A szüret időpontja több jeles névnaphoz kötődik időjárástól, a szőlőfajták érésétől, régi helyi hagyományoktól függően. A naposabb déli országrészeken Szent Vencel és Szent Mihály ünnepéhez (szeptember 28., 29.), Pest környékén Kálmán (október 13.), a Dunántúlon Szent Teréz és Szent Gál napjához (október 15., 16.) kapcsolják a termés betakarítását, a kőszegiek Orsolya-napon (október 21.) szüretelnek, Tokaj-Hegyalján és a Felvidéken Szent Simon és Juda napján (október 28.) gyűjtik be a tőkék termését.
Jézus tanítványai közül Simon és Júdás-Tádé rendszerint együtt szerepel választott védőszentként, Szent Simon apostol nevét csupán három középkori egyházas hely viseli a történelmi Magyarországon: kettő a Székelyföldön, egy pedig a trianoni szlovák határ borsodi oldalán.
Szentsimon község a Hangony-patak völgyében fekszik, Ózd szomszédságában (az ezer közeli lélekszámú települést 1979-ben a városhoz csatolták). Az Árpádok idején a gömöri várispánság területén birtokos Hangonyi nemzetség a falu földesura, egy 1214-ből származó perirat tanúsága szerint tőlük a Balog család szerezte meg az akkor már Szentsimonúrnak nevezett Hangonypusztát, ahol eszerint már megvolt a vértanú apostol tiszteletére felszentelt, dombháton álló plébániai egyház. A tatárok által 1241-ben lerombolt első épület helyére a Balog kegyurak emelték az újabb román stílusú templomot, amely a mai nyugati bejárattól a szószék előtti ablakig tartott. A torony nélküli, egyenes szentélyzáródású kis templom eredeti falának déli szakaszát magába foglalja a XIV. századi bővítéskor készült falazat a keskeny, tölcsérnyílású ablakokkal együtt. Az átépítés során a hajót a gótikus diadalíven túl egy hosszúkásan szűkülő, sokszögzáródású szentéllyel toldották meg, s a külső támpillérek tanúsága szerint alighanem beboltozták. A nyugati orgonakarzat falpillére fölött álló karcsú, nyolcszögletű tornyocska alig magasodik a nyeregtető fölé.
Az épületen ezzel együtt számos középkori részlet – gótikus ablakok, ajtók, illetve a szentély fiókos boltozata – figyelhető meg, bár 1544-ben a portyázó törökök feldúlták Szentsimont a templomával együtt. Az 1593-ig Fülek várát is megszállva tartó oszmánok harácsolása elől elmenekült lakosság csak a XVII. század elején tért vissza, azonban egy 1637-ből származó adat szerint a szentsimoniak ekkorra már áttértek a lutheránus hitre. Bemeszelték a templombelső gótikus falfestményeit, majd 1650-ben famennyezettel fedték be a hajót. A 24 nagyméretű, festett virágmintás, címeres, feliratos kazettából álló fedél a legrégebbi a mai Magyarországon, Erdélyben és a Felvidéken is csak néhány vele egykorú és egy-két nálánál öregebb található.
A gótikus freskókról 1948-ban hámozták le a többszörös mészréteget. A napvilágra került XV. századi képeken a háromkirályok látogatását fogadó Mária, a megfeszített Krisztus siratása és a sárkánynyal viaskodó Szent György látható. 1427-ben, amikor a képeket festették, a rimaszécsi Széchy Miklós volt Szentsimon földesura, az ő megrendelésére készítette a freskókat a vélhetően itáliai iskolázottságú mester. (A múlt héten a nógrádsápi templom képeinél említettük a korabeli gömöri falképekkel mutatkozó rokonságot, ami ez esetben is fennáll.)
A szentsimoni templom figyelemre méltó faragott szószéke, fő- és mellékoltára, valamint díszes karzata XVII. századi munka. Sárospatak plébániatemplomának főoltára szintén Szent Simon és Júdás tiszteletére készült. Régi szokás szerint az idén is az apostolok közelgő névnapján kezdődik a szüret a Hegyalján.

Ludwig Emil, mno.hu