Ma 2021 február 25. Géza napja van. Holnap Edina napja lesz.
d85509ce196a730c164c1948f207f805.jpg

Domonkosfa temploma

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

]]>]]>

Vas megye délnyugati szegletén tizennyolc községből áll az a történelmi-néprajzi tájegységünk, amelyet Őrségnek nevezünk. Amint azt sorozatunkban – például az őriszentpéteri templom bemutatásakor – már röviden leírtuk, ez a vidék az Árpád-kori Magyarország határvédő gyepűje volt, lakói szabad jogállású katonákként fegyveres szolgálattal tartoztak az udvarnak. A falvak jellegzetes településformája máig megőrizte az egymástól megszabott távolságra építkező egykori határőrök családi kisbirtokainak rendjét. Az erdős dombhátakon kialakult úgynevezett „szerek” nem egy esetben régi keletű, „beszélő” helynevek – Papszer, Templomszer –, mások az évszázados használatban megkoptak, mint a -fa végződésű faluk nevei: Kondorfa, Farkasfa, Szombatfa. Ilyen szép hangzású, ősi nevet visel az első világháború után a magyar őrvidéktől elszakított, ma Szlovéniában található Domonkosfa (Domanjsovci).
Az országhatártól szinte kőhajításnyira fekvő szeres település legmagasabb dombján alig tűnik ki a szálas bükkerdő fái közül a rejtőzködő templom tornya. A bükkaljai nép (amelynek tagjai közt már alig akad magyarul értő) az utóbbi két évszázadban áttért az evangélikus hitre, a katolikus egyház elveszítette híveit, papját. A kis temető sírköveiről szlávosan átírt magyar családnevek olvashatók le, egy különálló kopjafa a magaslaton 1945-ben hősi halált halt katonáink emlékét őrzi.
Az elhagyott épület már első pillantásra elárulja középkori mivoltát. Keletelt hossztengelyű, egyhajós templom félköríves záródású szentéllyel, a nyugati falból előreugró toronynyal. A vakolatlan téglafal mindenütt mutatja a XIII. századi dunántúli falusi építészetre jellemző jegyeket. A déli homlokzat tölcsérbélletű ablakai mellett több korszakban keletkezett, utóbb befalazott nyílások nyomai láthatók; a szentélyen két tisztán román stílusú ablak és a velük egykorú, íves párkánydísz síkba lefaragott rajza figyelhető meg. Ez utóbbi azt jelzi, hogy az apszis új koronája jóval magasabb az eredetinél – és a román kori szentélyboltozatnál. A torony első emeletén lévő ikerablakok XIII. századiak, a harangot kívülről, a kötél számára kialakított kürtőn keresztül lehet megkongatni.
A bejárat délről nyílik. A kapu a román kor remeke, a dunántúli timpanonos emlékcsalád (Ják, Magyarszecsőd, Csempeszkopács, Őriszentpéter stb.) egyik szinte ismeretlen tagja. Itt oroszlánszerű, szárnyas griff-faragványt öveznek az akantuszlevél díszítésű faloszlopok. Odabent, a nyerstégla padlózatú hajó nyugati végén az elbontott kegyúri karzat vaskos középpillérének lába látható a falbekötések nyomaival. A diadalív félkörű, északi oldalán mellékoltár alapjával. A karzat fölött, szokatlanul magasan lévő román kori tölcsérablakon át alkonyatkor bevetődő utolsó napsugár, mint egy modern reflektor, éles kontúrú, szabályos fénykört rajzolt a szentélyboltozat előrehajló gömbfelületének kellős közepére. Megilletődve szemléltük a váratlan jelenséget. Éppen március 21-e volt, a tavaszi napéjegyenlőség ideje.

 

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mozi világ (440) Kultúra (6) Jobbegyenes (1967) Tereb (140) Irodalmi kávéház (505) Autómánia (61) Flag gondolja (33) Életmód (1) Rejtőzködő magyarország (171) Gasztronómia (539) Mondom a magamét (5126) Gazdaság (657) Sport (729) Szépségápolás (15) Emberi kapcsolatok (36) Nagyvilág (1454) Alámerült atlantiszom (142) Heti lámpás (252) Mozaik (83) Titkok és talányok (12) Tv fotel (65) Politika (1572) Történelem (14) Vetítő (37) Egészség (50) Belföld (5)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>