A bírók személyes függetlenségének további biztosítéka, hogy őket csak különleges esetben lehet a hivatalukból elmozdítani. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy a magyar jogállamon belül – gyakorlatilag mindenki szándéka ellenére – létrejött az érinthetetlenek kasztja, akik csak egymást bírálhatják fölül, feltéve, ha akarják.

A négy évtizedes törvénytelen kommunista diktatúra után óriási lépés volt a hatalmi ágak klasszikus – Montesquieu által leírt – szétválasztása: a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás függetlenségének megteremtése.

Köztudomású, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a bírói függetlenségnek komoly határt szab az esküdtszék intézménye. Az angolszász jogrendszerekben pedig a common law hagyományára alapozva a bíróságok korábbi döntésekből (precedensekből) vezetik le ítéleteiket, innen a precedensjog elnevezés.

A bírói függetlenséggel kapcsolatban azért fogalmazódik meg egyre több kérdés, mert az utóbbi néhány évben olyan ítéletek is születtek, melyek megkérdőjelezik a jelenlegi rendszerbe vetett hitet. Vagy a jogszabályok egy részével van baj, vagy a bírói függetlenség intézményének negatív következményeiről van szó.

A kérdés rendkívül kényes, a probléma hihetetlenül összetett, de nem szabad hagyni, hogy néhány felelőtlen és alkalmatlan bíró tönkretegye a bírói kar egészének tekintélyét.

Nem tehetünk úgy, mintha budapesti értelmiségi körökben nem lenne köztudott azoknak a bíróknak a neve, akiknek a megnyilatkozásaiban és az ítéleteiben tetten érhetőek balliberális politikai nézeteik. Miért lennének ők függetlenek? Vagy mit gondoljunk arról a bírónőről, aki egy elmegyógyászati kezelés alatt álló nő, és egy bizonytalankodó, szagot kereső rendőrkutya ténykedése alapján gyilkosságért szabott ki súlyos ítéletet. A később ártatlannak bizonyult cigány vádlott öngyilkos lett, a bírónő pedig kijelentette, hogy nem követett el hibát. Biztos ez? Meddig és mennyire lehet független egy esendő ember? És felette ki ítélkezik? És kinek az érdekét szolgálja, ha a bírói hierarchiában előléptetnek egy olyan embert, aki ártatlanokat minősített gyilkosoknak? Valószínűleg minden jogi eljárási szabályt betartott, törvényszerűen járt el, de az igazság senkit nem érdekel?

2009. február 8-án a veszprémi Patrióta lokál előtt meggyilkolták Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát, a segítségére siető sporttársait, a horvát Ivan Pesicet és a szerb Zarko Sesumot pedig életveszélyesen megsebesítették. Az ügy az egész magyar társadalmat megrázta, ennek következtében óriási nyilvánosságot kapott, és szinte a legapróbb mozzanata is közismertté vált. A vádlottak médiasztárokká válva össze-vissza hazudoztak a történtekről, és maffiózó kinézetűeknek nevezték a veszprémi kézilabdásokat…

Az elkövetők büntetett előéletű, szórakozni vágyó cigányok voltak. A Veszprémi Törvényszék a jelentőségének megfelelően kezelte az ügyet, és a precíz, hosszú nyomozati szak után a Megyei Bíróság az első- és másodrendű vádlottat, Raffael Sándort és Németh Győzőt életfogytig tartó szabadságvesztésre, a harmadrendű vádlott Sztojka Ivánt 20 év fegyház-büntetésre ítélte.

Nemrég azonban történt valami: az első fokon életfogytiglani fegyházra ítélt Raffael Sándort és Németh Győzőt 18-18 év börtönbüntetésre ítélték, míg Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetését 8 évre változtatta a Havasiné Orbán Mária vezette Győri Ítélőtáblán az ügyben eljáró tanács, melynek elnöke a júliusban nyugdíjba vonuló 65 éves Nagy Zoltán. A tanács tagjai voltak még Csák Csilla és Takácsné Helyes Klára.

A felmentéssel felérő enyhítés oka, hogy nem állapítottak meg szándékegységet, a szúrásokat pedig indulati cselekménynek minősítették.

„A vádlottak az elsőfokú ítélettel szemben sem Cozmát, sem Pesicset nem akarategységben, csak egymáshoz közel, egymásról tudva támadták meg, a megyei bíróság ezért megalapozatlanul terjesztette ki a történtek megítélését több ember elleni emberölés kísérletére.”

Nagy Zoltán mintha nem tudná, mit beszél: „egymáshoz közel, egymásról tudva” cselekedni nem elég az akarategységhez?

A bíró szerint a Veszprém Megyei Bíróság szükségtelenül utalt a vádlottak cigány származására, és a roma csoport emlegetését is helytelennek tartotta. Ugyanakkor ő maga is hangsúlyozta, hogy Magyarországon a cigányok egy része is cigánynak mondja magát. Ezek után mit mondhatunk akkor, ha egy huszonöt fős, hangos, agresszív cigány társaság nyomul be egy helyiségbe? Hogy megjöttek az eszkimók? Mert a Győri Ítélőtáblán politikailag csak így korrekt?

Marian Cozma családjának jogi képviselője felülvizsgálati indítványt nyújtott be Polt Péter legfőbb ügyészhez, aki reményeink szerint felülvizsgálati kérelemmel fordul majd a Kúriához.

Ellenkező esetben a gyilkosok néhány év múlva szabadulnak.

Tóth Gy. László
politológus,
a miniszterelnök volt főtanácsadója

demokrata.hu