-mondta lapunknak, eléggé nyíltan a gyurcsányi pártátalakítási, konkrétabban pártalakítási kísérletekre utalva.

Olvasóink rendesen kimondták kendőzetlen véleményüket a korábbi kormányfőről, de most aligha tudnak mit kezdeni a „százötven éves törzsfejlődés” szóösszetétellel.

Ami érthető.

A százötven év ugyanis foglalt a nemzet emlékezetében, a hazánkban ideiglenesen állomásozó török csapatok jelenlétére utal. Azóta rendeztük viszonyunkat a török néppel, turistaként bárki megtapasztalhatta kedvességüket, aránylag gondosan őrizzük épített emlékhelyeiket, kultúrájukat nem akarták mindenáron ránk erőltetni, szebb a béke, mint a háborúskodás. A „törzsfejlődés” kifejezés azonban valódi újítás, nagy hirtelen utánanéztem a ló törzsfejlődésének. Szeretjük a lovakat, a lovak nem mai csirkék, törzsfejlődésük több mint hatvanmillió évre nyúlik vissza. Mint megtudtam, az első „ősló”, az Eohippus a hetvenötmillió évvel
ezelőtt élt Condylarthrus fajok egyikéből fejlődött ki, amelyek a kutyánál nem voltak nagyobbak, lábaikon öt-öt ujj volt, és minden ujjukon pataszerű, elszarusodott képződményt viseltek.

Nem terhelem az olvasót a részletekkel, a „lovakrul” a neten minden fontosabb információ megtalálható.

A lovak törzsfejlődése lassú, dögunalmas folyamat, a szocialistáké ennél viharosabb, nekik elég volt 150 év, hogy eljussanak mai állapotukba, amikor már nem csak minket, egymást is képesek lóvá tenni. Igen, de mikor jött létre az őskommunista? Mondjuk, név szerint. Marx Kommunista kiáltványa már 1848 februárjában megjelent Londonban, számszakilag sehogy se stimmel a 150 év. Gyengécske megoldás, hogy valamely 1861/63-as kézirattól számítják A tőke közvetlen előmunkálatait, legalábbis Bence György, Kis János, Márkus György.

Ez a százötven éves törzsfejlődés dolog van akkora sületlenség, amilyenekkel Torgyán József szolgált. A törzsfejlődés csúcsán a szocialisták megtalálták a maguk Torgyánját, sőt hogy vitájuk lényegéhez jussunk, azt is örömmel tapasztaljuk, Alekosz szép szavával szólva, hogy Szanyi Gyurcsánnyal igencsak kompatibilis. Ráadásul önfeljelentő mondat visszautalni arra, mit műveltek az utóbbi nyolcvan-kilencven évben a kommunisták velünk és egymással.

A halálbüntetés eltörölve, így lehetséges, hogy Szanyi és Gyurcsány jól elvannak egymással.

Gyurcsány a blogjában így ír: „Mindig van indok arra, hogy minden maradjon a régiben. Most is sok vezető érvel amellett, hogy kísérletünk csak arra jó, hogy megbontsa a pártegységet, hogy önmagunkkal foglalkozzunk ilyen politikailag »vérzivataros« időkben. Mi nem így gondolkodunk. Szerintünk átalakítási programunk új pártegységet teremt. Ennek az új egységnek politikai nyitottságon, modern, demokratikus balközép orientáción, erkölcsi feddhetetlenségen és megerősített belső demokrácián kell nyugodnia. Igen, ezek lehetnek egy megújított párt fundamentumai. Aztán ha idáig eljutottunk, akkor majd feltehetjük a kérdést: lehet-e, kell-e új nevet is adni a pártnak, ezzel is jelezve, hogy lezárult egy szakasz és valami új kezdődik. Hát így gondolkodunk az MSZP-ről.”

Szanyi névtelen csapattársa ezt jegyzé: „Gyurcsány Ferenc dicstelenül távozott a színpadról, de az már erkölcstelen is amit a színfalak mögött művel. Szeretnék 2014-ben egy tisztességes MSZP-re szavazni, akkor is, ha csak 15%-ot ér el. Ehhez a munkához kell Tibor a Te, és a pozitív irányba húzó emberek lendülete, mert a párt halad abba az irányba, hogy szétrobbanjon, majd eltűnjön a politika színpadáról!” (Szó szerinti idézet Szanyi egyik kommentelőjétől, akit nem lehet se lóvá, se zebrává tenni.)

Amúgy, a közvélekedés dacára, a zebra, a „pizsamás ló” nem a lófélék családjába tartozik, hanem a szamarakhoz.