- 0
Az 1927-28-es kupakiírásban a negyeddöntőben a Pécs-Baranya csapatát ütöttük ki 9-3 arányban, majd az elődöntőben az Újpestet vertük 2-1-re. Ezek után következett a döntő, amelynek érdekessége, hogy, először került vidéki csapat a fináléba!
A Ferencváros - Attila (Miskolc) mérkőzést az Üllői úton rendezték. A bajnoki helyezések alapján biztos ferencvárosi győzelemre tippeltek. hiszen a Fradi az első, az Attila az utolsó helyen állt … De a kupaküzdelem hozott már eddig is meglepetéseket, elég csak arra utalni, hogy a miskolci csapat a Hungária legyőzésével került a döntőbe! Ezután idézzük fel az első vidéki csapat által vívott döntő egy-egy érdekesebb mozzanatát.
“A 11. percben indul az első veszélyes Attila támadás: Friesz labdáját a tisztán álló Rieff elhibázza. A. 22. percben Takács I. előreadott labdáját Maszlonka elhibázza, Kohut nyugodtan besétál a hatosig, s lövése a kapufáról bepattan, 1-0.”
Néhány nagyszerű Attila támadás következett ezután, de a játékvezető - tévesen - les helyzeteket látott. A 37. percben Huber csak bravúros kifutással menti meg a ferencvárosi kaput a góltól. Szünet után az Attila még jobban rákapcsol és az 51. percben Rieff kiegyenlít.
Eldurvult a játék, a lelkes miskolciak néha feleslegesen is reklamáltak. Az ideges hangulatot a Ferencváros kihasználta és Kohut fejes góljával megszerezték a vezetést.
“A gól után az Attila levonul, két miskolci játékos is megsérti a bírót, amiért kiállítják őket. Az Attila végül is tovább játszik.”
Természetesen 9 emberrel már hiába próbálkoztak. Kohut a 66. percben megszerezte harmadik gólját, majd Szedlacsik ravasz lövéssel végleg eldöntötte a mérkőzést. Az utolsó előtti percben Turay állította be az 5-1-es végeredményt.
A Magyar Kupa döntőjében az első vidéki csapat egy félidőn át derekasan helytállt, de a sportszerűtlen megnyilvánulásokkal végül elrontották a döntő színvonalát és hangulatát. Igaz ezért a rendkívül határozatlan és a miskolciak terhére többször tévedő játékvezetői hármas elsősorban a felelős. Az egymás után két bajnokságot és Magyar Kupát nyerő zöld-fehérekről így írtak:
“A Ferencváros méltó védője a nagydíjnak. Egész évben mutatott játékával bebizonyította, hogy a legjobb csapat!”
A döntő utáni ünnepélyes kupaátadás ezúttal is elmaradt.
A kupagyőztes csapat:
Huber-Takács I.., Hungler II.-Furmann, Bukovi, Berkessy-Koszta, Takács II., Turay, Szedlacsik, Kohut
MAGYAR KUPA 1929/30:
A negyeddöntőben az Újpest csapatát 3-2 arányban legyőztük, viszont az elődöntőben alulmaradtunk a későbbi győztes Bocskai csapatával szemben, akik a döntőben a szegedi Bástya csapatát győzték le 5-1 arányban az 1930. június 26-án lejátszott döntőben.
MAGYAR KUPA 1930/31:
A negyeddöntőben ismét az Újpest volt az elődöntőbe kerülésért az ellenfelünk. A mérkőzést különösebb izgalmak nélkül 6-1 arányban nyerte az FTC csapata. Következett az elődöntő, ahol is a Magyar Kupa története egy újítással gyarapodott.
1931-ben az első ízben került sor a pünkösd kettős ünnepén a két elődöntőre, valamint az első és a harmadik helyért folyó döntő mérkőzésre. 48 órán belül eldőlt minden!
Az első napon a Hungária körúton a Ferencváros a Hungária ellen 120 perces játékban, nagyszerű küzdelem után szerezte meg a 6-3-as győzelmét. (A rendes játékidő 3-3 volt.). A III. kerület FC előző évi kupagyőztes debreceni Bocskait 2-1-re legyőzte, így a második napon, az Üllői úti pályán a következő párosítás alakult ki: Ferencváros - III. kerület (döntő), Hungária - Bocskai (a 3. helyért).
A bronzmérkőzésen a Hungária biztos 4-0-ás győzelemmel megszerezte a 3. helyet, és ezután következett a döntő.
“A kupadöntő kerete nem emlékeztetett a Wembley stadionra. Nem volt százezer ember, még 3000 is csak alig. A Ferencváros nem állt ki legerősebb csapatával, hanem közelgő túrájára való tekintettel kísérletezett. Csak a III. Kerület vette komolyan a kupadöntőt, és a gyümölcs nem maradhatott el: III. kerület – Ferencváros: 4-1. A kerületiek lelkes játékkal simán győztek a Fradi ellen, jellemző, hogy az egyetlen ferencvárosi gól is Steiner öngóljából született.”
A látottak alapján tehát a Kerület meglepő, de teljesen megérdemelt győzelmet aratott.
“A Magyar Kupa a döntő mérkőzést a salakpályára állított asztalról nézte végig. Csárdás bíró meccszáró füttye végét szegte nyugalmának, mert megkezdődött a kupaátadás ténye. Schwőder Ervin dr. államtitkár az asztal elé állt, amely előtt a III. Kerület győztes csapata is felsorakozott már. A kupaátadás sem emlékeztetett az angol hasonmásra. Schwőder államtitkár világos utcai ruhájában korántsem hatott túl ünnepélyesen, beszédét a nézőtéren alig hallotta valaki, viszont el kell ismerni, hogy rövid volt. A kultuszminiszter nevében átadta a győztes csapatnak a legnagyobb magyar futballdíjat. Mottl János, a III. Kerület elnöke vette át a kupát, s utána a III. Kerület háromszoros éljent kiáltott a miniszterre és a közönségre. A kupadöntő ünnepségei fényképezéssel zárultak.”
Több mint két évtized után a Magyar Kupát végre a pályán, a közönség előtt adták át a győztesnek. Érdekes módon azonban még mindig nem a győztes csapat kapitánya vette át. Még egy érdekesség: a tudósításból kitűnik, a győztes csapatot végre a KUPÁVAL EGYÜTT lefényképezték a döntő után!
MAGYAR KUPA 1931/32:
A negyeddöntőben a Bocskait 4-3 arányban, majd az elődöntőben revansot véve az előző évi döntőben elszenvedett vereségért a III. Kerület csapatát 4-1-re győzte le a zöld-fehér alakulat. A döntőben a Hungária csapatával mérkőzött meg a Ferencváros, ahol 1-1-es döntelen született, így az akkor szabályok értelmében újra kellett játszani a kupadöntőt.
A megismételt döntőt szeptember 7-én a Hungária körúti pályán játszották: Hungária-Ferencváros 4-3.
A jól kezdő Fradi 8 perc alatt két gólt rúgott:
“A 7. percben a határbíró jelzi Takács II. lesállását, de a labdát nem kapja Lázártól, hanem Toldi, aki elhúz Mándi mellett, s 16 méteres bombája hiába megy pont Szabónak, mielőtt ez a kezét felemelhetné, a kapust érintve a felső léc alatt a hálóba vágódik. A 15. percben Táncos bead, Mándi Kocsishoz fejel, ez hibáz, Táncos újra bead, Toldi Turay elé fejel, akinek nem jön jól lábra, de pompásan kinyúlik, s nagyszerűen eltalált lövéssel küldi a labdát a bal léc mellett a hálóba. Az elsőnél is pompásabb lövés. A 25. perc után viszont jön a Hungária. A 27. percben Cseh a korner vonalig dolgozza le magát, beadására Kalmár fut rá, a ferencvárosi védők közül Lyka segíteni akar, de lábán váratlanul balra pattan a labda, ahol se kapus, se védő, csak Szabó III., aki nyugodtan vágja a labdát az üres kapuba. A 31. perc meghozza a levegőben lógó egyenlítést: Kalmár kiugratja Cseht, ez bead, s a védők most is elalszanak, a balra perdülő labdát teljesen tisztán kapja Titkos, és csak be kell segítenie 2-2. Most már megjön a Hungária hívők hangja. A biztatás használ: egy perc múlva vezet a Hungária! Barátky készülődik a szabadrúgásra. A szabadrúgás specialista most nem bombáz, hanem okosan ível a fejek felett, s a meglepett Háda beszedi a felette pontosan sarokra szálló lövést. Az újabb fordulatot a második félidő 30. perce hozza, Turay szabadrúgáshoz jut a i6-oson. A sorfal itt is lövést vár, ő azonban jobbra gurít Táncosnak, aki elhúz egy ember mellett, s csőrrel beszúrja, 3-3. A Ferencváros lendülete tovább tart. Szabó Turay elé öklözi a labdát és Turay kihagyja az óriási helyzetet. Ezután a Hungária diktálja az iramot. A 35. percben Ottávi kornere jól száll a kapu elé, ott a fejekről gyertyába pattan, Háda kiöklözi, de röviden éppen a 16-oson álló Titkos elé, aki kapásból megvágja, s a labda laposan a sok ember között is megtalálja az utat a Ferencváros hálójába, 4-3. Óriási az öröm a Hungária táborában. Szabó a másik kapuból átfut a pálya túlsó felébe, hogy a többiek után ő is megölelje eredményes társát. Az utolsó percekben a Ferencváros még egyszer összeszedi maradék erőit és hajrázik. A 41. percben kornert ér el, amelyet a Hungária hárít ugyan, de Lyka újra kapu elé emeli a labdát, amely a csomóról magasra felugrik, s visszaestében Toldi fejéről bemenne a gazdátlan kapuba, ha Wéber kapus módra felemelt kezekkel el nem ütné – 11-es!
Sárosi áll neki, nekifut, s élesen lövi félmagasan a jobb sarokra. Szabó - mindent egy lapra téve - már előre eldobta magát ebbe az irányba, s hiába éles és helyezett a lövés, kinyúlva eléri és kornerre üti. A kék-fehérek rárohannak földön fekvő társukra, s úgy ölelik, csókolják. Szabó ugrál örömében. Joga van rá, mert ez a védés jelentette a Hungária győzelmét.”
A mérkőzés után a Hungária játékosai túláradó boldogságban veszik körül az asztalt, amelyen a Magyar Kupa díszlik. Nádas Ödön az MLSZ ügyvezető alelnöke nyújtja át a kupát Mándinak, a csapat kapitányának.
Ez volt az első olyan eset, hogy a rangos döntő után végre rangos és ünnepélyes díjátadás volt. Mándi személyében csapatkapitány először vehette át, és emelhette a magasba a Magyar Kupát!
Forrás: Nagy Béla - Magyar Kupa Krónika