- 0
Volodimir Zelenszkij diplomáciai offenzívára készül az ENSZ New York-i közgyűlésén, ahol a világ vezetői gyűlnek össze.
A Biztonsági Tanács várhatóan megvitatja az Egyesült Államok által támogatott javaslatot, amely a három éve tartó, Oroszországgal vívott háború lezárását célozza.
Zelenszkij a közösségi médiában azt írta, hogy „nagyon intenzív diplomáciai hét” vár rá, és jelezte: a közgyűlés hetében találkozik Trump elnökkel is. A békefolyamat részeként – amelynek közvetítésében Trump eddig is szerepet vállalt, ám az utóbbi hetekben csalódottságának adott hangot – Ukrajna államfője felajánlotta, hogy közvetlenül tárgyalna Vlagyimir Putyinnal a tűzszünet megkötése érdekében.
Trump bizakodó üzenetei ellenére, amelyeket augusztusi, Putyinnal tartott alaszkai csúcstalálkozója után küldött, semmi jel nem utal arra, hogy Moszkva hajlandó lenne elfogadni bármiféle engedményt jelentő tárgyalásos megoldást.
Ukrajna és Oroszország ehelyett továbbra is naponta vádolja egymást halálos csapások végrehajtásával, amelyek gyakran civil területeket is érintenek.
Oroszország az elmúlt hetekben a háború kezdete óta a legnagyobb csapásokat mérte Ukrajna fővárosára, Kijevre. Az európai vezetők többször is figyelmeztettek: Vlagyimir Putyin lényegében csak az időt húzza – megpróbálja meggyőzni Trump elnököt, hogy folytassa a tárgyalásokat, miközben fokozza katonai támadásait, anélkül, hogy valódi érdeke fűződne a tűzszünethez. Eközben az orosz erők a harctéren egyre nagyobb eredményeket érnek el.
Aggodalom a háború terjedése miatt, NATO-tagországok ítélik el a határátlépéseket
A közelgő tűzszünettől egyre távolabb kerülve nő a félelem, hogy a konfliktus Ukrajna határain túlra is kiterjedhet. Több amerikai és európai NATO-szövetséges provokációkkal vádolja Oroszországot.
Szeptember 9-én lengyel és más NATO-csapatok repülőgépei orosz drónokat lőttek le, miután azok átlépték a lengyel légteret. Tíz nappal később Észtország jelentette, hogy orosz vadászgépek hatoltak be a légterébe, ami újabb vádaskodást váltott ki több NATO-tagállam részéről.
Edgars Rinkevics lett elnök a közösségi médiában úgy fogalmazott: Oroszország „teszteli a NATO politikai és katonai reakcióját”, célja pedig az, hogy csökkentse a Nyugat Ukrajnának nyújtott támogatását, és arra kényszerítse a szövetségeseket, hogy erőforrásaikat saját védelmükre irányítsák – számolt be a CBS News.
Oroszország tagadja a légtérsértést. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt állította, hogy az orosz gépek végig nemzetközi légtérben repültek, és az európai országokat vádolta azzal, hogy „eszkalálják a feszültséget és konfrontatív légkört teremtenek”.
Jonatan Vseviov, az észt külügyminisztérium vezetője hétfőn az ERR közszolgálati csatornának nyilatkozva kijelentette:
Cáfolhatatlan bizonyítékaink vannak az orosz behatolásról. Az, hogy Oroszország provokatívan és veszélyesen megsérti egy NATO-ország légterét, önmagában súlyos. De az, hogy erről nyíltan hazudik a világnak, egy másik ügy.
Zelenszkij amerikai látogatásának fő célja, hogy partnereit újabb szankciók bevezetésére ösztönözze az orosz gazdaság – különösen az olaj- és energiakereskedelem – ellen. Trump utalt rá, hogy kész lenne ezt támogatni. A múlt heti brit állami látogatásán az amerikai elnök sajnálkozott, amiért januári hivatalba lépése óta nem sikerült tűzszünetet elérnie, és úgy vélte, a béke „könnyebben megvalósítható lenne”. Trump kijelentette: Putyin „teljesen cserbenhagyta”, és felszólította az amerikai szövetségeseket, hogy állítsák le az orosz energiahordozók vásárlását, hogy pénzügyileg szorítsák sarokba Moszkvát.
„Létfontosságú, hogy ezen a héten megerősítsük a világ elszántságát az Oroszország elleni határozott fellépésre” – írta Zelenszkij közösségi oldalán. Hozzátette: „Mert erő nélkül nem születhet tartós béke.”
Borítókép: Katona vesz részt egy kiképzési gyakorlaton az orosz–ukrán háború közepette (Fotó: AFP)
