Ma 2019 december 12. Gabriella napja van. Holnap Luca, Otília napja lesz.
913ae1f112d21fa230805e334198a064.jpg

A cinkotai templom

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Budapest jelenlegi, 525 négyzet-kilométernyi területén az Árpád-ház uralmának idején mintegy hatvan kisebb-nagyobb település létezett. Közülük legkevesebb 36 templomos falu volt. Nagy részük elpusztult a tatárjáráskor, a többi – az 1241 után újraépültekkel együtt – a török hódoltság idején lett végleg az enyészeté. Néhány minden vihart túlélt, 1686 után német és szlovák telepesekkel is felfrissített lakosságú község a legújabb korig önállóan fejlődött, és csak 1950-ben, a szocialista Nagy-Budapest létrehozásakor olvadt be a főváros külső kerületeinek valamelyikébe.
Ilyen település a főváros XVI. kerületében található Cinkota. Középkori okleveleinkben hiába keresnénk e néven: az 1074-ben királyi birtokként szerepelt földterület eredeti írott alakja Synkota. A Képes Krónika szerint Géza és László herceg az itteni udvarházban szállt meg az unokatestvérük, Salamon király ellen a közeli Mogyoródnál vívott ütközet előtt. A tatárjáráskor elpusztult falut 1259-ben a margitszigeti apácák szerezték meg, és népesítették be jobbágyaikkal. Ez lett a domonkos rendi nővérek egyik legjövedelmezőbb birtoka.


A község első templomának falait az 1973-ban folytatott ásatáskor tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai. A valamikor a XII. században keletkezett épület alaprajza kör formát mutat, tehát az első cinkotai egyház az Árpád-kori Magyarországon elterjedt rotundák közé tartozott. Ezt a kis kerek templomot még a román korban téglalap formájú hajóval toldották meg. Átalakították félköríves szentélyapszisát is. Az 1300-as években ugyanezen a helyen építették meg a falu tornyos, gótikus plébániatemplomát, amelynek jelentős maradványait most is láthatjuk.
A Rózsalevél (korábban Művezető) utca sarkán, fás parkban álló épület nyugati felének falazata tisztán középkori. A hajó északi oldalán jókora nagyságú, jellegzetes falhálóba rakott kváderkövek mutatják a román és a gótikus stílus átmenetét, ugyanott egy alacsonyan lévő körablak hívja fel magára a figyelmet. A négyszögletes, előreugró torony alatt csúcsíves átjáró nyílik, az emeleten lévő ablakok lőrésnyiek. A déli falon szépen kirajzolódik a XIV. századi gótikus kapuzat vonala.
Cinkota régi plébániatemploma a török hódoltság után az evangélikusoké lett, ők renoválták, majd nagyobbították meg jókora kereszthajóval és tágas szentéllyel az 1800-as évek elején. A vakolt, barokk épületrészek élesen elválnak a faragott kőből és kisrészt másodlagoan felhasznált téglából épült középkori hajótól. A főváros pesti oldalán – a belvárosi plébániatemplom mellett – ez az egyetlen, legalább részben megmaradt középkori egyházi műemlékünk.
A település polgárai 1989-ben kőoszlopot állítottak a templomkertben Cinkota 1074 óta eltelt kilenc évszázadának emlékére.

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mozaik (42) Mozi világ (440) Nagyvilág (1440) Emberi kapcsolatok (36) Belföld (5) Rejtőzködő magyarország (171) Heti lámpás (221) Jobbegyenes (1650) Történelem (13) Sport (729) Flag gondolja (33) Autómánia (61) Kultúra (4) Irodalmi kávéház (474) Gasztronómia (539) Tv fotel (65) Életmód (1) Alámerült atlantiszom (142) Mondom a magamét (4146) Tereb (138) Gazdaság (633) Egészség (50) Vetítő (37) Politika (1571) Szépségápolás (15)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>