Ma 2020 augusztus 13. Ipoly napja van. Holnap Marcell napja lesz.
96a580b3d6ec8fedd75de414055fab1a.jpg

Csengersima román kori temploma

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Szamos menti barangolásunk következő állomását, Csengersimát a folyó holtágánál találjuk, a román államhatár közelében. Itt éri el a 49-es számú főút a szatmárnémeti nemzetközi határállomást, a forgalomból nemcsak zaj meg bűz jut a 700 lakosú településnek, hanem egy kis munkalehetőség is.
Első ízben 1327-ben Syma alakban szerepel a falu neve írott formában. Állítólag már 1237-ben egyházas hely volt. Az adat forrása bizonytalan, azonban a templom román stílusú részletei a XIII. századra keltezik a víz partján álló épületet. 1331-ben a Szárazberki és Simai családok a község földesurai. Egy nem sokkal későbbi, 1339-ben született perirat arról számol be, hogy Szárazberki Lászlót hamispénz-verésen kapták, amiért máglyán megégették, s vagyonrészét Tamás erdélyi vajda javára írták. Sima neve 1348-tól a XVII. századig sűrűn előfordul összeírásokban, mindvégig a Mikolay família birtokaként.

Lakói 1703-ban a kuruc háború miatt szenvedtek, az 1709. évi pestisjárvány következtében pedig egy időre elnéptelenedett a település.
A festői látványt nyújtó református templom első építési korszakából származik a kelet felé tekintő szentély és a hozzá lépcsősen csatlakozó hajó. Egységesen téglából készült, körbefutó lábazati párkánnyal, tölcsérbélletes ablakokkal. Az 1200-as évek második harmadára datálható épület különlegessége, hogy – ellentétben a környéken szinte mindenütt egyenes záródású XIII. századi templomokkal – a szentély itt félköríves apszisban végződik. Ehhez hasonló, szintén román kori szentélyt csak Nyírmihálydiban látni az egész Felső-Tisza-vidéken (Magyar Nemzet, 2007. május 19.). A csengersimai apszis további érdekessége, hogy külső falát olyan körbefutó, vakárkádos téglafríz díszíti, amilyennel szinte csak a Dunántúl és a Felvidék nyugati részében találkozhatunk. Ugyanez vonatkozik a szentélybelső déli falába mélyesztett, éles lándzsaíves kettős papi ülőfülkével, amelynek legközelebbi rokonait innen sok száz kilométerre: Zala, Vas, Pozsony és Nyitra megyében találjuk. A templom – jóval későbbi – középkori részlete továbbá a nyugati bejárat, amelynek kis előtetővel védett csúcsíves, faragott kőkerete az 1400-as évek alkonyának gótikus ízlését idézi.
A vidék a XVI. században a reformáció egyik fellegvára volt. A protestánssá lett szatmáriak a Csengerben 1570-ben tartott zsinaton rögzítették kálvini hitvallásukat. A simai egyházat 1696-tól tartják nyilván reformátusként. Belső átalakítását az új liturgiának megfelelően 1734-ben, majd 1761-ben végezték el. Ekkor készült ácsolt fakarzata, faragott szószéke, hatvannégy festett mintás táblából álló deszkamennyezete és a zsindelyezett tető nyugati ormán ülő huszártornyocskája. Később, 1893-ban tágas ablakokat vágtak a nagyszabású renoválásra szorult templom déli oldalfalába, gótikus kapuja helyett széles, egyenes szemöldökű bejáratot nyitottak a nyugati homlokzaton. Mindezt, valamint az 1920-as években elkövetett újabb átalakításokat az 1973-ban megkezdett teljes műemléki helyreállítás orvosolta. Ekkor visszaállították a pompás épület eredeti román kori megjelenését, s emellett restaurálták értékes, népies szakrális motívumokkal díszített berendezését.

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Autómánia (61) Vetítő (37) Titkok és talányok (12) Kultúra (6) Tv fotel (65) Heti lámpás (243) Sport (729) Gasztronómia (539) Flag gondolja (33) Egészség (50) Nagyvilág (1451) Mozi világ (440) Életmód (1) Tereb (140) Szépségápolás (15) Emberi kapcsolatok (36) Alámerült atlantiszom (142) Rejtőzködő magyarország (171) Történelem (14) Belföld (5) Irodalmi kávéház (489) Mondom a magamét (4720) Gazdaság (652) Jobbegyenes (1817) Mozaik (83) Politika (1571)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>