A kisebbségek és a liberálisok rettegnek, az emberi jogok érvényesítését a jobboldali kormányok figyelmen kívül hagyják. E forgatókönyv szerint ilyenkor rögtön szervezkedésbe kezdenek a baloldali, liberális és zsidó szervezetek, majd az egykori SZDSZ-es értelmiségi holdudvar segítségével a hivatásos rettegők a felvilágosult és liberális Amerika és Európa segítségét kérik személyes biztonságuk megóvása érdekében. Úgy, ahogy azt az SZDSZ-es Göncz Árpád is tette, amikor térdre borulva kérte Európa segítségét, az egyébként nem létező jobboldali veszély miatt.

Árpi bácsit megbízói ma is istenítik, pedig még a papírszalvétát is aláírta, ha SZDSZ-es vagy szocialista barátai tették elé. Lánya dr. Göncz Kinga Mária a Gyurcsány-kormány mindenese volt, most Magyarország lejáratásával tölti az idejét az Európai Parlament Szocialista Frakciójában.

A koreográfia és a szereplők húsz éve változatlanok. Vajon mit gondol egy átlag francia, amikor ezt olvassa a Le Monde február 9-i számában: „Nem lehet mindent megmagyarázni, néha el kell fogadni a tényeket. Magyarország egy olyan fatalitás, amelynek sem értelme, sem magyarázata nincsen, s egyedülálló Európában. A magyarok ragaszkodnak a sorsukhoz. Egy nap valószínűleg úgy fognak elbukni, hogy nem fogják tudni, miért történt.” Ezek a zavaros mondatok, a magyarságát többször megtagadó, Berlinben élő, Nobel-díjas Kertész Imrétől valók.

A nem magyar kezdeményezőkről érdemes tudni, hogy az Európai Zöldpárt társelnöke szerint az emberek többsége nem hisz a nemzetben, a hűségben, a családban. Az egykori ultrabaloldali, pedofil hajlamait nyíltan megvalló Daniel Cohn-Bendit ma az Európai Parlament tagja, a Zöldpárti frakció társelnöke. Már januárban felszólalt a magyar médiatörvény ellen, jelezve: a törvény nem felel meg az Európai Unió értékeinek. Cohn-Bendit a magyar miniszterelnököt Európa Chavezének, nacionalistának és populistának nevezte. De az Alaptörvénnyel sem volt kibékülve: miután ő nem hisz Istenben nem értette mit jelent az, hogy: „Isten áldd meg a magyart!”

Hannes Swoboda, az európai szocialisták frakcióvezetője 2011. február 10-én részt vett az MSZP frakcióülésén, ahol biztosította elvtársait, hogy Orbán Viktor nem annyira fontos személy, hogy egész Európa összeesküdjön az elmozdítása érdekében. Később hozzátette: budapesti látogatása sem oszlatta el aggályait.

Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt elnöke és frakcióvezetője azzal kedveskedett a rózsaszín szemüveget viselő vendégnek, hogy megerősítette: Magyarországon valóban baj van a demokratikus és jogállami elvek érvényesülésével.

Ulrike Lunacek EP-képviselő, az osztrák Parlamenti Zöld Klub alelnöke, aki 2009 óta az európai politika, valamint a leszbikusok, melegek és transzneműek esélyegyenlőségének szóvivője és a jelek szerint a magyar demokrácia kizöldülésének híve.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság (EB) holland alelnöke egy rendkívül erőszakos és sértődékeny valaki, aki arra akarta rávenni Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest, hogy olyan szövegmódosítást fogadjon el, amit még nem is látott.

Kroes kijelentette: nem tűri, hogy bárki elhallgattassa.

Guy Verhofstadt az EP liberális frakciójának vezetője, még a tárgyilagosság látszatát is elkerülve, nemzetközi sajtótájékoztatón, független értelmiségiként maga mellé ültette az SZDSZ egykori befolyásos háttéremberét, az Orbánt egyértelműen gyűlölő Konrád Györgyöt.

Strasbourban, az Európai Parlament február 16-i ülésén megszavazták azt a szocialista, liberális, zöldpárti és kommunista frakció által benyújtott határozatot, amely elítéli és helytelennek tartja a magyarországi jogalkotási folyamatokat. Megvizsgálandónak tartják, hogy a hazánkban nemrégiben elfogadott jogszabályok megfelelnek-e az európai értékeknek. Az ezzel foglalkozó szakbizottságot (LIBE) Neelie Kroes médiaügyi biztos vezeti.

A Magyarországot elmarasztaló határozatot minden magyar szocialista képviselő megszavazta. A 315 igen mellett 49-en tartózkodtak, az ellenszavazatok száma 263 volt.

A magyar néppárti képviselőcsoport szerint az elítélő határozat nem tényeken, hanem pártpolitikai érdekeken alapul, és a „koncepciós perek gyakorlatát idézi.” Az állásfoglalás szerint az EP „súlyos aggodalmának ad hangot a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és szociális jogok, a fékek és ellensúlyok rendszere, az egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma terén fennálló magyarországi helyzet miatt.”

A baloldaliak rosszhiszeműségét és előítéletességét jelzi, hogy az EP nem várta meg a magyar kormány válaszát a januárban indított három kötelezettségszegési eljárás ügyében született válaszra, amelyet időközben elküldtek Budapestről az Európai Bizottságnak. Ez az egész procedúra nem Magyarország, hanem az Európai Unió szégyene.

Tóth Gy. László
politológus,
a miniszterelnök volt főtanácsadója

demokrata.hu