A koncepció alapján, a bírói függetlenség csorbítása nélkül, átalakulhat a bírói önigazgatás, megszűnhet az Országos Igazságszolgáltatási Tanács. Az állam, mivel adófizetői pénzből támogatja a szervezetet, nagyobb beleszólási jogot akar elérni a területen. A bíróságok élén ezentúl a kúria állhat majd. A tervezet szerint bevezethetik a családi szavazati jogot is.

A 2011-es, új alkotmány megemlékezik a magyar nemzet ezeregyszáz esztendős Kárpát-medencei jelenlétéről is (Fotó: Hegedüs Róbert) 

Ez a jogosultság azt jelentené, hogy a gyerekes családok plusz egy szavazatot adhatnának majd le a választásokon, a gyermekeik számától függetlenül. A jog az anyákat illetné majd meg. Az új alkotmány alapvetően épít az Európai Unió Alapjogi Chartájára, és magában foglalja majd a természet, valamint a jövő nemzedékek védelmét is. Az Alkotmánybíróság (AB) elnökével egyetértve korlátozzák az állampolgárok AB-hez fordulásának lehetőségeit.

Megmarad a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye, de az államfő több területen erősebb jogosítványokat kaphat. Szerepel majd a szövegben az is, hogy az emberi élet a fogantatással kezdődik, ám ahogy Orbán Viktor kormányfő tegnap elmondta, nem fogják szigorítani az abortusztörvényt. Akár már 2014-től ötéves lenne az önkormányzati ciklus, a helyhatósági választásokat az európai parlamenti képviselő-választásokkal tartanák egy időben. Továbbra is vita van ugyanakkor a határon túliak szavazati jogáról, információink szerint többen ennek elvetése mellett érveltek. Az alkotmány védi majd a házasság intézményét, deklarálva, hogy a „házasság férfi és nő életközössége”. Az alaptörvény úgynevezett magalkotmány lenne, a részleteket a később megalkotandó sarkalatos törvények tartalmaznák. A kormányzó pártszövetség csütörtökön dönt majd az alaptörvény-tervezet szövegéről, amelyet március 14-én nyújtanak be a Háznak.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes tegnap az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezetének delegációjával való egyeztetés után közölte: a testület tagjai jónak látják az alkotmányozás irányát, alapelveit, ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a feszes menetrend miatt. A politikus arról is tájékoztatta a delegációt, hogy az MSZP és az LMP távolmaradását az alkotmányozástól nem a rendelkezésre álló idő hossza, hanem belpolitikai megfontolások indokolják.

 Lázár János az alkotmányozásban való részvételre szólított fel (Fotó: Burger Zsolt)

Ugyanezt mondta napirend előtti felszólalásában Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője is, aki egyben ismét nyomatékkal kérte az ellenzéki pártokat, hogy a határidőig nyújtsák be törvényjavaslataikat, és vegyenek részt a parlamenti vitában. A kormánypárti politikus szerint aki hisz a demokráciában, annak kötelessége részt venni az alkotmányozásban. Ha az LMP sem tér vissza a folyamatba, azzal azt bizonyítja, ugyanolyan párt, mint az MSZP – szögezte le Lázár.

A parlament megszavazta azt a határozati javaslatot, amely mégsem a kormánynak, hanem a parlamenti frakcióknak ad lehetőséget arra, hogy március 15-ig a Ház elé terjesszék az új alaptörvényről szóló indítványukat.