember a már említett vezetőedző, aki hazai Bajnokok Ligája-döntőről álmodik. Volt ő már a legrangosabb európai klubtrófea nyertese, de hiába volt az amszterdami győzelem, pár nappal később felmondtak neki a Real Madridnál. Hasonlót jövő májusban is bevállalna, igaz, nem tart attól, hogy a kirúgás ismét bekövetkezik. „A labdarúgás non plus ultrája a Barcelona. Maga Guardiola mesélte nekem, hogy náluk nem létezik az irigység, és hogy noha vannak olyan játékosok, mint például Lionel Messi, mégis a csapategység a legfontosabb. Erre törekszem a Bayernnél is. Az én csapataim attraktív, támadó futballt játszanak. A legfontosabb a nézők kiszolgálása. Nincs már bennem keserűség a Realnál történtek miatt. Ha nyernénk jövő májusban a Bayernnel, biztosan lenne folytatás” – mondta Heynckes.

Szepesi György - fourfourtwo.hu