A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta szép hazánkat, hangsúlyozván: a véleménynyilvánítás szabadságának túlzott korlátozásának tekintendő a vörös csillaggal kapcsolatos magyarországi tilalom, mert az kiterjed olyan tevékenységre és eszmékre is, amelyek az európai egyezmény 10. cikke által védett körbe esnek.

Történt volt, hogy Fratanoló János 2004. május 1-jén egy felvonuláson vett részt, amelyen Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását ünnepelték. A pécsi televízió által közvetített riportban zakóján jól láthatóan vörös csillagot viselt, ezért büntetőeljárás indult ellene. A Pécsi Városi Bíróság bűnösnek találta tiltott önkényuralmi jelkép használatának vétségében, amely ellen a vádlott fellebbezett. A megyei bíróság felmentette, az ügyészi fellebbezés nyomán azonban az ítélőtábla újból bűnösnek találta, és a legenyhébb büntetésben, megrovásban részesítette. Fratanoló János ezt követően az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Kérelmében előadta, hogy a vörös csillag használata miatti elítélése indokolatlan beavatkozást jelentett a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő emberi jogának

gyakorlásában.

***

A strasbourgi bíróság az emberi jogok európai egyezmény 10. cikkének megsértése miatt 4000 euró kártérítést és 2400 euró költséget állapított meg a kérelmező számára. Ítéletének indoklása szerint a hazai bíróság által kiszabott ítélet aránytalanul korlátozta a kérelmező véleménynyilvánítási szabadságához fűződő jogát.

Magyarország kormánya az egyezményben foglalt szabályoknak megfelelően kvázi jogorvoslattal élt, kérte az ügynek a nagykamara elé utalását, A kérelmet a nagykamara öttagú tanácsa indokolás nélkül elutasította, így a 2011. november 3-án hozott ítélet 2012. március 8-án véglegessé vált, amelyben Magyarországot megfosztották a jogorvoslat és a másodfokú döntés lehetőségétől.

***

A vörös csillagot tiltó paragrafus (Btk. 269/B. §) alkotmányosságával a honi csillagvédők jóvoltából már az Alkotmánybíróság is foglalkozott. A Taláros Testület rámutatott  (14/2000. határozat) arra, hogy a jelképek egy sor eszmét, elvet és gyakorlatot egyetlen tárgyba, személybe vagy piktogramba sűrítve nagy hatású üzenetet továbbítanak. Hangsúlyozta: a vörös csillag Magyarországon nem csupán a nemzetközi munkásmozgalom jelképe. Magyarország második világháborút követő tragikus történelmében a vörös csillag olyan önkényuralmi rendszer jelképévé vált, amelyet az emberi jogok tömeges megsértését, a hatalom erőszakos megragadását és gyakorlását igazoló ideológia és gyakorlat jellemzett. Az ötágú vörös csillag viselése azonosulást jelentett és jelent a mai napig a kommunista eszmékkel, illetve azok propagálásával.

Az Alkotmánybíróság határozatában, (14/2000, V.12.), kifejtette: a büntetőjogi szabályozás bevezetése szabályozás bevezetését nyomós társadalmi szükséglet indokolta a köznyugalom és mások jogainak védelme érdekében. A Taláros Testület azt is megállapította, hogy a korlátozás arányban áll az elérni kívánt céllal, mivel a szóban forgó jelkép nyilvános használatának csak néhány pontosan körülírt formáját érinti, és csak azokat a használatokat korlátozza, amelyek az általuk szimbolizált önkényuralmi ideológiákkal való azonosulást, illetve ezen ideológiák nyilvános terjesztésének szándékát tartalmazzák.

***

A parlamenti vitában a kormány álláspontját ismertető Répássy Róbert (a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára)  kifejtette: Magyarország kormánya nem ért egyet az ítéletben foglaltakkal, s fenntartja a bírósági eljárás folyamán is kifejtett álláspontját. Hangsúlyozta: a magyar szabályozás egyáltalán nem kivételes az Európai Unióban és Európában sem, több állam jogrendszere is bünteti a diktatúrák jelképeinek használatát, így Ausztria, Németország, Franciaország vagy Románia, sőt Litvániában kifejezetten nevesítik is a kommunista múlt szimbólumait a jelképek között.

Szemben, nem Európával, „csak” a bíróságával! A magyar kormány álláspontja szerint  a jelképek és így a vörös csillag korlátozás nélküli szabad használata minden, a gyűlölet és agresszió formáit elítélő, a demokrácia mellett elkötelezett személyt súlyosan sért, különösen a kommunizmus üldözötteit, áldozatait és az ő hozzátartozóikat. Elevenen él a mai magyar köztudatban és az üldözéseket túlélőkben a kommunizmus rémtetteinek emléke. Hazai áldozatainak számát szakértők mintegy félmillióra teszik. Ennyi ember esett áldozatul a hadifogságnak, a malenkij robotnak, a Rákosi-rendszernek és az '56-os szabadságharc utáni kegyetlen megtorlásoknak. Ezen események a magyar társadalom nagy részét érintették, és a kommunizmus jelképei - a vörös csillaggal az élén - sokakat megrémítenek s ébreszt a mai napig, rossz emléket, félelmet.

***

Számos magyar civil szervezet is támogatásáról biztosította magyar kormány tiltakozó álláspontját. Így például június 4-én a 224 tagszervezetet számláló Civil Összefogás Fórum vagy a Kárpát-medence egyik legnagyobb civil szervezete, a Civil Együttműködési Tanácskozás közös nyilatkozatban jelentette ki, hogy a vörös csillag ügye Magyarország belügye. Véleményük szerint a strasbourgi ítélet azt sugallja, hogy az elfogadott és elutasított szimbólumok vonatkozásában egy ország, egy nemzeti közösség nem dönthet szabadon. Felteszik a kérdést, hogy milyen közös Európa az, ahol közösségi értékeinket bírálják felül, ahol valaki jogot formál arra, hogy megmondja egy másik népnek, hogy mit szabad és mit nem szabad elvetnie. Hangsólyozzák: a magyar állam nem fizethet kártérítést a vörös csillag híveinek, mert - mint írják - ártatlan zsidó, keresztény és cigány polgárai már életükkel fizettek meg a nagy vezérek őrületeiért.

A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Recski Szövetség, a Pesti Srác Alapítvány, valamint a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete is közös nyilatkozatban fejezte ki tiltakozását a strasbourgi döntés ellen és a magyar kormány álláspontja mellett. Támogatják azt az álláspontot, amely szerint hiába mondta ki a strasbourgi emberi jogi bíróság, hogy a vörös csillag nem önkényuralmi, hanem mozgalmi jelkép, azoknak, akik vörös csillagot viseltek vagy viselnek, a kormány ne fizessen kártérítést. Kiemelten fontosnak tartják:

- Magyarország tiszteletben tartva azoknak a honfitársainak az emlékét, akiket százszámra bírói ítélet nélkül a vörös csillag nevében végeztek ki, ezer- és tízezerszámra börtönöztek be, százezerszámra telepítettek ki és milliószámra fogtak be vagy indítottak ellenük valamilyen büntetőeljárást rendőrségen vagy bíróságon, az ő emléküket tiszteletben tartva ne engedjük, hogy mások, akik Magyarország történelmét nálunk sokkal kevésbé ismerik, ők határozzák meg a mi jogszabályainkat, és ők mondják meg, hogy Magyarországon mely jelképek tiltottak, melyek sértik mások érzékenységét. Magyarország szuverenitásának része, hogy el tudja dönteni, hogy mi kelt félelmet, mi kelt rettegést a magyar állampolgárokban. Szerencsére még sokan élnek közülünk azok közül, akik börtönbüntetést szenvedtek, vagy kitelepítést kellett elszenvedniük, vagy B-listázásokat. Már csak az őirántuk érzett szolidaritásból, illetőleg az áldozatok iránt érzett kegyeleti okból is Magyarországnak kötelessége a büntetőjogi fenyegetettséget fenntartania mind a vörös csillaggal, mind a sarló-kalapáccsal kapcsolatban. A központi költségvetés forrásaiból a vörös csillag viseléséért senkinek kártérítést fizetni nem szabad, mert abban az esetben ez egyfajta megélhetéssé válik, ki-ki kitűzi magára a vörös csillagot, majd utána több ezer eurós kártérítést vár a strasbourgi bíróságtól.

 ***

Persze voltak, s vannak civil szervezetek , akik álláspontjukat, tizenkilencen, így például az Amnesty International, a Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transzvesztita Szövetség, a Mental Disability Advocacy Centre, az Eötvös Károly Intézet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Friss Gondolat Egyesület, a Patent Egyesület, a Rendőr Szakszervezet, a Romaversitas Alapítvány, a Háttér Társaság a Melegekért, a Szimpozion Egyesület, a Labrisz Egyesület, a Szivárvány Misszió Alapítvány, a Helsinki Bizottság és a TASZakik másként  vélekednek. Követelik, hogy bár lehet 100 millió áldozata a kommunizmusnak világszerte, Magyarországnak az Emberi Jogok Európai Bíróságának az ítéletét végre kell hajtania.

***

Az Országgyűlés többsége azonban másként gondolta.  A 243 igen  ellenében, a 45 nem és az 1 tartózkodás kevésnek bizonyult ahhoz, hogy megvédjék a vörös csillagot. (Az MSZP az LMP és az elfüggetlenedett Gyurcsány-csapat, voksolt egységesen nemmel.) Határozatában kinyilvánította: a Fratanoló kontra Magyarország ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága  olyan tényállás alkalmazása miatt marasztalta el Magyarországot, amely már kiállta az alkotmányosság próbáját, tehát annak a jogrendszerben való fenntartása és egyedi esetekben való alkalmazása összeegyeztethető a demokratikus elvekkel és hazánk  történelmi múltjára is tekintettel a szabályozás fenntartása indokolt. Íme a határozat.

Hogy mit hoz a jövő, azt tán egyedül a Jó Isten tudja! Szerencsére nem visel vörös csillagot!

Bartha Szabó József - gondola.hu