Ezért tavasszal megint kieséses rendszerű hadikupát írtak ki, ahol a kiesett csapatok vigaszdíj-mérkőzésekkel maradhattak játékban. Aztán 1916 szeptemberében, két év szünet után folytatódott a bajnokság, amit hadibajnokságnak neveztek.

A hadikupában az FTC a hármas döntőbe jutott, ahol végül az MTK mögött a 2.helyen végzett.

A két év után megrendezett első bajnoki mérkőzésen rögtön az MTK volt az ellenfél a Hungária körúton. Csapatunk ugyan 4:1-re kikapott, ám játékával, hozzáállásával elnyerte a korabeli kritikusok tetszését.

“A szokásos keretek között, puskaporos hangulatban vívta meg a két csapat mai küzdelmét. A közönség izgatottsága szerencsére nem ragadt át a játékosokra, akik elismerésre méltó önfegyelmezettségükkel biztosították a mérkőzés sima lefolyását, megkönnyítve a bíró és a kritika munkáját.

Az MTK az eredeti összeállításban szerepelt, míg az FTC nélkülözte főerősségét dr. Borbást, akinek jelenléte mindenesetre sokat lendített volna a zöld-fehérek helyzetén. Az FTC mai játékával, akárcsak a tavaszi MTK – FTC mérkőzésen, ismét ízelítőt adott a régi, lelkesedéstől áthatott „ferencvárosi” játékból, mellyel a második félidő közepéig ugyancsak kétessé tette a nagy technikai felsőbbséggel játszó MTK győzelmét.”

Aztán 1917 tavaszán újra fellángolt a “Schlosser-ügy”. Az MLSZ újravizsgálta a professzionalizmus vádját, amely alól újra mindenkit felmentett, ám Schlossert mégis eltiltotta. Tanulságos idézni a korabeli sajtót:

“Az MLSz fegyelmi-bizottsága három estén át tartó tárgyalása után meghozta ítéletét a Schlosszer-ügyben. Minden irányból feszült érdeklődés meredt a bizottság munkája felé s nem tulzás, hogy az egész ország sportügyek iránt érdeklődő közönségét izgatta a kérdés, mi igaz a professzionalizmus vádjából. A szombaton este kimondott verdikt föloldotta a legnagyobb magyar footballistát a legnagyobb vád alól, a mellyel amatőr sportembert illetni lehet.

Elhangzott a döntő szó. Schlosszer Imre amatőr s elhangzott ez olyan emberek ajkán, a ki az áldatlan körülmények lidércnyomása alatt szívesebben mondotta volna ki ez ítélet ellenkezőjét. Ha idáig nem voltunk meggyőződve róla, hogy a fegyelmi-bizottság elnöke és a bizottság tagjai a professzionalizmus vádjának vállalásával és az ügy szőnyegre bocsátásával eszköznek adták magukat, a kezükre bízott funkció tekintélyét és hatalmát annak az egyesületnek, a melynek oka van letiporni ellenfelét, az ítélet megindokolása eloszlat bennük minden kétséget.

Mert a fegyelmi-bizottság fölmentette bár Schlosszer Imrét és az MTK tagjait a vád alul, de az ítélet megokolásában rámutatni ugyszólván pontról-pontra igyekszik, hogy igenis minden vágy igaz, de bebizonyítani nem lehetett s ennek folytán magasztaló ítéletet sem hozhatott.”

Aztán, tán mert már akkor is történtek furcsaságok, Schlosser mégis játszhatott. Az FTC ez elleni tiltakozásul a tavasszal nem állt ki az MTK ellen. Lehet, hogy ez került a dobogós hely elvesztésébe, amely történetének addigi legrosszabb bajnoki helyezését jelentette, a 4.helyet. Előttünk az az UTE végzett a dobogón, amely ebben a bajnokságban, tavasszal tudta először (17 év után) legyőzni csapatunkat (4:1-re). Itt azonban érdemes megemlíteni, hogy eddig a tavaszi napig az FTC 22 mérkőzést játszott az észak-pesti csapattal, amely meccseken 22 győzelmet aratott, az összesített gólarány pedig: 95:15.

A háborús időben a Magyar Kupa sorozat szünetelt, a bajnoki mérkőzéseken kívül a csapatok háborús serlegekért játszottak díjmérkőzéseket, illetve néhány nemzetközi mérkőzés színesítette a műsort. Az FTC például a prágai Slavia csapatával csak ebben a szezonban 4 mérkőzést játszott, váltakozó sikerrel.

Az 1916 elejétől az 1917-es bajnoki szezon végéig játszott díjmérkőzések összesítése:

38 mérkőzés: 18 győzelem, 9 döntetlen, 11 vereség: 54 : 47 gólarány

Az egyik FTC-Slavia meccs egy jelenete 1917-ből:

Forrás:
Nagy Béla Fradi futballkrónika 1899-1973
nemzetisport.hu
huszadikszazad.hu

]]>www.ftcbk.eu]]>