Ma 2020 október 25. Blanka, Bianka napja van. Holnap Dömötör napja lesz.
c06735b45f03b2c14425a3bd507ee97f.jpg

Szentkirályszabadja – Szent István-templom

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Államalapító királyunk küszöbönálló ünnepe előtt egy többszörösen a személyéhez és kultuszához kapcsolódó műemlék templom bemutatásával tisztelgünk. A Veszprémtől hat kilométerre, a Déli-Bakony lábánál fekvő település neve 1343-ban „Zentkiralzabady”-ként írva szerepel a veszprémi regestában. A régi magyar forrásokban csak Szent Királyként emlegetett István nevét őrző helynév második tagja arra utal, hogy a falu lakói kiváltságot nyertek bizonyos kötelezettségek, szolgálatok alól. A hagyomány szerint e szabadságjogot éppen Szent István adományozta a királynéi vár szomszédságában lévő településnek. Nem csoda hát, hogy a hely Árpád-kori eredetű plébániatemploma is az ő nevét viseli.
Szentkirályszabadja ma 1600 lelkes község. A veszprémi fennsík peremén, a Balatonra meredeken nyíló Malom-völgy fejénél lévő települést szerencsére megkerüli az Almádiba vezető országút, a község mellett elrobogó autósok ezrei előtt viszont rejtve marad a falu közepén található műemlék templom. A kisebb dombhátra épült egyhajós, félköríves szentélyzáródású egyháznak első pillantásra feltűnnek rendhagyóan nagy méretei. Különösen a nyugati oldalon álló vaskos, saroktámpilléres torony arányai lépik túl a falusi templomoknál megszokottat. Földszintjén csúcsíves előcsarnok vezet a főbejárathoz, az emeleteken vörös homokkőből faragott, gótikus kőrácsos ablakok nyílnak. Az építmény minden részlete (az 1908-as toronysisakot kivéve) XV. századi keletkezéséről árulkodik, azonban a mögötte lévő tágas hajó és a nagy ívű szentélyapszis a XIII. századi, első építési periódus formajegyeiből mutat egész készletre valót. A déli homlokzaton és a körfalon tölcsérbélletes román kori ablakok sorakoznak, a hajó lábazatánál befalazott kora gótikus ajtókeret bukkan elő, de szinte minden későbbi átalakítás nyomai ott maradtak a vakolat alatt. Középkoriak a támpillérek, és eredeti formájában áll az északi oldalhoz csatlakozó sekrestye is.
Különösen értékes az előcsarnokból a karzat alá nyíló, pálcatagos kőbélletű késő gótikus kapuzat, amelyet a Rátold nemzetségbeli Gyulaffy család faragott címere díszít. A templombelső – a bútorzat, szószék és a márvány főoltár – azonban már a barokk kor ízlését tükrözi; az 1789-ben végzett átalakításkor készült a hajó csehsüvegboltozata is. Építtetőjének, a Rosos családnak sírhelye a sekrestye mellett látható.
Szent István király hosszú, 41 esztendeig tartó uralkodása végén úgy térhetett örök nyugalomra, hogy hite által és törvényei erejével megalapozta a magyar katolikus egyházat. Országában templomok épültek, amelyek történelmünk viharaiban többször is elpusztulhattak bár, de mindig újjáéledtek romjaikból. Az ősi Szentkirályszabadja hét és fél évszázad során formálódott templomával névadója nagyságát hirdeti.

 

 Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Gazdaság (653) Életmód (1) Gasztronómia (539) Történelem (14) Titkok és talányok (12) Vetítő (37) Flag gondolja (33) Alámerült atlantiszom (142) Tv fotel (65) Politika (1571) Emberi kapcsolatok (36) Rejtőzködő magyarország (171) Egészség (50) Autómánia (61) Mozaik (83) Nagyvilág (1452) Heti lámpás (244) Jobbegyenes (1875) Irodalmi kávéház (491) Kultúra (6) Mondom a magamét (4873) Belföld (5) Sport (729) Tereb (140) Mozi világ (440) Szépségápolás (15)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>