Ma 2024 november 13. Szilvia napja van. Holnap Aliz napja lesz.
d02500c00723e5baba24c71fd82222c3.jpg

A lőcsei minorita templom

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Lőcse (Levoca, Leutschau) 1271-től 1920-ig Szepes vármegye székhelye volt, 1323-tól szabad királyi rangú város, máig az egyik legszebb település Szlovákiában – az egykori Felső-Magyarországon.

 Régi krónikák szerint már a 11. században lakott hely volt. Az első szervezett betelepítés német földről II. Géza király (1141–1161) idejében történt, 1245-ben érkezett a szász „honfoglalók” második hulláma; a tatárjáráskor elpusztult helységtől északra, lejtős dombon alapították újra a ma is látható, magas falakkal, bástyákkal körbekerített várost. A „fekete város” históriai múltja a magyar történelem, építőművészet és kultúra tükre. Nem is kicsiben: csupán a várost érintő, múltjáról szóló írások – középkori okiratok, levelek, számvetések, régi könyvek, újkori regények, elbeszélések és színdarabok, útirajzok, térképek, tervrajzok és lexikonszócikkek, műtörténeti munkák és művészeti albumok – megtöltik egy nagyobb könyvtár polcait.

Többnyire rejtve marad a turisták előtt a város kisebbik egyháza, déli főbejárata felett rózsaablak látható (A szerz felvétele)

Nincs hiány jó magyar és külföldi útikönyvekből sem, ám óvatosnak kell lennünk az egykori (cseh-)szlovák és a mostani történelmi-művészeti kalauzokkal, mert a szomszéd szerzők erősen „hazabeszélnek”, amikor a tényekről és műalkotásokról van szó.

„A város erődítményeit kelet felől széles sáncárok szegi be. A fák lombjai közül hol elhagyottan omladozó, hol kerti vagy lakóházakká átalakított bástyák villannak ki, függönyös ablakaikban muskátlivirággal. A hatás közvetlenségével, amelyet e minden szemfényvesztő célzat nélkül fönntartott bástyafalak nyújtanak, Nürnberg vagy Rothenburg nagy gonddal helyreállított és kiegészített erődítményei távolról sem mérkőzhetnének” – emlékezett vissza Divald Kornél a Lőcsén 1904-ben négy hétig végzett kultúrtörténeti kutatására (Felvidéki séták, 1925). A kép mára annyiban változott, hogy az összesen két és fél kilométer hosszú kerítőfal mellől eltűntek a régi kertek és a fák, az akkurátusan renovált bástyák és városkapuk közelében sivár autóbusz-parkolók létesültek a turistaseregnek.

Szó se róla, a városban bőven van néznivaló! Lőcse háromhektárnyi, 3:1 arányú piacterének dekoratív épületegyüttese, a gótikus Szent Jakab-templom és a „felvidéki reneszánsz” stílusú, lábas-tornyos Városháza tévénéző nemzedékek számára ismerős (A fekete város című Mikszáth-regény filmváltozatából). A főplébánia egyháza 49 méter hosszú, 22 méter széles, háromhajós, nyugati tornyos álbazilika, amely az 1300-as évek második negyedében készült. Négy méterrel magasabb a mellékhajókénál a főhajó 19 méter magas boltozata; a templom alaprajzán felismerhető a 13. századi, első Jakab-egyház szentélye: román stílusú előzménye a csúcsíves sekrestyének. Leírhatatlan bőségű középkori művészeti emlék fogadja az épületbe belépő látogatót, ám a 14. századi falképsorozatok, reneszánsz márvány sírkövek és epitáfiumok; a gótikus kő szentségház, kovácsoltvas térrácsok, bronz keresztelőmedence és nemesfém kegytárgyak látványát is elhomályosítják a Mátyás király korabeli szárnyas oltárok. Mindennek csúcsa a 18 és fél méter magas, szárnyas-táblaképes Szűz Mária-főoltár, a Madonna, Szent Jakab és Szent János apostolok másfél életnagyságú szobrával. A lőcsei Pál mester és oltárfaragó műhelye által alkotott szobrok 1500 és 1517 között készültek, a világon páratlan magasságban és szépségben.

Mindez a csodálatos kulturális kincs 1993 óta az UNESCO Világörökségének része, sorozatunk azonban a turisták látóköre elől többnyire rejtve maradó, szerényen rejtőzködő építészeti emlékek nyomába szegődött. Lőcse délnyugati szögletében, a magas bástyafaltól védett, apró házak sorával szegélyezett téren található a város másik legértékesebb műemléke, a minorita franciskánusok kolostortemploma és rendháza. A manapság alig látogatott épületegyüttest 1308-ban alapította Donch László gróf, szepesi várispán assisi Szent Ferenc kisebbik (minorita) rendje számára, Szent László király tiszteletére. Az építkezés csak később, a plébániatemplom befejeztével – építőmesterük vezetésével – kezdődött meg, amikor felszabadultak az ottani munkavégzők. Árulkodó a hasonlóság a templomok méreteiben: a templombelső hossza itt 46 méter, amiből 16 méter esik a szentélyre, 22 méter jut a három hajóra, nyolc méter a nyugati előcsarnokra. A főhajó 15 méter széles, épp a fele esik a két oldalhajóra. Délről nyílik a főbejárat, a kapu fölött pompás faragott kő rózsaablak, tőle nyugatra tágas, remek mérműves ablak látható, a szentélyen további három keskenyebb (képünkön). A nyugati torony 14. századi kezdeményéből mindössze egy romantikus átjáró maradt a nyugati bástyasétányon, a Kolostor utcai oldalon a 18. században készült új harangtorony.

Észak felől a franciskánusok rendháza csatlakozik a templomhoz. Földszinti keresztfolyosója négyszögletes udvart zár közre. A keleti oldala emeletes: a szentélyt átjáró köti össze a keresztboltozatos sekrestyével, a káptalanteremmel és az elöljáró cellájával; tölgyfa lépcső vezet fel a közös étkező- és hálóhelyiségbe, valamint a betegszobába. A templom és a kolostor 1761-ben a jezsuiták kezébe került, barokkos ízlés szerint alakították át és bútorozták be. A mellette épült skóla pedig a Szepesség egyik legjobb gimnáziuma volt – 1920-ban államosították.

Ludwig Emil - ]]>www.magyarhirlap.hu]]>

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Emberi kapcsolatok (36) Mozi világ (440) Autómánia (61) Történelem (18) Mozaik (83) Belföld (11) Tereb (146) Gasztronómia (539) Nagyvilág (1310) Politika (1582) Flag gondolja (38) Szépségápolás (15) Tv fotel (65) Életmód (1) Alámerült atlantiszom (142) Kultúra (9) Vetítő (30) Sport (729) Egészség (50) Gazdaság (719) Heti lámpás (334) Irodalmi kávéház (537) Rejtőzködő magyarország (168) Nézőpont (1) Jobbegyenes (2879) Mondom a magamét (7949) Titkok és talányok (12)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>