Ma 2018 október 16. Gál napja van. Holnap Hedvig napja lesz.
b56b7f469d5a8918e1fadb8fdc8d12c1.jpg

Kőhíd Romhányon

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Nógrád déli dombvidékén, a Rétságtól a Galga folyócska völgyébe vezető út mentén, vasúti szárnyvonal végállomásánál fekszik a kétezer lakosú Romhány. A környék dolomitbányáiból évszázadok óta fejtik a jól faragható kőanyagot, ebből épült a közeli Tereske román kori apátsági temploma, és a vidék számos barokk kastélya, kúriája. Nemes Nógrád vármegye közgyűlésének 1790 és 1840 között felvett jegyzőkönyveiben sok szó esik a híres romhányi kőfaragókról, a település mesteremberei a távolabbi építkezéseknél is feltűnnek, elsősorban hidak készítésénél, javításánál.

 


A vasútállomástól a faluba vezető úton, a település keleti szélén található a nevezetes romhányi kőhíd, amely az északi irányba folydogáló Lókos-patak fölé épült. Háromnyílású, a mellvédfalak közt mérve 5,80 méter (három öl) széles építmény. Teljes hoszsza 17,80 méter. A két szépen faragott, ék alakúra falazott pilléren három egyforma hosszúságú (másfél öles), lapos, kosárgörbe rajzolatú ív nyugszik. A mellvédek a végeiken enyhén széttartanak, ezáltal úttölcséreket képeznek a lejtős hídfőknél. Az északi mellvédfal párkányán alacsony kőoszlopon áll a Nepomuki Szent János-szobor. Az úton lévők védőszentjének tiszteletére állított emlékmű talapzatán ez olvasható: „A 795”. A bevésés nyilván az A. D. 1795 töredéke, amely dátum a szobor elkészültét jelzi.
A híd azonban minden bizonnyal régebbi. A megyegyűlési jegyzőkönyvek több alkalommal megemlítik, így amikor 1803-ban a romhányi kőhíd javításáról intézkednek; e szerint a szilárd átkelő már jóval ezelőtt megvolt. Egy későbbi, 1832. pünkösd havának 15. napján kelt jegyzőkönyv „Romhány helysége határjokban lévő Sós nevű hidat ujonnan kőből felépíttetni, a falu végén levőnek pedig megigazítását elrendelni kéri”, ami meg is történt a vármegyei „elölülő hivatal” által.
Az idézett, illetve további XIX. századi adatokból mégsem tudni meg a műtárgy építésének évét. A témakör kutatója, Gáll Imre biztosnak tartja, hogy a Lókos-patak hídja 1790 előtt épült, de közelebbi időponttal ő sem szolgál.
Van azonban egy jól ismert történelmi dátum, amely itteni eseményhez kapcsolódik: a Lókos-patak kanyarulatánál, a hídtól alig pár száz méternyire északra 1710. január 22-én ütközött meg a II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezette kuruc sereg gróf Damian Sickingen altábornagy császári hadával. A szabadságharc vitatott eredményű romhányi csatájának emlékét kőoszlop őrzi a községből északra kivezető út szélén.
A Galgaguta felé haladó régi országút jó másfél évtizede elkerüli a védetté nyilvánított kőhidat: részben a műemlék megkímélése céljából új, szélesebb közúti átkelő készült a patak fölé. Akár örök időkre is megmaradhat épségben, ám a pontos életkorát talán sosem tudhatjuk meg.

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Politika (1570) Gazdaság (592) Gasztronómia (538) Tv fotel (65) Mondom a magamét (2994) Alámerült atlantiszom (142) Egészség (50) Életmód (1) Belföld (4) Mozi világ (440) Jobbegyenes (1383) Kultúra (3) Nagyvilág (1284) Vetítő (37) Szépségápolás (15) Autómánia (61) Heti lámpás (183) Irodalmi kávéház (441) Emberi kapcsolatok (36) Sport (727) Rejtőzködő magyarország (171) Flag gondolja (32) Mozaik (2) Tereb (125)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>