Lehet gyalázni az úgynevezett porosz oktatási módszert, de tény, hogy egy évszázadon keresztül a modell hatékony volt.

Történt, hogy a The Independent, ez a tekintélyes angol liberális (naná, hogy az) lap beszámolt arról, hogy a tervbe vett finn oktatási reform részeként a finn iskolák tantárgyak helyett jelenségeket tanítanak a jövőben, azaz áttérnének a témaalapú oktatásra. Ilyen például a turisztikai-üzleti tudást adó óra, ahol matematikával, nyelvekkel, írás- és kommunikációs készségek fejlesztésével foglalkoznak. Egy másik példa az Európai Unióval foglalkozó kurzus, ami az EU-val kapcsolatos történelmet, földrajzot, közgazdaságtant és nyelveket tartalmazza.

Szép ez a komplexitás, olyannyira, hogy cikkírónk lapja, a liberális (naná, hogy az) HVG „Finnországnak nem Czunyiné kell: újabb oktatási forradalom jön” címmel adta a nagy hírt.

Hiperaktív véleménymondónk meg egyenesen ujjongott, kanyarított is gyorsan egy cikket, gyalázva a magyar közoktatás eddigi történetét, ámulva a finn csodán, hogy itthon „generációkat nyomorítanak meg”, miközben a finnek már sem tantárgyakat, sem kézírást nem oktatnak.

Eltelt öt nap, és jött a huppanás. Marja Kyllönen, Helsinki helyhatóságának oktatási vezetője csodálkozásának és értétlenségének adott hangot, hogy az angol újság ilyen valótlanságokat állít.

Aztán a Finn Nemzeti Oktatási Tanács közleményben tisztázta, hogy bár a 2016 őszétől érvényes új nemzeti alaptanterv lényeges változásokat tartogat, a tantárgyakat nem száműzik belőle.

Hogy miért nem kell Czunyiné (no meg Hoffmann Rózsa) a finneknek, fogalmam sincs, ezt a magabiztos szerkesztők jobban tudják.

A probléma ettől még nagyon is valós és napjainkra kiderült, hogy legalább kétrétű.

A világ története - ne kerteljünk - az oktatás, a tapasztalatok átadásának története. Így teszik a fecskék és az oroszlánok is, enni, repülni, vadászni tanítják kölykeiket. És ezt csinálja évezredek óta , az őskortól kezdve a főemlős, az ember is. Minden az átadás, a tanítás. Legyen az pásztorkodás, görög nyelvtan, kapálás, lovaglás, autóvezetés, bármi.

A mindenkori iskola volt ennek az alapja.

Lehet gyalázni az úgynevezett porosz oktatási módszert, de tény, hogy egy évszázadon keresztül a modell hatékony volt. Lehet kritizálni, én sem deriváltam és nem foglalkoztam a csonka kúpok térfogatával, sőt a salétromgyártás folyamatával sem az érettségi óta, mégis tudomásul veszem ennyi idő múltán is az iskola, a mindenkori iskola szándékait.

Szegény mérnök apám, még nyolcvan éves korában is tudta a hatvan éve megtanult sémát, ante, apud, ad, adversus, stb. a latin elöljárók accusatívusait. Volt értelme? Használta? Ez itt a kérdés. Persze, hogy nem használta, mint ahogy én sem a csonka kúpokat. De mégis volt értelme. Ahogy annak is, hogy harminc éve minden ózdi, csurgói, szombathelyi vagy gyulai diák tudott valamit idézni a János vitézből, a Toldiból, Aranytól, Adytól. Most meg nem. Volt értelme? Használta? Mindegy, legalább tudta.

De ma már más a probléma, amit cikkírónk is kapisgál. Az információs és technikai forradalom évszázados (évezredes) határokat lépett át. És a mai valóságban érzékelhetően él ez a két világ.

Menjen le egy tízéves unoka falun élő nagyszüleihez. Két világ. Meséljen a facebookról, a twitterről, a wifiről, az iPadről, ők ebből egy szót sem értenek. Ők csak azt tudják, amit tudnak. Mindent. A természetről, az állatokról, erdő-mező virágairól, a gyógynövényekről, de ez az unokának nem érdekes. Átjárás már nincs. Az öreg generáció lassan meghal, aztán maradnak az új világ hírnökei. A régiek tudása nélkül.

Még annyit, hogy Kocsis Fülöp, a pápa által most kinevezett magyarországi görögkatolikus metropolita amiatt aggódik, megmaradhat-e az egyház által alapított és egyébként jól működő iskola a nyíregyházi Huszár-telepen, ahová csak cigány gyerekek járnak, mivel a telepen is csak cigányok laknak. Mert ezt bizonyos uniós törvények és hazai liberálisaink rossz szemmel nézik, szegregációnak tarják.

Még annyit, hogy Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt szerint a brókerbotrányban nem a kormány vált egy csaló áldozatává, hanem Magyarország lett egy "csaló és dilettáns kormány" áldozata. Mondja ő, amikor a nem dilettáns és végképp nem csaló SZDSZ százmilliókkal tartozik a magyar adófizetőknek a zavaros székházügyekkel kapcsolatban.

Még annyit, hogy az ország legokosabb elméje, TGM mentálhigiénés professzor  újabb okoskodó cikkét úgy fejezi be, hogy menthetetlen és gyógyíthatatlan Magyarország. Orbán Viktor nem az orvosa volt, még a bírája se, csak a hóhéra.

Na, most akkor gyorsan menjünk ki a levegőre és nézzük a csillagokat.

(szék) - gondola.h